12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Jegyzetek a Kölykök + képregények című kiállításhoz
2018.10.24 - tiszatáj

JEGYZETEK A KÖLYKÖK + KÉPREGÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSHOZ

A Kölykök + képregények című kiállítás a Deák 17 Galériában került megrendezésre. A Galéria vagány, kortárs és „koncept” válogatást rakott össze, annak ellenére, hogy a képregény sem akadémikusan, sem intézményesen, sem államilag, szóval valljuk be, tulajdonképpen sehogyan sem támogatott műfaj/kategória/köztes művészeti forma (kinek hogy tetszik) ma Magyarországon.

Abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy Kaposi Dorka, a Galéria vezetője kísért végig a kiállításon, és egyértelműen kiderült, hogy a kiállítás koncepciójának egyik alapja a korosztályos besorolás volt, így tekinthető meg a kiállítás jobbról balra úgy, hogy a kicsiknek szóló képregényektől eljutunk a kamasz, majd felnőtteket is érintő, felnőtteknek is szóló darabokig. Eközben azonban megjelenik egy másik gondolatmenet is, mely szerint a nagy nevek mellé olyan fiatal művészek is felkerültek a falra, akik egészen különféle tendenciák, stílusok, tematikák mentén alkotnak. Ráadásul a gyerekeknek és kamaszoknak szóló képregények azon kívül, hogy nekik szólnak, róluk is szólnak, sok esetben izgalmas nézőpontokkal, nézőpontváltásokkal, narrációs technikákkal találkozhatunk.
Gyakran emlegetik úgy a képregényes közösséget, mint egy sajátos szubkultúrát, pedig azért klubnál, holmi aranyos gittegyletnél jóval több munka folyik ezekben a berkekben is, és az utóbbi évek siránkozós hangját félretéve nagy energia befektetéssel, de ugyanúgy, tényleges támogatottság híján. Az akadémikus háttér nemléte ellenére sokan alkotnak autodidakta módon, hiszen külön képregényes képzés egyik művészeti egyetemen sincs.
A régóta folyó és egyre inkább avítt viták a képregény műfajisága, demagóg volta vagy éppen olvasásellenessége körül mára – végre – meghaladottak lettek, de a magyar társadalom (micsoda finom kutatási téma lehetne) minden múltbeli siker és rajongás ellenére jelenleg ellenáll a comics variábilis, aktuális, artisztikus, popkulturális és minden egyéb megjelenésének is.
A Deák 17-ben rendezett kiállítás mégis egyértelműen azt mutatja, hogy itthon van egy erős képregényes szcéna. A minimális lehetőségek, támogatottság, illetve elismerés és egyéb együttműködések hiánya ellenére is, él és virul, alkot, és még a humorát sem veszítette el.

A Magyar Képregény Szövetséget itt találjátok egyébként:

Magyar Képregény Szövetség

A teljesség igénye nélkül következzen hát képes beszámolónk, köszönet a képekért és a sok információért Kaposi Dorkának.

A fent említettek fényében a kiállítás valóban jobbról balra a legkisebbeknek szóló képregényekkel indul. Itt kaptak helyet rögtön a Csimota kiadó design-könyvei. Ezek a kötetek ma akár silent book néven is futhatnának, de az indulás idején (2006) a szöveg nélküli könyv még annál is elképzelhetetlenebb képződmény volt hazánkban mint manapság. A különféle nyelven megjelenő címek a szájhagyományra, a népmesék azon voltára utalnak, hogy ezek a történetek átívelnek az egész világon. Baranyai újító technikájú kötete sem véletlenül kapott helyet a falon, a szabásmintákkal ötvözött interpretáció ma is ugyanolyan modernül hat, mint megjelenése évében, a Stark figurák pedig szinte kiugranak a képregénykockákból, nem csak erős színeiknek köszönhetően.

 

Van, aki modernizálta a Jancsi és Juliskát (fiatal alkotó a MOMÉ-ról Sárdi Kati), van, aki silent mangát készített eredetileg egy japán manga versenyre, ahol díjat is kapott érte (Pásztor Alexa).
Halter András pedig cuki és kifejező figuráinak segítségével megidézi Brueghel képeit, ezek azok a játékok, amelyek egy művészettörténész lelkületű olvasó/néző szívét kellőképpen megdobogtatják (ezt Kaposi Dorkán, kísérőmön is észre lehet venni). Mi tagadás, a szerzői képregények esetében itthon néha problémát okoz, hogy a sztori, a szöveg és a kép nincs azonos színvonalon, de Halternek (aki egyébként rajztanár) mindez nem okoz gondot.

 

Ahogy haladunk előre, úgy komolyodnak a témák. Míg Pásztor Alexa egy szerelemi csalódást dolgoz fel mangájában, addig Ghyczy Csongor az internetfüggőségről készített egy igazán mai képregényt. A férfialkotó női nézőpontot választott, és egy leszokató táborba is elkísérhetjük a főhőst, aki kemény harcot vív többek között telefonjával. A minimalista szövegek és a rideg hang ügyesen hangosítja fel a témát.

Koska Zoltán (munkáira már régebben felfigyeltem, http://tiszatajonline.hu/?p=46018, http://tiszatajonline.hu/?p=53534) a szokásos önreflexív, ironikus és áttételes stílusban a focimániát figurázza ki. Oravecz Gergely, aki a szintén nagyon erős képi, illetve szöveg- és gondolatvilággal jelentkező alkotók közé tartozik (egyik kedvenc darabom tőle a Blossza). Tőle nem annyira megszokott módon most egy színes képregénnyel jelentkezett, és az iskolai kirekesztés témáját dolgozza fel egy cigány kamaszt ért bántalmazástörténetben.

 

Cserkuti Dávid, akit az Unicum és az Unicum Next többszörösen díjazott kampányai után, ha nem is név szerint, de biztosan sokan ismernek, a kiállításon látható képregényében kamasz gyerekei életét dolgozza fel kellően ironikusan, apai szemszögből. A szerdán és csütörtökön megrendezésre kerülő Rejtő orrvérzésig című rendezvényen is találkozhattunk a második napon Cserkutival, mivel egy olyan projekten dolgozik éppen, amelyben Rejtő regényeket visznek animációs filmre.

 

Hasonló nyomvonalon, a szülői nézőpont előtérbe helyezésével dolgozza képregényre új gyermeke érkezését Fritz Zoltán és felesége Fritzmayer Nóra. Utóbbi rajztanár, aki rajzain az ebből eredő stilizáltságot meg is őrzi, vizuális újszerűsége inkább a kompozíciókban rejlik, míg Fritz Zoltán az anyaság kedves, finom, színes szagos szép képeit egy egészen más (apai) kontextusba helyezve, a fekete-fehér rögvalóságával az altatás, a vásárlás és egyéb, mindennapinak tűnő helyzetek nehézségeit önti komikus, gyakran „hangosan röhögős”, ironikus formába.

 

Az a szuggesztív és minden tekintetben megalkuvásra képtelen alkotó, aki bár a kiállítás utolsó harmadában helyezkedik el, most mégis a felsorolás végére maradt, Lakatos István. Nem véletlenül. Egyrészt az ő munkái, ahogy kísérőm, Kaposi Dorka is megjegyezte, gyakran a derűs, vicces rajzok mögött bizarr témákat rejtenek, tehát korosztályi besorolása legfeljebb időpocsékolásnak tűnik, és persze, sokszor azok a derűsnek tűnő képek is közelebbről nézve apró titkokat, abszurd játékokat rejtenek el mindenfelé. Az egyik kisebbeknek való sorozata a Mikkamakka folyóiratban elindult majd leállított, a gyerekek által nagyon kedvelt és vicces képregény volt, ez is látható most a galériában, a Bucó Szetti Tacsin és társain szocializálódott felnőtt olvasók nagy örömére is.

A Deák 17 Galéria kiállítása izgalmas anyaggal mutatja be, hol tart ma nálunk a képregény művészet egy szelete, a gyerek- és ifjúsági képregényé. A kurátor (Zsigó Bianka) és Kaposi Dorka, a múzeum vezetője kitűnő munkát végeztek, és természetesen és legfőképpen az alkotóké a respekt.

Szekeres Nikoletta

 


Címke: , , , , , , , ,
2020.12.04 - tiszatáj

GONDOLATOK BARTHA ÁGNES ZOMÁNC-ÖTVÖS-ÉKSZER MŰVÉSZETÉRŐL
A görögök a mű megvalósításának folyamatát is szellemi teljesítménynek tartották, Ferenczy Noémi szerint pedig: „minden mű visszaadja, sugározza azt az érzést, amivel csinálódott.” Nos, Bartha Ágnes munkáiban épp ez az alkotói extázis manifesztálódik. Az önfeledt játék, az anyagok sikeres megszelídítésének öröme ott ragyog minden munkáján. Ám az alkotó tudja: kiváló mesterségbeli tudás kell ahhoz, hogy az álom, a gondolat az anyagban megszólaljon… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.12.04 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NEMES Z. MÁRIÓVAL
A poszthumanizmus változatai, Barokk Femina, Ektoplazma. Három kötet, amely részben vagy egészben Nemes Z. Márió nevéhez kötődik. E megjelenések kapcsán a költővel a poszthumanizmusról, nyelvről, képzőművészetről és a megjelent kötetiről beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő