02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„Ember az, akinek története van, és el is tudja mondani”
2018.06.09 - tiszatáj

SZEGEDEN IS MEGNYÍLT
A 89. ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Szegeden az Ünnepi Könyvhét koordinátora idén is a Somogyi Könyvtár, húsz helyszínen, több mint száztíz eseményre várja szeretettel a látogatókat. A Könyvhetet Kiss Hannának, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójának népdalcsokor-előadása indította.

A népdalok után dr. Solymos László, Szeged város alpolgármesterének köszöntője hangzott el. Beszédében az alpolgármester a díszvendég, Boldizsár Ildikó (meseterapeuta, író) munkásságához kapcsolódóan kihangsúlyozta a mesék fontosságát, és maga is „mesélt” az Ünnepi Könyvhét kezdeteiről:

„Hol volt, hol nem volt élt egyszer nagyon régen egy régész, művészettörténész, író, Supka Géza, aki azt mondta, hogy legyen Magyarországon egy könyvfesztivál, amikor az irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre…”

Dr. Solymos László elmondta, továbbra is nagy szerepet kapnak a programok szervezésében a kávéházak is, hiszen azok is az irodalmi hagyományok szellemiségét őrzik. Rámutatott ugyanakkor a rendezvény hagyományokon kívüli legfőbb céljaira is: olyan közösségi terek kialakítására törekedtek a szervezők, melyek lehetővé teszik minden generáció számára az olvasás és az irodalom örömét. A nemzeti kulturális értékek mellett fontos hangsúlyt kapnak a helyi értékek is. Ahogy dr. Solymos László fogalmazott:„A szegediség fontos szerepet tölt be rendezvényünkön.”

Kiemelt célja a rendezvénynek továbbá, hogy minden generáció számára élvezetes programokat biztosítson: a Somogyi Könyvtárban gyerekkönyv-bemutatókkal és felolvasásokkal, interaktív foglalkozásokkal várják a gyermekeket. De képviselteti magát az idén 170 éves Honvédség is, ebből az alkalomból kerülnek megrendezésre a katonai térzene-előadások és rendhagyó gimnáziumi órák. A Szegedi Tudományegyetem szintén jelen van az Ünnepi Könyvhéten: oktatói és hallgatói által „utcára viszi a tudományt.”

 

 

Beszédét követően dr. Solymos László átadta a szót a rendezvény díszvendégének, Boldizsár Ildikónak. A mesekutató és író kihangsúlyozta, nagy örömmel fogadta a meghívást, egyik legkedvesebb városa felkérését. Boldizsár Ildikó megnyitó beszédében arról mesélt, hogy a történeteknek milyen jelentősége és hatalma van egy ember életében.

„Nem tudom elfelejteni azt a 34 évet, amit a mesékkel töltöttem…” 

Az elhangzottakban utalt az utóbbi hetekben megnyílt új kutatására, melynek témája az Ezeregy éjszaka meséi. Ezekből a történetekből választott egy, az esemény szellemiségéhez kapcsolódó mesét, melyet a közönség meg is hallgathatott:

„Volt egyszer egy király, akit nyugtalanság és gond gyötört. Kuruzslók s híres gyógyítók érkeznek hozzá messzi földekről, de senki nem tudja meggyógyítani. Végső elkeseredésében a király a Nagy Vezérhez fordul és tőle kér segítséget. A vezér azt mondja neki: Figyelj ide Király! A gondtól, a betegségtől, a bútól a nyomorúságtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha olyat látsz, amit még nem láttál, ha olyat hallasz, amit még nem hallottál, vagy olyan földre teszed a lábadat, ahol még nem jártál.”

Boldizsár Ildikó a történethez fűzött magyarázata szerint, ha a hallgató megfejti a mesét, két olyan megoldást is kaphat, ami teljesül a mese feltételeinek: az egyik az utazás, a másik pedig az olvasás. Tehát a könyv segítségével az olvasó beléphet egy olyan új és ismeretlen világba, ahol megannyi érték és lehetőség vár rá. Így a könyvekkel együtt pedig magunkat is megnyithatjuk a mesekutató szerint.

 

 

Az Ezeregy éjszaka meséihez fűzött gondolataiban Boldizsár Ildikó kiemelte, a híres kötet egy új, a BBC által kezdeményezett rangsorban előkelő helyet szerzett: Az emberiséget átformáló 100 legfontosabb könyv című listán 6. lett. Felmerülhet a kérdés, folytatta, hogy egy többszáz éves mesegyűjtemény, hogy végezhetett ilyen kiemelkedő helyen – megelőzve a rangsorban a Száz év magányt, az Iliászt, vagy a Hamletet. Érdekességként megsúgta, egy antik eposz, az Odüsszeia végzett a lista első helyén. Ezeknek az eredményeknek a magyarázataként a mesekutató elmondta:

„A történetek titka, ereje és hatalma abban rejlik, hogy minden ember történetiséggel születik. Ami azt jelenti, hogy készen áll a történeteken keresztül való tanulásra. Nem csak tapasztalati úton, hanem a rendelkezésre álló szent iratokból, történeti dokumentumokból, és a valóságot különböző szinteken tükröző történetekből is képes tanulni […] Minden történet változtat rajtunk valamit, ha megértjük a bennük rejlő egyértelmű vagy titkos üzenetet. Az összes teremtmény közül csak az ember olvas. Egyedül csak az ember tud történeteket elmondani. Az Ezeregy éjszaka meséi úgy definiálják az ember fogalmát: ember az, akinek története van, és el is tudja mondani.”

Csak az tud változtatni az életén, aki el tudja képzelni a változást. Mert addig, amíg nem tud képet alkotni az újról, addig képtelen a változásra. Boldizsár Ildikó szerint ezért van nagy szükség arra, hogy már kis kortól történetekkel edződjenek a gyerekek.

„A történetek edzőtermei a szívnek.”

Előadása konklúziójaként az emberi fantáziát és az olvasás–történetmondás képességét hangsúlyozta. Ezek segítségével képes az ember alkotni és alakítani a világot maga körül. Így válik az irodalom és ezáltal az Ünnepi Könyvhét valódi ünneppé az olvasók számára. Boldizsár Ildikó záró mondatai ezt a tanulságot összegzik:

„Örüljünk a régi és új történeteket, hallgassuk mindegyiket, és legyünk minden könyvtől egy kicsit jobb emberek, egy kicsit nemesebb emberek! Mert végső soron ez az irodalom egyik célja: jobbá tenni a Világot és jobbá tenni az Embert. Az Ünnepi Könyvhétre sok örömöt és még több emberséget kívánok önöknek!”

 

 

A megnyitó beszédeket követően, az Ünnepi Könyvhét színpadán átadásra kerültek az idei könyvdíjak. Az idén kilenc kiadvány megjelenését támogatja az önkormányzat, összesen 2 millió forinttal.

Az idei könyvdíjas támogatottak: Demeter Margit Gyöngyi, a Szegedi Írók Társasága, Bene Zoltán, Simai Mihály, a Magyar Filozófiai Társaság, Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Bátyi Zoltán, Oszváthné Csegezi Mónika, Czilczer Olga.

Az Év Könyve-díjat idén Bíró-Balogh Tamás vehette át a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című irodalomtörténeti forrás kiadványért.

Az ünnepség zárásaként a közönség meghallgathatta Kócsó Zalán (Tisza-parti Általános Iskola) előadásában Móra Ferenc Csicseri történet című meséjét, és megtekinthette Tiszavirág Néptáncegyüttes táncelőadását.

Németh Zsófia

 


Címke: , , , , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő