12.18.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A mesemondás művészete
2018.12.10 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL

Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét is ez vette át. Walt Disney és alkotógárdája gyakorta nyúltak már jól ismert mesékhez, legendákhoz és mítoszokhoz. A Madrid szívében található Caixa Forum, mely közvetlenül a függőleges kert mellett helyezkedik el, most felvonultatta a filmes mesemondás legkiemelkedőbb alkotásait egy igen lenyűgöző, és nem csak gyerekeknek szóló kiállítás keretében, melyet a Walt Disney Animation Research Library együttműködésével hoztak létre. A kiállítás november 4-ig volt megtekinthető.

Mindenekelőtt érdemes néhány szót ejteni a kiállítás felépítéséről, hiszen a cél nem csupán a filmre vitel előtti grafikai munka bemutatása, hanem a műfaji sajátosságok ismertetése is, tehát minden szoba előtt egyfajta információt kapunk többek között a mítosz vagy a fabula fogalmáról. A kiállítás öt nagy egységre osztható: a Stúdió, ahol a mítoszok születnek, a Házikó, ami a fabulák világát mutatja be a látogatók számára, az Erdő, ahová a legendák hősei menekülnek, az Országhatár, ami az úgynevezett amerikai hihetetlen történetek (tall tales) helye és végezetül a Kastély, ahol minden jó, ha a vége jó.

A következőkben sorra veszem az adott állomásokat, és elmesélem történetüket úgy, ahogyan én láttam. A Stúdióban elsősorban a mítoszok születésének lehettünk tanúi, így tehát megláthattuk hogyan készültek a szimbólumokkal telitűzdelt istenekről szóló mesefilmek, mint például a Herkules. Azonban a Stúdió nem csak a közismert mítoszok vászonra viteléről szólt, hanem a Disney-mítosz születéséről is. Különösen izgalmas hatást keltettek az ablakok mögé helyezett korabeli fotók, melyek azt a benyomást keltették a látogatókban, mintha éppen rápillantanának a stúdió udvarában megpihenő alkotókra.

Az animációk lehetővé teszik a fantasztikus történetek természetes és realisztikus ábrázolását. Ez különösen elbűvölő a fabulák, azaz a rövid, erkölcsi tanulságot megfogalmazó történetek esetében. A Házikó pontosan ennek adott teret. Láthatjuk a Tücsök és a hangya elkészülését, de a Teknős és a nyúl storyboardja is megjelent a kiállításon. Ez utóbbi történet nyúl figurája a későbbiekben a Bolondos dallamok Tapsi Hapsijává vált.

Az Erdő számtalan mesehős búvóhelyéül szolgált, mint például Robin Hood. Ezek a legendák egy olyan hős vagy hősnő közösségért tett rendkívüli történetét mesélik el, melyek valóságalapja kétségbe vonható, ám a mondanivaló egyfajta értékké válik.  A Disney művészek ezen legendák újraértelmezését tekinthették meg a látogatók. Különösen kiemelendő A hamelni patkányfogó (1933) története, hiszen ebben az esetben egy tragikus végű legenda elevenedett meg a nézők szeme előtt. Az alkotások mellett található rövid leírásokból kiderült, hogy az említett história kezdetben gondot jelentett az művészek számára, mivel a „happy end” itt nem volt opció.

A történet szerint Walt Disney nagy csodálója volt az amerikai történelemnek és folklórnak, így tehát nem meglepő, hogy inspirációul szolgáltak számára és alkotótársai számára az amerikai hihetetlen történetek, melyek a Nyugat győzelmének alternatíváit mesélik el, humoros és kissé túlzó formában. Az Országhatár teremben többek között Almamag Jancsi (Johhny Appleseed) meséjét is megtekinthették a látogatók.

A kiállítás legutolsó szakasza talán az egyik legkedveltebb, legvarázslatosabb történetvilágot tárta a kíváncsiskodók elé: a tündérmesék világát. A Kastélyt Walt Disney azon gondolata nyitotta meg, mely szerint a tündérmesék vászonra vitelével célja az volt, hogy ezeket a lenyűgöző és ámulatba ejtő történeteket újraolvassák az animációk nézői, mégpedig azokból a könyvekből, melyek minden házban megtalálhatók. A Hófehérke történetével indító terem végül a Jégvarázs digitális festményeivel zárult.

A kiállításról összességében elmondható, hogy kiválóan felépített, és nem csupán műfajok szerint elkülönített, hanem időrendileg is jól nyomon követhető. A Disney-világ bejárása során számtalan technikával elkészített (digitális festmény, pasztellrajz vagy akár grafika) alkotást tekinthetett meg a látogató, bizonyosakat nem csupán a vászonra vitel előtt, hanem után is, köszönhetően a termenként eltérő vetítéseknek. Habár a kiállítás jóformán a gyerekeket célozta meg (ezt bizonyítja a végállomás utáni játszótér), úgy gondolom, hogy a mesék újraélésével visszatérhetünk a gyerekkorba egy pár óra erejéig, és talán másként tekinthetünk a kedvenc történeteinkre.

Kiss Enikő (SZTE BTK Filozófia MA, 2. évfolyam)

 

Képek forrása: caixaforum.es


Címke: , , , , ,
2020.12.04 - tiszatáj

GONDOLATOK BARTHA ÁGNES ZOMÁNC-ÖTVÖS-ÉKSZER MŰVÉSZETÉRŐL
A görögök a mű megvalósításának folyamatát is szellemi teljesítménynek tartották, Ferenczy Noémi szerint pedig: „minden mű visszaadja, sugározza azt az érzést, amivel csinálódott.” Nos, Bartha Ágnes munkáiban épp ez az alkotói extázis manifesztálódik. Az önfeledt játék, az anyagok sikeres megszelídítésének öröme ott ragyog minden munkáján. Ám az alkotó tudja: kiváló mesterségbeli tudás kell ahhoz, hogy az álom, a gondolat az anyagban megszólaljon… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.12.04 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NEMES Z. MÁRIÓVAL
A poszthumanizmus változatai, Barokk Femina, Ektoplazma. Három kötet, amely részben vagy egészben Nemes Z. Márió nevéhez kötődik. E megjelenések kapcsán a költővel a poszthumanizmusról, nyelvről, képzőművészetről és a megjelent kötetiről beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő