04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Irodalom és királyréti őzek
2018.07.28 - tiszatáj

FISZ-TÁBOR, 2018

A 20 éves Fiatal Írók Szövetsége idén is megrendezte nyári alkotótáborát, melynek ebben az évben a nagy múltra visszatekintő Visegrádi Mogyoróhegy helyett Királyrét adott otthont. Nekem ez volt az első FISZ-táborom, még csak ízlelgettem a hangulatot, de a többiek hangjában érződött a keserédes nosztalgia a régi helyszín iránt. A kulturális medencés bulikhoz azonban minden feltétel adott, ez a társaság nagy részét kellőképpen kárpótolta.

A tábor hét műhellyel vette kezdetét, a fiatal költőket Kollár Árpád és László Noémi, a prózásokat Szilasi László és Láng Zsolt vezette, a műfordítók mentora Nádasdy Ádám volt, míg a kritikus hajlamú táborlakókat Szirák Péter és Károlyi Csaba koordinálta a munkában.

Szirák Péter kritikuscsapatában töltöttem a délelőttjeim nagyrészét, ahol az új könyvek közül elemeztünk néhányat, Garaczi legújabb lemúrját, a Hasítást szedegettük darabokra, Térey Káli holtjaival egyetemben. Mások szétcincálása mellett természetesen magunkat sem kíméltük, egymás megjelent, vagy megjelenés alatt álló kritikáit vizsgáltuk. Pénteken a műhely tagjai között üdvözölhettük Szilágyi Zsófiát, innentől szinte otthon éreztük magunkat a szegedi hallgatótársakkal, mintha egy szokásos csütörtök délutáni szemináriumon ülnénk az egyetem falai között, csupán fényesebb térben. Mellettünk a legfiatalabb táborlakók játszanak a lugasban, néha érdeklődve hallgatják a titokzatos munkát az asztaloknál. Kollár Árpád hangos líraműhelyére néha igazán szívderítő egy-egy pillantást vetni, ahogy valaki már az asztalon állva reprezentálja az alkotás képeinek zavarosságát. Mi többnyire csendben diskurálunk.

 

 

FISZ-táborban természetesen a hűséges ebek is szeretett vendégek, ahogy telik az idő egyre többen vannak, egyik kedves szobatársam meg is állapítja, hogy a fényre jönnek. Nos igen, valahol a Káli-medence élőhalottjai, máshol a vidám kutyák.

Az első nap fő attrakciója Kemény István, kinek frissen megjelent Nílus című verseskötetéről Korpa Tamással, a FISZ társelnökével beszélgetett. A moderátor szinte már önmagukban is lírába hajló kérdései kapcsán Kemény megjegyzi, hogy

esszében beszélni nehéz, de természetesen nem lehetetlen,

mint ahogy tanúbizonyságot tett erről a másnap érkező Földényi F. László is.

A beszélgetés a 82’-es Melankólia című kötet és a frissen megjelent Melankólia dicsérete viszonyát tárja fel. A szerző elmondja, hogy míg az előbbiben a fogalom diakronikus körbejárása volt a cél, addig az új kötetnél a melankólia mindenkori jelentésváltozásának viszonyára volt kíváncsi, hogy hol található meg a közös pont. A címet ebben a tekintetben tévedésnek érzi, nem egy folytatás megírása volt a cél. Odáig jut el, hogy a zsenialitás, az elmebetegség, a veszélyeztetettség, minden, ami a melankólia fogalma alá tartozik, tulajdonképpen a határátlépés mozzanata körül zajlik, melynek során a szubjektum nem csupán közel kerül Istenhez, hanem önmaga is Istenné válik, ami igencsak veszélyes.

 

 

Pénteken Ladik Katalin látogatott a táborba, akivel Bencsik Orsolya beszélgetett, tovább erősítve a szegedi különítményt. A költőnő két hangversének performatív előadásával is megörvendeztette a közönséget, majd jugoszláv identitástudatáról, a tárgyakhoz fűzött viszonyáról és a 60-as 70-es évek avantgárd művészeti teréről adott érzékletes képet. A tudattalanból előtörő emberi hang az üvöltés ösztönszerű kifejező ereje beépül Ladik hangköltészetébe. Itt ismét visszakanyarodunk Földényihez, aki a Medúza pillantásában az üvöltést, mint az isteni jelenlétet kifejező hanghatást definiálja, ezáltal itt is a határátlépések témakörébe kerülünk.

Az este során egy kritikustusára és egy audiovizuális koncertre is sor került. Előbbin Szilágyi Zsófia beszélgetett Borbáth Péterrel, Balogh Gergővel és Konkoly Dániellel, tehát a Zsófi and the boys felkonferálás teljesen helyénvalónak tűnt az adott helyzetben. A kritikusok Csombor Rita Smink nélkül, Szolcsányi Ákos Semmi meglepő vagy fontos és Kali Ágnes Ópia című verseskötetéről beszélgettek. Szilágyi Zsófia már a kritikustusát megelőző műhelyen megemlítette, hogy lírakritikát írni korántsem egyszerű feladat, erre a többiek is hasonlóan reflektáltak. A beszélgetés során felmerült

a kötet, mint könyvtárgy problematikája,

Szolcsányi kapcsán például az, hogy egy kötetbe került interjú hogyan módosítja a kritikus hozzáállását, vagy a tartalomjegyzék verscímei mellé rendelt szüzsé jellegű feljegyzések hogyan ironizálnak az olvasó attitűdjén. Vita tárgyát képezi, hogy egy első kötet tulajdonképpen milyen írói tendenciákat hordoz magában és ehhez képest hol helyezkednek el a kritikusaink által vizsgált szövegek.

Az estét a Beatwándor nevű formáció tagjai, Horváth Benji és André Ferenc pszihedelikus, audiovizuális vers-performansza zárta, mely egy furcsa, szuggesztív képiséggel rendelkező  líravilággal működik.

 

 

A szombati zárónapon Zoltán Gáborral folyt beszélgetés, majd bemutatkozott a tábor nemzetközi műhelye, idén indiai és román szerzők verseit hallgatta a közönség, a végén kénytelen volt zárt térbe menekülni a társaság az érkező vihar elől.

És itt következett a tábor hagyományos zárlata, egyben csúcspontja, a programban Műhelyes felolvasásként szereplő seregszemle, mely elnevezést az eseményt felkonferáló és koordináló Korpa Tamás határozottan sérelmezett, jövőre szeretné végre a hagyományoknak megfelelő Szövegpokol címet viszontlátni a műsorfüzetben. Az elnevezés valóban találóbb, az asztalon mécses, kint apokaliptikus vihar, mely egy-egy villámlással megteremti a nondiegetikus hanghatásokat a műhelyvezetőket övező taps alatt. Majd elkezdődik a közel három órás felolvasás, melynek során már határozottan Bulgakov sátáni bálján érzem magam, az élményre csak rásegít a sorok között néha elsuhanó, Szilva névre hallgató kutya, mint Behemót allegorikus alakja. A műhelyekben született alkotások változatossága gyönyörködtető,

gyakran belekapaszkodok egy-egy eltalált sorba és sokáig mantrázom még.

Éjfélre vége, az eső is eláll, akciós a FISZ 20 kézműves sör. A dj pultból szóló szívmelengetőn eklektikus talpalávaló kettőig még legyőzi a fáradtságunkat, majd Akkezdet Phiai nevű rap formáció Nyugat 100 című számának közösen skandált „Éljen a Nyugat, éljen Babits” sora még sokáig a fejemben zúg, így térek nyugovóra.

Másnap vadregényes út veszi kezdetét az erdei kisvasúton, mellettem zötykölődik kedves ex-szobatársam, Adriana, aki egyenesen Varsóból jött a táborba, és Grendel Lajos Négy hét az élet című regényének lengyel fordításába mélyed.

Megérkezünk Budapestre, mindenkin ott ül a földényis, szigorúan határátlépős melankólia, de már szervezzük a jövőre esedékes szobabeosztást.

Varga Réka

 

Fotók: FISZ/Facebook


Címke: , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő