01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A Káli-medence élőholt lelkiismerete
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL

Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző.

A cím kapcsán már a beszélgetés elején felmerült az életmű darabjaiban folytonos fókuszpozíciót elfoglaló tér, ami ezúttal Budapest, Isztambul, Szentpétervár, Kolozsvár és elsősorban a Káli-medence. A cím gyakorlatilag metacím, a regény főszereplője, a művelt színészfigura, Csáky Alex, mint énelbeszélő az adott régióban forgatja épp Káli holtak című zombisorozatát, melyben a térség falvainak lakossága, amely török hódoltság alatt elhunyt, feltámad. A szerző hangsúlyozta ennek metaforikus jellegét. A Káli-medence a 16. században, majd később a II. világháború alatt sokszor pusztult, majd feltámadott. A szövegben szereplő élőholtak tehát ennek a terének a lelkét, élőholt-lelkiismeretét szimbolizálják.

 

 

A szerző a térválasztás indoklását azzal a felvetéssel kezdte, hogy alig vannak Balaton-regényeink, különösen az új-próza berkein belül. Míg az adott térség a médiában szinte folyamatos szerepet kap, addig az irodalmi reflexió gyakorlatilag teljesen hiányzik. Jancsó Miklós, Sára Sándor filmrendezők és Somogyi Győző grafikus nevét emelte ki mint a magyar kulturális élet azon képviselőit, akik a 60-as évek végén gyakorlatilag újra felfedezték a Káli-medencét és elkezdték megmenteni az itt pusztulásnak indult parasztházakat. Ezek az elhagyott romok, mint az életműben oly gyakran, itt is szerepet kaptak. Somogyi Győző rajzolta a könyv belső borítóján található Káli-medence térképet, melynek párja a kötet hátuljában szerepel, itt Kolozsvár bukkan fel. A szerző elmondta, hogy ez egy lényeges kötetszervezői elv volt, hiszen a szöveg magvát adja ez a két térdarab, ráadásul a teljes narratíva Kolozsvárra fut ki.

Nem kevésbé lényeges paratextus a mottók után szereplő némiképpen ironikus „használati utasítás”:

Bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán véletlen. Egészen más a helyzet a tájjal.

A szerző ezzel kapcsolatban elmondta, hogy rendkívül fontos volt számára a tér megragadása annak teljes realitásában. A régió felfedezésében Lanczkor Gábor költő volt a segítségére, akit a regény apropóján rendszeresen látogatott, majd útmutatásai alapján fedezte fel a térséget. Hangsúlyozta, hogy a Káli-medence ábrázolásába nem kerültek be fiktív helyszínek, nem kívánta összegyúrni a szövegben megnevezett falvakat más helységekkel, a valós helyszín teljes leképezése volt a cél. Ellenben Budapesttel, mellyel már szándékában állt játszani, így kerültek új szórakozóhelyek a Gozsdu udvarba és így alakult meg a Füst Milán Színház is.

A már idézett „használati utasítás” első fele a színházregény műfaji anomáliáihoz kötődik. Ennek kapcsán kiemelte a szerző, hogy bár fontosnak érezte az általa ismert színházi tér realista leképezését, mégsem egy ehhez fűződő kulcsregény megalkotása volt a cél, tehát nem szerepelt a tervei között, hogy valós karaktereket írjon meg, azonban az intenzív viszonya a színház világával ezt óhatatlanul is implikálta.

 

 

Lengyel Zoltán kiemelte, hogy Csáky Alex figurájában egy koherens módon működtetett énelbeszélő érvényesül. Félig belső monológra, itt-ott megíratlan naplóra emlékeztető nyelvhasználatban működteti a szöveget. Hangsúlyozta, hogy bár nem akarja a karaktert analógiába hozni az író valós személyével, mégis az a meglátása, hogy a főszereplő problémafelvetései hasonlók azokhoz, melyeket maga Térey helyez fókuszpozícióba esszéiben. Így került elő Trianon, a Holokauszt unortodox művészi értelmezése és a Saul fiához fűzött sajátos kritikai attitűd.

Trianon egészen különleges módon kerül a szövegbe. A regényben szereplő Füst Milán Színtársulat egy Hamlet-rendezésen dolgozik, amely Kolozsvár 1918 és 1920 közötti állapotát rögzíti, tehát Trianont parafrazeál. A szövegbe a teljes Hamlet bekerül, pusztán Kolozsvár, mint kulissza tér el az eredeti darabtól. A szerző elmondta, hogy a regény egyik legnagyobb kihívása volt ennek a fiktív drámának szövegbe épített megrendezése, mely tulajdonképpen a nagy angolszász bölcseleti tragédiát a nagy magyar tragédiával ötvözi. Arra is kitért, hogy amennyiben ez a fiktív darab a megfelelő rendező kezébe kerülne, megvalósítását egyáltalán nem tartaná abszurd ötletnek.

 

 

Lengyel Zoltán kitért az író életművéhez képest szokatlannak látszó műfaji váltásra. Térey elmondta, hogy nem valamiféle előzetes koncepció alapozta ezt meg, a műfaj nem egy meghatározó aspektus számára, csupán maga az anyag vívta ki magának a nagyprózai jelleget.

A színházregény kapcsán, mint esetleges hatás merült fel Spiró György Ikszek című munkája, majd többek között Thomas Bernhard és Márton László szintén a színház világához kapcsolható művei. Bár a rá gyakorolt hatásukat nem vitatta a szerző, befolyásolónak mégsem érezte őket, a saját színházregényét akarta megírni. A színház világát olyan közegként értelmezi, amit meg kell írni, hiszen önmagában regénybe illő, hatalmas és látványos bukásokkal, sikerekkel, a magánéletről leválaszthatatlan munkaközeggel.

Lengyel Zoltán itt kitért Térey eddig megjelent drámáira, melyeket sokszor nehezen színrevihetőnek bélyegez a szakma a terjedelmük, és például a Kazamaták esetén a szereplők mennyisége miatt. Ennek kapcsán vetődött fel Térey kritikai meglátása, miszerint érez valamiféle egyszerűsödést a színjátszás terén, melyet problematikusnak gondol. Ezek következtében jelentkezni vél egyfajta sekélyesedést, minőségbeli romlást, hiszen mindig ugyanazokat a drámákat viszik színre, megvágva, egyszerűsítve, kockázatot nem vállalva. Megjegyezte, hogy bízik valami pozitív változásban a következő évadra nézve változatosság, újítás és bátorság terén.

Varga Réka

 

Fotó: Höffler Norbert

 

Térey János: Káli holtak

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2018

534 oldal, 3999 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő