02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Irodalom és királyréti őzek
2018.07.28 - tiszatáj

FISZ-TÁBOR, 2018

A 20 éves Fiatal Írók Szövetsége idén is megrendezte nyári alkotótáborát, melynek ebben az évben a nagy múltra visszatekintő Visegrádi Mogyoróhegy helyett Királyrét adott otthont. Nekem ez volt az első FISZ-táborom, még csak ízlelgettem a hangulatot, de a többiek hangjában érződött a keserédes nosztalgia a régi helyszín iránt. A kulturális medencés bulikhoz azonban minden feltétel adott, ez a társaság nagy részét kellőképpen kárpótolta.

A tábor hét műhellyel vette kezdetét, a fiatal költőket Kollár Árpád és László Noémi, a prózásokat Szilasi László és Láng Zsolt vezette, a műfordítók mentora Nádasdy Ádám volt, míg a kritikus hajlamú táborlakókat Szirák Péter és Károlyi Csaba koordinálta a munkában.

Szirák Péter kritikuscsapatában töltöttem a délelőttjeim nagyrészét, ahol az új könyvek közül elemeztünk néhányat, Garaczi legújabb lemúrját, a Hasítást szedegettük darabokra, Térey Káli holtjaival egyetemben. Mások szétcincálása mellett természetesen magunkat sem kíméltük, egymás megjelent, vagy megjelenés alatt álló kritikáit vizsgáltuk. Pénteken a műhely tagjai között üdvözölhettük Szilágyi Zsófiát, innentől szinte otthon éreztük magunkat a szegedi hallgatótársakkal, mintha egy szokásos csütörtök délutáni szemináriumon ülnénk az egyetem falai között, csupán fényesebb térben. Mellettünk a legfiatalabb táborlakók játszanak a lugasban, néha érdeklődve hallgatják a titokzatos munkát az asztaloknál. Kollár Árpád hangos líraműhelyére néha igazán szívderítő egy-egy pillantást vetni, ahogy valaki már az asztalon állva reprezentálja az alkotás képeinek zavarosságát. Mi többnyire csendben diskurálunk.

 

 

FISZ-táborban természetesen a hűséges ebek is szeretett vendégek, ahogy telik az idő egyre többen vannak, egyik kedves szobatársam meg is állapítja, hogy a fényre jönnek. Nos igen, valahol a Káli-medence élőhalottjai, máshol a vidám kutyák.

Az első nap fő attrakciója Kemény István, kinek frissen megjelent Nílus című verseskötetéről Korpa Tamással, a FISZ társelnökével beszélgetett. A moderátor szinte már önmagukban is lírába hajló kérdései kapcsán Kemény megjegyzi, hogy

esszében beszélni nehéz, de természetesen nem lehetetlen,

mint ahogy tanúbizonyságot tett erről a másnap érkező Földényi F. László is.

A beszélgetés a 82’-es Melankólia című kötet és a frissen megjelent Melankólia dicsérete viszonyát tárja fel. A szerző elmondja, hogy míg az előbbiben a fogalom diakronikus körbejárása volt a cél, addig az új kötetnél a melankólia mindenkori jelentésváltozásának viszonyára volt kíváncsi, hogy hol található meg a közös pont. A címet ebben a tekintetben tévedésnek érzi, nem egy folytatás megírása volt a cél. Odáig jut el, hogy a zsenialitás, az elmebetegség, a veszélyeztetettség, minden, ami a melankólia fogalma alá tartozik, tulajdonképpen a határátlépés mozzanata körül zajlik, melynek során a szubjektum nem csupán közel kerül Istenhez, hanem önmaga is Istenné válik, ami igencsak veszélyes.

 

 

Pénteken Ladik Katalin látogatott a táborba, akivel Bencsik Orsolya beszélgetett, tovább erősítve a szegedi különítményt. A költőnő két hangversének performatív előadásával is megörvendeztette a közönséget, majd jugoszláv identitástudatáról, a tárgyakhoz fűzött viszonyáról és a 60-as 70-es évek avantgárd művészeti teréről adott érzékletes képet. A tudattalanból előtörő emberi hang az üvöltés ösztönszerű kifejező ereje beépül Ladik hangköltészetébe. Itt ismét visszakanyarodunk Földényihez, aki a Medúza pillantásában az üvöltést, mint az isteni jelenlétet kifejező hanghatást definiálja, ezáltal itt is a határátlépések témakörébe kerülünk.

Az este során egy kritikustusára és egy audiovizuális koncertre is sor került. Előbbin Szilágyi Zsófia beszélgetett Borbáth Péterrel, Balogh Gergővel és Konkoly Dániellel, tehát a Zsófi and the boys felkonferálás teljesen helyénvalónak tűnt az adott helyzetben. A kritikusok Csombor Rita Smink nélkül, Szolcsányi Ákos Semmi meglepő vagy fontos és Kali Ágnes Ópia című verseskötetéről beszélgettek. Szilágyi Zsófia már a kritikustusát megelőző műhelyen megemlítette, hogy lírakritikát írni korántsem egyszerű feladat, erre a többiek is hasonlóan reflektáltak. A beszélgetés során felmerült

a kötet, mint könyvtárgy problematikája,

Szolcsányi kapcsán például az, hogy egy kötetbe került interjú hogyan módosítja a kritikus hozzáállását, vagy a tartalomjegyzék verscímei mellé rendelt szüzsé jellegű feljegyzések hogyan ironizálnak az olvasó attitűdjén. Vita tárgyát képezi, hogy egy első kötet tulajdonképpen milyen írói tendenciákat hordoz magában és ehhez képest hol helyezkednek el a kritikusaink által vizsgált szövegek.

Az estét a Beatwándor nevű formáció tagjai, Horváth Benji és André Ferenc pszihedelikus, audiovizuális vers-performansza zárta, mely egy furcsa, szuggesztív képiséggel rendelkező  líravilággal működik.

 

 

A szombati zárónapon Zoltán Gáborral folyt beszélgetés, majd bemutatkozott a tábor nemzetközi műhelye, idén indiai és román szerzők verseit hallgatta a közönség, a végén kénytelen volt zárt térbe menekülni a társaság az érkező vihar elől.

És itt következett a tábor hagyományos zárlata, egyben csúcspontja, a programban Műhelyes felolvasásként szereplő seregszemle, mely elnevezést az eseményt felkonferáló és koordináló Korpa Tamás határozottan sérelmezett, jövőre szeretné végre a hagyományoknak megfelelő Szövegpokol címet viszontlátni a műsorfüzetben. Az elnevezés valóban találóbb, az asztalon mécses, kint apokaliptikus vihar, mely egy-egy villámlással megteremti a nondiegetikus hanghatásokat a műhelyvezetőket övező taps alatt. Majd elkezdődik a közel három órás felolvasás, melynek során már határozottan Bulgakov sátáni bálján érzem magam, az élményre csak rásegít a sorok között néha elsuhanó, Szilva névre hallgató kutya, mint Behemót allegorikus alakja. A műhelyekben született alkotások változatossága gyönyörködtető,

gyakran belekapaszkodok egy-egy eltalált sorba és sokáig mantrázom még.

Éjfélre vége, az eső is eláll, akciós a FISZ 20 kézműves sör. A dj pultból szóló szívmelengetőn eklektikus talpalávaló kettőig még legyőzi a fáradtságunkat, majd Akkezdet Phiai nevű rap formáció Nyugat 100 című számának közösen skandált „Éljen a Nyugat, éljen Babits” sora még sokáig a fejemben zúg, így térek nyugovóra.

Másnap vadregényes út veszi kezdetét az erdei kisvasúton, mellettem zötykölődik kedves ex-szobatársam, Adriana, aki egyenesen Varsóból jött a táborba, és Grendel Lajos Négy hét az élet című regényének lengyel fordításába mélyed.

Megérkezünk Budapestre, mindenkin ott ül a földényis, szigorúan határátlépős melankólia, de már szervezzük a jövőre esedékes szobabeosztást.

Varga Réka

 

Fotók: FISZ/Facebook


Címke: , , ,
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.25 - tiszatáj

SZLUKOVÉNYI KATALIN: ÁLOMKONYHA
Szlukovényi Katalin 2020-ban, a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Álomkonyha című könyve hét év versanyagát gyűjti össze, a kötetben is reflektáltan alanyi líraként működő versek elbeszélője pedig az elmúlt hét évben ledoktorált, negyvenéves lett, családot alapított, részt vett két országgyűlési választáson és rendületlenül írt. Ezek az állapotok és változások adják az Álomkonyha hétköznapi élethelyzetek jeleneteire épített versvilágát, melyet az elbeszélő életközépi válságának létösszegző gyakorlatával szembeni iróniája szervez leginkább egységgé… – VESZPRÉMI SZILVESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk a Magyar Írószövetség Arany János alapítványa és a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) programját: Hansági Ágnes irodalomtörténésszel, Jókai-kutatóval Kiss A. Kriszta irodalmár készített interjút.

Tovább olvasom >>>
2021.02.23 - tiszatáj

GURUBI ÁGNES: SZÍV UTCA
„Szétcincálom, apró darabokra szedem, elemzem, megmagyarázom, bizonyítékokkal alátámasztom” (132) – elemzi a párkapcsolati konfliktusban a másik felé tett gesztusait Anna, a Szív utca énelbeszélője, az analitikus szemlélet pedig nem csupán tematikai, de metanarratív szinten is központi kérdéssé válik a regényben. A negyvenes, kétgyermekes nő az életén át- meg áthömpölygő problémák eredőit kutatja: azt, hogy hogyan váltak időről időre működésképtelenné a párkapcsolatai, mi okozhatja kamasz lánya, Zsófi autoimmun betegségét, mivel magyarázhatók a szüleiről alkotott sztereotípiái, vagy hogy milyen titkok húzódtak megtört nagyanyja, Bergman Bella konok hallgatása mögött… – FERENCZ-FEHÉR DOROTTYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő