Tiszatájonline | 2018. április 26.

Operatőrök a nagyvilágból

2. ZSIGMOND VILMOS NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL
Május 9–12 között, a 2. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Fesztivál négy napján nem csak a versenyfilmeket tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi Belvárosi Moziban, de számos érdekes, sőt közönségbarát programból is válogathatnak […]

2. ZSIGMOND VILMOS NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL

Május 9–12 között, a 2. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Fesztivál négy napján nem csak a versenyfilmeket tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi Belvárosi Moziban, de számos érdekes, sőt közönségbarát programból is válogathatnak.

„Legfőképpen a szegedi emlékeim maradtak meg bennem nagyon erősen, mert amit az ember gyerekkorában átél, az nagyon erősen megmarad benne” – vallotta Zsigmond Vilmos. A fesztivál akkor is megszületett volna, ha nem ilyen szoros az alkotó kapcsolata szülővárosához, az érzelmi kötelék azonban sokat tett és tesz a rendezvény tartalmához és hangulatához.

Zsigmond Vilmos munkásságának minősége, generációkra gyakorolt hatása egyet jelent a fesztivál céljával: a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, illetve munkája jelentőségére irányítani a figyelmet. Idén 23 ország 74 filmje versenyez a díjakért, melyek között lesznek olyan ismert alkotások is, mint pl. az Aurora Borealis, de lesznek mellette olyan, külföldről érkező dokumentum- és rövidfilmek, amelyek egy-egy kevésbé ismert kultúrával, helyi szokásokkal ismertetnek meg.

A fesztivál sok szálon kötődik Zsigmond Vilmoshoz, a versenyprogramot elbíráló zsűri tagjai között is találunk hajdani kollégákat, személyes ismerősöket.  Szabó Gábor, a zsűri elnöke például 1991-ben dolgozott vele, Zs.V. első és egyetlen rendezői próbálkozásának (Tékozló apa) volt az operatőre. Az Amerikából érkező James Chressanthis 2008-ban forgatott róla és barátjáról, Kovács Lászlóról dokumentumfilmet, a No Subtitles  Necessary: Laszlo & Vilmos című alkotás díjat is nyert. Ezt a filmet most a fesztivál közönsége is láthatja Szegeden.

A zsűri tagja Sopsits Árpád rendező, akinek A martfűi rém című alkotása a tavalyi év egyik legsikeresebb filmjévé vált. A mű számos fesztiváldíjat nyert, köztük a legjobb operatőrét is, amit a filmet fotografáló Szabó Gábor nyert el. Herbai Máté nevét már a Gigor Attilával forgatott A nyomozó című film kapcsán megjegyeztük, aztán tavaly újra megtanultuk, hiszen a Testről és lélekről című filmnek ő volt az operatőre. Ezért a munkájáért Európa legjelentősebb operatőr-fesztiválján, a lengyelországi Camerimage-en megkapta a fődíjat. Egyébként a film egyik producere Muhi András volt, aki a zsűri ötödik tagja.

A szervezők a fesztiválon egy olyan barátságos hangulatú mozi-ünnepet szeretnének megteremteni, ahol a közönség jól érzi magát, ahol a legkülönfélébb érdeklődésű emberek is találnak kedvükre való látni- és néznivalót.  Igazi csemege vár a rövidfilmek szerelmeseire, hiszen mintegy hetven opuszból válogathatnak, melyek között lesz dokumentum- és kísérleti film, de még animáció is.

Animációval több lépcsőben is találkozhatnak a ritkaságokra vágyók, ugyanis nem csak a gyerekek, de a gyermeklelkületű felnőtteket is beülhetnek délelőttönként a Kicsik fesztiváljára, ahol a kecskeméti rajzfilmstúdió és a KAFF díjnyertes filmjei pörögnek majd. És ez még nem minden, a fesztivál szervezői azokat a hazai rövid- és animációs filmeket is meghívták, amelyek vagy Oscar-díjat nyertek, vagy felkerültek az Oscarhoz vezető lépcső valamelyik fokára. A Mindenki és A légy mellett többek között látható lesz A nyalintás nesze és a Love is.

És persze nem lehet elfeledkezni a névadó műveiről sem, amelyekből évente egy-egy alkotást a szegedi közönségnek is levetítenek. Idén a Robert Altman által rendezett McCabe és Mrs. Miller című, 1971-es romantikus történet kerül sorra, amelynek az a jelentősége, hogy ez a film hozta meg Zsigmond számára az első komoly szakmai elismerést, innen számítható a karrierje.

Két vetítés között az aulában különleges filmes eszközöket és egy olyan autócsodát lehet szemrevételezni, amely például üldözéses jeleneteknél nélkülözhetetlen. Az előtérben tehát a legkorszerűbb technikával lehet találkozni, a Balázs Béla teremben épp ellenkezőleg, a hajdanában kedvelt és népszerű super 8 házimozizás rekvizitumait lehet megcsodálni.

Zsigmond Vilmos 1930. június 16-án született Szegeden, s 20 éves koráig ebben a városban élt. Érettségi után, mielőtt a budapesti Filmművészeti Főiskolára jelentkezett, Becsky Balázs Kárász utcai műtermében tanult fényképészetet – később Amerikában, amíg nem jutott a filmgyártás közelébe, ebből élt. Friss diplomás operatőrként, az 1956-os forradalom idején felvételeket készített a pesti utcákon, majd elhagyta az országot. Amerikában kezdett új életet, ahol ragyogó filmes karriert futott be. 1978-ban, Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért elnyerte az Oscar-díjat.

Báthory Júlia