04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Történelem, romantika, de a mese a fő
2018.04.23 - tiszatáj

MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATÁBÓL ŐSBEMUTATÓ

A beszélő köntös című kisregény ötletét Mikszáth Kálmán krónikákból merítette, története a kurucok, labancok, törökök által feldúlt Magyarországon játszódik, az író mégis úgy vélte: a történelmi események csak színek, művében a mese a fő. A 19. századvégi klasszikus elbeszélést Zalán Tibor dramaturg dolgozta át színpadra, a Békéscsabai Jókai Színház április 9-ei ősbemutatóját Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész rendezte. A szórakoztató, értékes előadás – életkortól függetlenül – minden irodalom- és színházkedvelőnek élményt, örömöt szerezhet.

Történelem, romantika, szerelem bonyodalmakkal, társadalomrajz humorral és micsoda figurák! A beszélő köntöst 1889-ben írta a nagy palóc mesélő, érthető, hogy a mai bemutató sikerét jól szolgálja nemcsak az értő műfaji, hanem az igényes nyelvi „átvezetés” is. A történet a török hódoltság idején játszódik, és nem elég szegény hazánknak, hogy minden irányból idegenek kuruc, labanc, tatár, török fosztogatják, még két szomszédos magyar város is rivalizál egymással. Nagykőrös és Kecskemét szabad királyi város, mindegyik saját érdekét nézi, önmagát akarja menteni, akár a másik rovására is. Az első felvonás szinte végig ezt a történelmi hátteret mutatja, elrepíti a nézőt a keserves múltba, ott vagyunk a kecskeméti vásári forgatagban.

A komor vidék hangulatát idézi a színpad, amelynek két oldaláról felváltva érkeznek a katonák, hogy sanyargassák a népet, mert nehéz sora van egy magyar városnak a török korszakban. „Akárki jön, nekünk fizetni kell” – siránkoznak az asszonyok. A kórus, a nép hangoskodása, tánca az előadás elejétől a végéig – mint jelenetváltó kapocs – nagyszerű koreográfia. A színpadkép egyértelmű: címer, magas hivatal, a városháza ablaka elöljárókkal a színpadon innen, fal, ablak mögött a szolgasorba süllyesztett nép, középen, az előtérben találkoznak, osztozkodnak a vezérek. Egyszerű díszlet: néhány fa, gerenda, kevés bútor, egyetlen asztal, pár szék. „Nincsenek harcok, csak sarcok.”

Meglepő, hogy edzőcipőben, kapucnis dzsekiben jön Olaj bég, Csuda kapitány viselete valamivel katonásabb. A főbb szereplők jelmeztára eléggé eklektikus, hol népies, hol modern, a határozottra festett történelmi háttérből mindenesetre kilógnak ezek a ruhák. Vagy szándékosan át akarnak vezetni a mai világba? Talán az általános iskolás közönségnek ez nem tűnik fel annyira, őket mintha nem zavarná a vegyes látvány. De már jönnek is a feketébe csomagolt, varjúnak öltözött buzgó vénasszonyok, botos, kopogós táncuk fantasztikus! Hátborzongatóan jó a leányvásárra, azaz a szultán elé készülődő lányok, asszonyok öltözése, átváltozása, a sejtelmes árnyjáték a felvonás vége felé kimagasló művészi teljesítmény.

A szerencse forgandó. Aki eddig főbíró volt, bár nem egészen önszántából, nem is pályázat útján, a második felvonásban börtönbe kerül. De hogy kerül a történetbe és miről beszél a kaftán? A köntöst a kecskeméti küldöttség kapja a török szultántól, és a pazar férfi kabátról kiderül, hogy megvédi a várost, varázserővel bír. A főbíró már a leányválogatáskor beleszeretett Cinnába, a szépséges cigánylányba, aki éppen helyette ment a szultánhoz követségben, hogy ezzel megmentse az életét.

A szerelmi szál ellenpontja a másik vonulat, ahogyan az elöljárók viszonyulnak a főbíróhoz, hol felemelik és meghunyászkodnak előtte, hol kijátsszák, háttérbe szorítják, kiközösítik maguk közül, keresztbe tesznek neki. Izgalmas fordulat, amikor a lány felveszi a köntöst, és kívánhat bármit. Azt kéri, hogy a török sereg vonuljon el a város alól, ezt megteszik, így Kecskemét megmenekül. Azaz megmenekülne, ha az öreg szabó, Lestyák Mihály nem lenne olyan hiú, kapzsi, hogy ne kellene neki a kaftán, hogy arról másolatot készítsen, amit aztán pénzért árusíthat. Cinna megszerzi a köntöst a szabónak, és ezzel nagy bajt hoz mindenkire. Az új kabátnak nincs varázsereje, Lestyák Mihályt lefejezik, a lány bevallja bűnét, most szerelme menti meg a vérpadtól.

De hát miről beszél ez a köpönyeg, Mikszáth Kálmán és Halasi Imre köntöse? Csúnya korról, szép szerelemről, történelmi események és emberi sorsok, jellemvonások összefüggéseiről, erkölcsi tartásról és annak hiányáról. A két fiatal őszinte szerelmének beteljesülése méltó befejezése a mesének, de azért az emberi gyengék, gyarlóságok, ármány, fondorlat és számítás számos megnyilvánulását sem felejtjük el. Ha belegondolunk, valójában hátborzongató ötletekkel állnak elő a város szenátorai, amikor a fosztogatások miatt beszüntetett vásár bevételeinek pótlására először a papokat ajánlják fel, majd saját feleségeiket, végül nyugalmuk érdekében inkább önmaguk kínálják fel a várost a töröknek. Lestyák Mihályt börtönbe vetik, nem állnak ki mellette, amikor küldöttsége a szultánnál nem jár sikerrel. Igaz, jót akar az öreg Szabó, hiszen szükség lenne a pénzre, de a cél nem szentesítheti az eszközt, bűnéért a fejével fizet. A 16. századi Kecskemét négy szép leányát küldi a budai pasának, cserébe egy béget kér védelmezőnek. Így válik a kaftán ebben a mesében tükörré, amelyben megpillanthatják igazi arcukat a szereplők, lelepleződhet sok jellemtelenség.

S nemcsak a köntös beszél, hanem a nevek is, jellemzik a karaktereket. Lestyák Mihály szerepét, aki hol Kecskemét főbírája, hol nem, Czitor Attila játssza hitelesen. Lestyák Mátyás, a főbíró apja, a hiú szabó Mészáros Mihály markáns alakítása. Cinnát, a cigánylányt, aki hol lány, hol fiú, Csonka Dóra ügyesen kelti életre. Az Olaj bég, török elöljáró, kegyetlenül pogány, Beszterczey Attila erőteljes szerepformálása. Csuda István kurucvezért, csavaros eszű banditát Berta János hozza hatásosan. Szűcs János főbíró, tönkrement elöljáró alakjával Szőke Pál azonosul. Porosznoki Gábor szenátor, lelkes egyhelyben járó figuráját Gulyás Attila bravúrosan játssza. Ibrahim pasa, budai vezér, a szultán alkalmi tolmácsa Tomanek Gábornak köszönhetően vicces figura. Ágoston Kristóf szenátor mogorva, néha goromba alakját Koleszár Bazil Péter játssza.

A történelmi korszakot és a társadalmi rétegződést hatásosan megfestő díszletet és a furcsán vegyes jelmezeket Laczó Henriette tervezte. A kiváló, a jelenetek hangulatát, üzenetét domborító, az egész előadás színvonalát meghatározó koreográfia ifj. Mlinár Pál munkáját dicséri.

Niedzielsky Katalin

 

 

Fotó: A-Team/Nyári Attila és Ignácz Bence


Címke: , , , , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő