02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Az irónia dimenziója
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA
ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA

Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette.

Köszönjük, hogy itt lehetünk, nyitotta meg az estét Beszédes István, jó, hogy van egy ilyen állomás közel a határhoz, mint a Grand Café. Ahogy Erdélyi Ágnes a szívélyes felkonferálásában, úgy ő is kihangsúlyozta a vajdasági és szegedi együttműködés, valamint egymásra hatás fontosságát: a zEtna Irodalmi Fesztiválját évek óta gazdagítják a szegedi kapcsolatok. A magazin bemutatása kapcsán Beszédes elmondta, fiatal kiadóról van szó, most 19 éves, ami egyben azt is jelenti, hogy a megbeszélések alatti sörözésekről lassan átállhatnak a vérnyomáscsökkentő tablettákra, van mit csinálni.

 

 

A szerkesztő elsőként Szögi Csabát kérte fel, mutassa be a közönségnek Kismadár a csontketrecben című kötetét. Szögi azzal indított: csontketrec, ez a szó talán máris elárulhat valamit. Regényét, amelyet 40 évesen kezdtt el írni, azoknak a nőknek szentelte, akikkel addig kapcsolatban volt, és ilyen formán ez a könyv kísérlet is a nagybetűs nő megfejtésére. Testi, szellemi, lelki háromszög – három madár, akárcsak a mottóban: „Szerelmeimnek, szeretteimnek és szeretőimnek; mindhárom kismadaramat tápláló és éheztető nőimnek.

Balázs Attila kérdésére, miszerint jutott-e bármilyen következtetésre a nők megfejtése kapcsán, kamatoztattad-e a tapasztalataid?, Szögi elárulta, a könyv megjelenése előtt megtalálta a nőt, aki, úgymond, a másik fele, tehát rájöhetett valamire útközben. Ez már a második kiadása a könyvnek, tette hozzá Beszédes, és készül a harmadik, mert mindig van mit javítani. Utána jöhetne a kritikai kiadás, amelyben a regény kiadásváltozatai mellett az abban szereplő nők hozzászólásait is belevehetnék, humorizált. A szerkesztői hibákon túl Beszédesnek feltűnt a Kismadár a csontketrecben naplószerűségéből fakadó múltrendező attitűdje is. Erre reagálva Szögi elmondta, ilyen regény-tematikán belül az összegzés szinte elkerülhetetlen, mégiscsak volt itt 40 év.

 

 

Lennert Móger Tímea Homo labilis című verseskötetének bemutatásából megtudhattuk, négy ciklust kaphat kézhez az olvasó; a versek nemcsak nőkről, a nők tükrében a férfiakról, valamint a nemek és az ember mindennapi küzdelmeiről szólnak, hanem közösségi problémákat is érintenek, mindezeket pedig a vajdasági táj – sokszor Doroszló városára rímelő – elemei között teszik. Beszédes kiemelte a kötet akváriumszerűségét is: Ágoston Lóránt belíveken szereplő festményei, halai és kutyaalakjai sikeresen illeszkednek a szövegekhez. Szociális érzékenység, tűzte még mellé Beszédes. Ennek kapcsán Lennert kifejtette, meghatározó számára a nyugat-bácskai vidék, a szórványközösség, amelyben él, hiszen őt leginkább az ottani légkör mozgatja. Ezután elhangzottak Idegenvezetés és Földönkívüli képeslap című versei.

 

 

Balázs Attila következett. Neked bolháid vannak, jegyezte meg Beszédes a szerző Szökés a bolhacirkuszból című kötetére utalva, majd megkérdezte, honnan jött az ötlet, hogy a mesehős, ez a kisbolha-apafigura, ebből a kutyaháti helyzetből beszéljen a szőrös színpadon? Balázs mondandója mélyről indult, és szívesen mesélt – nagyjából mindenről. Például a vajdasági Új Symposion folyóiratot (1965-1992) bemutató szentendrei kiállításról, ahol úgy érezte, ő és Fenyvesi Ottó már maguk is kiállítási tárgyakként voltak jelen, vagy az infantilizmusról, amit az amerikai irodalomból szipkázott ki. Holden Caulfield infantilizmusából akartam profitálni, mondta, amikor a felnőtteknek szóló nyúl-regényéről (Cuniculus, 1979) ejtett szót. Azért felnőtteknek, mert az irónia dimenziója számukra elérhető. Aztán múltak az évek, hiába volt szándék, gyerekkönyv mégse született.

Újvidék és Budapest között máig nyolc órás a vonatút – fűzte tovább Balázs azzal a céllal, hogy előbb-utóbb megválaszolja majd a bolhás kérdést is –, ilyenkor egyszerre két helyen nem vagyok jelen. Balázs ezekben az órákban csak néz ki a vonatablakon, figyeli a határt: ahol egykor nagyszüleink jártak át, most új minták jelentek meg. Ő szentül hitte, folytatta, hogy ez a határ el fog tűnni,

de a történelem, úgy tűnik, ismétli önmagát: szögesdrótok nőnek ki a földből.

A bolha viszont átjár ezen a kerítésen, jutott a végére Balázs, a bolha egy szabálytalan, pattogó állat. A Szökés a bolhacirkuszból főhőse, Kisbolha Péter, akinek történeteit a fia, Pál meséli el, minden bolha-szinten járt már, tapasztalt alak. Balázs Attila a felolvasását megelőzően végül egy anekdotával zárt: a határon egyszer egy tört angolt beszélő szíriaival elegyedett szóba, aki felajánlotta számára, hogy elmesél két történetet: van egy szomorú és egy vidám, melyikkel kezdje?  Balázs elsőnek a szomorú mellett döntött, legyen vidám a végkicsengés, mivel azonban a vidám történetre aznap már nem jutott idő, másnap kellett visszamennie a helyszínre, ahol csak a mesélő szíriai pokrócát találta.

 

 

A sorban utolsóként Fenyvesi Ottó Halott vajdaságiakat olvasva (második könyv) című kötete került terítékre. Beszédes az arcképcsarnok szót használta a második kötettel teljessé vált gyűjteményre, és elárulta, versesszéknek nevezi Ottó verseit, hiszen ugyanazokra a vajdasági magyar művekre reflektálnak, és ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amelyek őt is érdekelik. Én az Új Symposion társaságához tartozok, kezdte Fenyvesi,

Balázs Attilával már sok csatát megvívtunk együtt – a legtöbbet természetesen elveszítettük.

Mindig is fontos volt számára a közösség, folytatta, a könyvem pedig számvetés, amely során a múltat, a gyökereket akarta megtalálni, a régi szerzőkhöz visszanyúlni, ez volt a cél, megtudni, mit gondoltak ők a vajdasági létről. 55 személyt választott ki összesen, az első kötetben 22-t, a másodikban 33-at nevezett meg. Mitikus számok ezek, mondta, és a matematika is elengedhetetlen, hiszen a matematika nyelvén minden leírható, mi is kódolva vagyunk a DNS-ünkben. Végül leszögezte, ő csak a 2000-ig elhunyt szerzők közül válogatott, és több szerzőt már nem is szeretne, majd feldolgozza más a későbbieket. Felolvasásával, a vajdasági szerzők megidézésével zárult az est.

Szutorisz Szabolcs Bence

 

 

Fotó: Höffler Norbert


Címke: , , , , , , , , , , ,
2021.03.05 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: EGY MONDAT A SZABADSÁGRÓL
Markó Béla politikai pályájának lezárása után a kétezer tízes évektől kezdve fokozatosan visszatért az irodalmi életbe. A költő képes volt a megújulásra, újabb köteteiben először kötött versformákkal és bravúros szonettekkel foglalta vissza az őt megillető helyet az irodalomban, majd a 2020-ban kiadott Egy mondat a szabadságról cíművel szakított az általa ápolt költői hagyományokkal. A haikuk és szonettek után új formákat és új tematikákat hoz, éppen a szabadversek frissessége és az érdekes tematika kölcsönzik azt a mentális lüktetést a kötetnek, amely nem csak irodalomkedvelők számára lehet érdekes, hiszen a kötet egy idősödő költő-politikus számvetése is, feleselése az elmúlással… – NAGY IGNÁC KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő