Képregényekben mért tíz év

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL

November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is.

Programjaival az idén jubiláló Szegedi Képregényfesztivál rengeteg érdeklődőt vonzott be, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a ruhatárnál mozdulni is alig lehetett.

A jó hangulatot megalapozta az első előadás, amelyet Váradi Gábor tartott 10 ország – 10 képregény címmel. A laza hangvételű és humoros prezentáció során tíz ország kevésbé ismert munkáiból tartott szemlét a hallgatóság számára, így megismerkedhettünk az afrikai bosszúállók csapatával, amit Nigériában hoztak létre, vagy az egyiptomi Qahera-val, aki a nőkért harcoló hős. Említésre kerültek még a Fülöp-szigetek, Vietnám, Izrael, Új-Zéland, India, Chile, Mexikó és Finnország hősei is, akik sokszor mutatnak hasonlóságot az amerikai figurákkal, de persze az eltérő trendekre is felhívta a figyelmet Váradi.

Ezután átadta a szót Kellermann Viktóriának, aki a lengyel önéletrajzi (ihletésű) képregényekbe nyújtott betekintést. Előadásában nemcsak bemutatta a kiadványokat – például Art Spiegelman Mausát vagy Marjane Satrapi Persepolisát –, hanem azok közül egy-egy példányt körbe is adott a nézők között.

Az előadás után Haui József képregényrajzoló idézte fel pályáját a kezdetektől a rajzfilmkészítésen át a képregényekhez vezető útig. A nosztalgikus hangulatot fokozva az első Ez történt blokk következett.

A program célja az volt, hogy az 1. Szegedi Képregényfesztivál programján résztvevő előadók elmondják tíz percben, hogy mi történt velük, illetve felidézzék a fesztivállal kapcsolatos emlékeiket. A blokkok során több különböző beszámolóval találkozhattunk, volt, aki a korábbi előadásait elevenítette fel, mint például Bayer Antal, más a fesztiválhoz kapcsolódó megjelenéseit (például Rozgonyi Zalán, az X-embörök egyik alkotója), megint más az elmúlt években átalakult érdeklődésébe nyújtott betekintést (Tóth László az akciófigurák történetéről számolt be). Több előadó is kiemelte legújabb kiadványát, munkáját, mint például Kertész Sándor, aki a rendszerváltás utáni magyar képregény piacot mutatja be Pókember-generáció című könyvében.

Róka László az archaikus szimbólumok képregénybeli megjelenésére hívta fel a figyelmet, különös tekintettel az árnyék megjelenésére, valamint a férfiak és a nők reprezentációjára. Később eltávolodott a beszélgetés a művektől, és inkább egy gyakorlatias előadás következett Kiss Ferenctől. Kiss a Magyar Képregénytörténeti Egyesület megalakulásáról és céljairól tájékoztatta a hallgatóságot, valamint szót ejtett a minden hónapban ülésező Képregény Kedvelők Klubjáról is, amely szoros kapcsolatot ápol a MKTE-vel.

Az ebédszünet után újult erővel tért vissza a közönség az előadásokra, amelyet Bayer Antal nyitott meg. Prezentációjában reflektált – összhangban a Képregényfesztivál történetével – az elmúlt 10 év képregénykiadására. Meglátása szerint a 2008-as gazdasági válság miatt csökkentek a hazai megjelenések, viszont az utóbbi időben ismét nőni kezdett a kiadványok száma, hiszen idén, 2018-ban, valamivel több, mint 300 mű megjelenéséről beszélhetünk.

A kortárs jelenségek ismertetése után visszaléptünk az időben, hiszen Kertész Sándor a hazai képregénykutatás kezdetét ismertette, különös tekintettel Dr. Rubovszky Kálmán szerepére. A hallgatóság képet kaphatott a képregény 1956 körüli megítélésről, amikor még csak irodalmi művek adaptációjaként tarották számon, arról, hogyan alakult át ez idővel, és hogy Rubovszky hatására a tudomány miként kezdett érdeklődni a kulturális produktum iránt.

November 12-én hunyt el Stan Lee, amerikai képregényalkotó, rengeteg szuperhős megálmodója. A Szegedi Képregényfesztivál is reagált erre a szomorú hírre egy rögtönzött kiállítás formájában, ami az alkotó ikonikusabb képregényeit tartalmazta, az életrajzát, és egy képet róla, valamint egy beiktatott előadással is megemlékeztek az alkotóról. Harza Tamás vállalta, hogy mesél Stan Lee első éveiről a Marvel Comics kiadónál, majd arról, hogy miként született meg általa Vasember, Pókember és a többi szuperhős. Harza megemlékezett arról is, hogyan vált Lee a Marvel arcává, illetve felidézte az alkotó egyik európai közönségtalálkozóját, amelyen ő is részt vett.

A Stan Lee-ről szóló megemlékezés után egy könnyed beszélgetés zárta a programsorozatot. Pilcz Roland új, YKX című képregényét mutatta be a közönségnek, amely a főszereplő nevének rövidítése (Yorn Kayrah Xemovrah), és egy bár neve is. Ez a széria a Kalyber Joe-széria világában játszódik, ami az alkotó egy korábbi munkája. Az előadás során szó esett a két sorozat egymáshoz való viszonyáról, a folytatásaikról, illetve a képregényrajzolás folyamatáról. A közönség betekintést kapott Pilcz inspirációiba – Indiana Jones, Disney rajzfilmek, Largo Winch képregény –, amelyek nemcsak a történetet, hanem a képi világot is erősen befolyásolták. A szerző elárulta, hogy a tervek szerint hamarosan újabb kötettel jelentkezik, amelyet talán majd a 11. Szegedi Képregényfesztivál keretében mi is megismerhetünk.

Borbíró Aletta

 

 

 

Fotó: Somogyi Könyvtár