04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

A feldolgozás expanziója
2018.11.03 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A HAJNÓCZY-KONFERENCIÁRÓL (1.)

Október 18-án került megrendezésre a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely által szervezett Perzsia Szegedre jön elnevezésű Hajnóczy-konferencia. A rendezvény programlistájának sűrűsége a korpuszt érintő vizsgálódások széles spektrumú témaválasztásával párosult, egyszerre mélyítve és bővítve ezzel az elmúlt évtized kutatásait.

A Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely délelőtti mesterkurzusát követően, melyen a Cserjés Katalin vezetésével hagyatékot gondozó hallgatók kutatási eredményeit hallgathatták meg az érdeklődők, az előadók Nagy Tamás jogszociológusról, a Műhely váratlanul elhunyt vezető kutatójáról emlékeztek meg munkásságának és éppen megjelenő kötetének – Egy arkangyal viszontagságai (jog, irodalom és intertextualitás Hajnóczy Péter műveiben. Gondolat, 2018 – bemutatásával.

Reményi József Tamás és Németh Gábor, az említett szekció első felszólalói Nagy Tamás kutatói érdemeinek kihangsúlyozásával járták körbe, hogy a szerző – mint a 4-es számú hagyatéki doboz gazdája – milyen szellemi értelemmel rekonstruálta az anyagot. Elhangzott tőlük, hogy Nagy Tamás, aki képzettségéből adódóan a jog felől közelítette meg az irodalmat, és többek között a jogi nyelvek poétikai eszközként való felhasználásának módozatait kutatta a Hajnóczy-korpuszban, analitikus eljárásaival és érzéki befogadókészségével olyan intertextuális hálóba tudta kötni az általa tárgyalt darabokat, olyan mániákus rendszerességgel volt képes kimutatni a Hajnóczy szövegeket hátterező kafkai szorongás elemeit, és a beszédtér Kleistnél tapasztalható ellenőrzöttségét, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az életmű – különösen a Jelentések a süllyesztőből – kapcsán a jogtalanság kérdésköreiről, vagy jogi nyelvek szerepéről nyílhasson diszkurzus a Hajnóczy-kutatásban.

 

 

Második volt a sorban Falusi Márton, aki amellett, hogy egy Nagy Tamás emlékére írott versét is felolvasta, az elhunyt tanítványaként ejtett szót Nagy jogot és irodalmat ötvöző kutatásairól. Tóth F. Péter, harmadikként, Hajnóczy Balázs Béla Stúdióhoz való kötődéséről, illetve a korpuszban található forgatókönyv-darabok sorsáról adott elő. Beszámolójából megtudhattuk, munkáját erősen megnehezítette a tény, hogy a BBS archívuma – amely papíralapú – jelenleg nincs meg, ugyanakkor sikerült egy interjúrészletre rátalálnia, melyből kiviláglik, hogy Hajnóczy filmrendezői ambíciói egy egyszerre „szuperrealista és szuperszürreális” megjelenítésmód felé konvergáltak volna. Tóth F. később hozzátette, a társadalmi problémákra groteszk érzékenységgel reagáló műveknek, illetve a hagyatékban fellelhető filmterveknek a vizsgálatából arra is következtethetünk: ha mégsem az említett vonalon, úgy egy szociológiai, dokumentarista irányon tudott volna még belépni Hajnóczy a BBS kötelékei közé, és általában véve: a filmezésbe.

A szekció utolsó előadójaként Kötél Emőke A bajnok című „filmvázlat”/hagyatéki töredék vizsgálatának beemelésével a Hajnóczy filmforgatókönyvek sajátosságairól beszélt. Mint elmondta, ezek közé sorolhatjuk például a mozdulatok leírásának Hajnóczy narrációjára oly jellemző részletezettségét, az avantgárd hagyományokra visszatekintő montázstechnika alkalmazását a mozaikszerű képiség eseteiben, valamint a redukáltságot, amely feszes szöveghalmazokat eredményez.

 

A csend is redukció –

 

hangsúlyozta ki Kötél, majd hozzátette, ennek a kompromisszummentes tömörítésnek köszönhető, hogy a Hajnóczy szövegek igen hamar robbanásponthoz jutnak.

 

 

A délutáni program második felét Szkárosi Endre performatív bemutatója nyitotta. Előadásából kiderült, szerinte Hajnóczy nyelvkezelése műfajilag egy transzcendens írásmódot takar, amelyben ugyanúgy helye van a szertartásosságnak, ahogy a zenei kitéréseknek, az erős vizualitásnak és a filmes gondolkodásmódnak is, az pedig Hajnóczy tágas érdeklődésének tudható be, hogy prózai munkássága során minden könyvével radikálisan túl tudott lépni az előzőn. Elárulta továbbá: Hajnóczy experimentális szövegalakítási technikáitól a nyolcvanas években működő alkotói nyelvek is megerősítést kaptak, ezek az impulzusok pedig az ő művészetét sem hagyták érintetlenül. Ennek mintegy bizonyítékaként elő is adta A kopt nők című novella általa meghúzott verzióját, segítségül hívva performanszához a színpad deszkáit, melyeken felolvasása közben ritmikusan dübögött.

Szkárosi Endrét Németh Gábor váltotta, akinek témája ezúttal – a műsorból kimásolva – a következő volt: „Neoavantgárd vonások a Hajnóczy-prózában, ill. a vizualitás folyamatos expanziója az írott anyagban, így a hagyatékban is.” Németh, miközben a korszakból hozott filmalkotások példáján keresztül igyekezett utat találni a Hajnóczy-féle forgatókönyvek szándékaihoz, figyelmeztetett, mindezt nem azért teszi, mert Hajnóczynál a filmvázlatok valóban kudarcot vallanak, hanem azért, mert ezekből a kudarcokból, természetüknél fogva, nem lehet komoly következtetéseket levonni. Szerinte Hajnóczynál – Erdély Miklóshoz hasonlóan – „a létezés szívét megérinteni”-gesztus fedezhető fel, amikor a túlfokozott képiség eszközeihez és a polifonikus struktúrák felé nyúlkál.

 

 

Ezt követően a Hajnóczy művekből készült adaptációk anomáliáira hívta a figyelmet Németh. Mint mondta, különösen a dialógusokkal vannak gondban a színészek, hiszen Hajnóczy mondatai mindig egy-egy világegészet mutatnak fel. A másik probléma ezeknél a párbeszédes részeknél a megjelenítés, az arc ugyanis hitelteleníti a szöveget.

 

Baj van, ha látjuk a szájat, ami a szavakat kimondja.

 

A konferencia késő délutáni hajrájában Nemes Z. Márió „Szónikus maszk” című zajköltészeti performanszának felvételét hallgathatta meg a közönség. Az ehhez tartozó kommentárt – a szerző hiányában – Cserjés Katalin olvasta fel. Ebben Nemes Z. a következőképp fogalmazott: „Legelőször a „Hajrák” munkacímet akartam adni ennek a munkának, mert megbabonázott Hajnóczy bizarr szószörnye, melyet nagyon jellemzőnek éreztem az író testfelfogására. Ugyanakkor a Jézus menyasszonyának olvasgatása közben újra lenyűgözött az a preparációs leírás, melyet teljesen unikálisnak tartok a magyar irodalomban. […] Ennek szellemében a hangperformansz maga is preparáció, a szöveganyag újradarabolása, montírozása és torzító „kikészítése”. Egy olyan remix, ahol a hang elevensége viszi színre az ember maradványegzisztenciáját, a test emlékezetét, mely a természet és technológia közti senkiföldjén szólal meg. Ugyanakkor ez az emlékezet halottidézés is egyszersmind, egy szónikus halotti maszk.”

 

 

A hanganyag befogadásáról természetesen csak szubjektív nyilatkozatot tehet a beszámoló szerzője, azt talán mégis leírható, hogy a konferencia tagjai mély csendben hallgatták végig az eleinte fémes, üzemi géphangok repetícióját kiaknázó bevezetőt, majd az egymás után többször is elismételt, rövid, preparációt taglaló Hajnóczy-részletet. A részlet hangperformanszba dolgozásának jellegzetessége volt, hogy minden egyes felolvasásszakasz eltérő hanghordozással nyúlt a szöveghez, mintha ezekkel az újabb és újabb beszédkísérletekkel a preparáció munkafolyamatának helyzetbehozásán, eleven megszólaltatásán dolgozna az amúgy kitaszított, önmagában sutyorgó hang. Annál is inkább, hiszen jól hallhatóan egyszer sem sikerült a szertartásrendhez tartozó szólam befejezése: a recsegő, Anonymus-felvételeket idéző felmondás, amely a jövőből vagy a Nemzetközi Űrállomásról is érkezhetett volna – természetesen azzal a céllal, hogy útmutatásával megmentse az emberiség bőrét – mindannyiszor megszakadt, eltorzult, interferencia áldozata lett. Végérvényben olyan benyomást keltett, mintha egy sűrű, párás közegen törne át a hang, amely így – akár akarja, akár nem – a nyomás absztrakt képzetével társult. Németh Gábor meglátására visszautalva pedig kijelenthetjük: talán jobb is, hogy nem láthattuk a szájat, amely ezeket a szavakat kimondta.

Szutorisz Szabolcs

 

  

Fotó: Csenki Nikolett/ Czeglédi Viola

Borítókép: Révész Róbert

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő