06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

A csillagok süllyedő világa
2018.09.30 - tiszatáj

HOMO LUDENS PROJECT FEAT. ROSKÓ GÁBOR: A CSILLAGOK SZÍVE

Nem, a cím nem minden ízében rokonítandó az 1980-as évek francia rajzfilmsorozatával (Les Mondes Engloutis). Talán csak annyiban, hogy a Homo Ludens Project legújabb előadását látva, a rajzfilm megnézésekor tapasztalt érzéshez hasonlóan egy szürreális, nem e világi mesefolyamba csöppenünk, amely sokáig kísér még bennünket. De olyan szempontból is vannak hasonlóságok, hogy A csillagok szívében elhangzott történetek sem a klasszikus értelemben vett tanulságot tartalmazzák. Az afrikai nép meséinek szereplői, hovatovább főhősei olykor kegyetlenek, számítóak és sajnos a jók sem szükségképpen nyerik el jutalmukat.

A Homo Ludens Project ezúttal Roskó Gábor, Munkácsy-díjas grafikus művésszel karöltve alkotta meg legújabb produkcióját, melynek alapját az előadás címével azonos kötet adja. A Bodrogi Tibor és Karip Sára által szerkesztett gyűjtemény a leghíresebb afrikai meséket tartalmazza, amelyek az önálló történetvezetésen túl átfogó képet adnak Afrika kultúrtörténetéről is. Főszereplői állatok emberi tulajdonságokkal felruházva, és nem egy olyan példázatot hallunk a Homo Ludens színészei (Mezei Tímea és Szilágyi Szabolcs) tolmácsolásában, amelyből egyértelműen következtethetünk bizonyos viselkedésformák elkorcsosulására. Van itt a hazugságtól kezdve a gyűlöleten át a szeretetig minden, de még az utóbbi sem azt a tökéletes, idillikus jelleget kapja, mint ahogy azt megszoktuk. Az afrikai meseirodalom fogalmai ugyanis eléggé különböznek az általunk ismertektől: kevésbé szájbarágósak, hisz jóval mélyebbről jönnek, ösztönös érzelmekből merítenek. A narratívában sincs meg „az egyik pontból szükségszerűen a másikba jutás” gyakorlata, mert ad hoc életesemények adják a cselekményt – akár csak a valóságban. Az események azonnal hatnak az érzelmekre, így a katarzisig sem egy kikövezett út vezet; ez a formanyelv pedig meglepően jól működött a Homo Ludens társulatnál.

Számos korábbi előadásukban, változó minőségben, de mindig nagy hangsúlyt kapott a vizualitás. A Roskó Gáborral megvalósított közös produkcióból derült ki igazán, hogy játszi könnyedséggel építik be az erre az alkalomra készült képzőművészeti alkotásokat, ez esetben az ikonikus, transzparens és mozgatható  állatfigurákat. Benkő Imola rendező az előadást ezért is nevezi transzparensjátéknak, amely egyszerre ruházza fel élettel az élettelen tárgyat és vezeti a hús-vér színészt végig a színen. Ezt jól tükrözi, hogy érzelmeket kapnak még a természeti jelenségek is, vagy ahogyan a cím sejteti, a csillagok.

Mivel a két színész egyszerre több állatot is megszemélyesít, a játék tekintetében inkább az érzelmek széles skáláját bejáró metódusról beszélhetünk. Az előadás elején a Homo Ludens szokásához híven egy absztrakt valósággal nyit, melyben a két játszó a 19. századi pejoratív színházi maszkot, a blackface-t használja karakteréhez. Ezzel az alapvetően sértő és kirekesztő színházi trükkel az úgynevezett „white privilige” érában gyakorlatilag viccet csináltak a fekete bőrű emberekből. A Homo Ludens előadásában a blackface azonban a fordított pszichológia elvén működik, és nem ők válnak nevetségessé, sokkal inkább a leckéztetés és a rasszizmus kritikájának eszközévé teszik. Hovatovább igen tanulságos 2018-ban blackface előadást nézni, főleg olyan közhangulatban, amelyben felvetődik az ötlet, hogy fehér színészekkel játszatják el a fekete történelemről szóló Porgy és Bess című Gershwin-operát. Az előadás erősségei közé tartozik még az élőzenekar, amely a klasszikus értelemben vett zenei etapoktól kezdve a különböző állati eredetű és természeti hangeffektekig szinte kimaxolja a lehetőségeit, ez által is közelebb hozva a szövegeket a közönséghez.

Nem mindennapi tehát az ilyen témaválasztás, többek közt ezért is asszociáltam az süllyedésre, hiszen sajnos Atlantiszt idéző feledésbe kezd merülni nemcsak az ilyen távoli kultúrák sajátos mesevilága, de lassan a miénk is. Holott mindig is a mese volt a legalkalmasabb átkötés a komoly és a könnyed témák között, sőt, sokak számára mai napig ez bizonyul a legjobb médiumnak a szikár valóság igazságainak befogadására.

Tóth Emese

 

Fotók: Homo Ludens / Kerekes Zoltán


Címke: , , , , ,
2021.06.15 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
KORMÁNYOS ÁKOS: PARAVÁN
Írjuk le anyánk kezét, írjuk le partnerünk testét. Cirok Szabó István Agancspark című kötetében párhuzamként kínálkozik az erdő. A Paraván beszélője ezzel szemben próbálja analitikusan, anatómiai pontosságra törekedve leírni partnere testét, mégis csak az agytekervények közé jutva kiált fel: „Megtaláltalak. / Itt eredsz. / Itt vagy.” A szelíd Agancspark és a nyers Paraván eredője, a felismerés mégis ugyanaz: ember és természet csak együtt értelmezhetők […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.15 - tiszatáj

DÓMKERTI ZENÉS ESTÉK
A „püspöki fészek” udvarán ezen a nyáron is megrendezik a Dómkerti Zenés Estéket, a következő évadban pedig világsztárok is fellépnek Szegeden a Filharmónia Magyarország koncertsorozatában, a Tisza bérletben […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.14 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
Az utóbbi időben számos fiatal költő figyelemre méltó kiadványát vehette kézbe az érdeklődő olvasó. Ezek egyike az Agancspark című verskötet volt, Cirok Szabó István tollából. A karcsú, mintegy hatvan oldalt kóstáló könyvecske három ciklusába – Lékhorgászat, Nem tapsol senki, A madarak már elmentek, most a halak vándorolnak – mindössze harminchárom verset gyűjtött össze a szerző… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ IMOLA JULIANNÁVAL
Június 19-én Szabó Imola Julianna is vendége lesz a Tricikli Fesztiválnak. A Megálló Közösségi Házban a gyerekirodalom és illusztrációk viszonyáról beszélget majd Kollár Árpáddal, segít bemutatni Darvasi László Pálcika, a detektív című könyvét, és részt vesz a Grand Café Ráolvasás Extra elnevezésű zenés felolvasásán. A szegedi meghívás apropóján gyermekirodalmi-szépirodalmi-illusztrátori pozíciójáról, a 2020 decemberében megjelent Holtak aranya, holdak ezüstje című könyvéről, és a fesztivállal kapcsolatos várakozásairól, terveiről kérdeztük… – VESZPRÉMI SZILVESZTER INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

Tovább olvasom >>>
2021.06.11 - tiszatáj

GUNDA
Növényi táplálkozást szorgalmaz, leölt állatok milliárdjai ellen szólal fel. Szerencsére azonban Viktor Kosszakovszkij nem nyílt propagandában érdekelt: a Gunda intim közelségből szemléli egy mikroközeg állatvilágát… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.09 - tiszatáj

OPERA ÚJRA ÉLŐBEN – ANDREA CHÉNIER
Az opera azért nagyszerű dolog! Különösen élőben, színpadon. Vagy 8 hónap után ismét élőben hallgatni operát – leírhatatlan mámor! Különösen, hogy az ember egyik kedvencét, a francia forradalom balladáját zúdítja rá a Magyar Állami Operaház amúgy nem létező társulata. Május 29-én Giordano szeszélyes remekének sodró dallamai csendültek föl az Erkel Színházban. Nehezen indul a történet […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.08 - tiszatáj

GRÁF DÓRA: KÖRNYEZETISMERET
Az érzékiség halmozása érzéketlenséghez vezet – rendszerint ez a premisszája azoknak a történeteknek, amelyekben a főszereplő az egymást tételesen követő randevúiról, viszonyairól számol be. Monoton sorban felbukkanó és eltűnő (fél)idegenek, utánuk egyre nagyobb űr, elszakadás a valóságtól, stb. – gyakran találkozunk ennek a lélektani folyamatnak az ábrázolásával. Gráf Dóra Környezetismeret című, debütáló lírakötete először is azzal lep meg, hogy habár jelentős részben ilyen versszituációkból építkezik – a női beszélő férfiakkal találkozik, akik valamilyen benyomást tesznek rá, függetlenül attól, (kiderül-e,) mi történik köztük –, merőben szokatlan irányba futtatja ki a szövegeket. Ugyanis derű sugárzik belőlük… – PUROSZ LEONIDASZ KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.06 - tiszatáj

EGY LÉTKÖTÉLEN EGYENSÚLYOZÓ GONDOLATAI A TÚLSÓ PART FELÉ.
Nem kellett ehhez a rövid esszéhez címet keresnem. Maga a kötet fedőlapja annyira találó. Nem tudok jobbat. Emlékidő. Őszintén megvallva, nem az esztéta igényességével, hanem a személyes érintettség miatt olvastam el, szinte egy szuszra, a kötetet. Javíthatatlan individualistaként, mindig magamat, a saját életemet kerestem – és találtam meg – a versekben… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)