04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Akkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni
2018.03.18 - tiszatáj

GUILLERMO DEL TORO:
A VÍZ ÉRINTÉSE

Nincs mit tenni, sokak megrökönyödésére A víz érintése nyerte a 90. Oscart. Sőt, nem csak a legjobb filmnek kijáró elismerést zsebelte be a mexikói származású Guillermo del Toro, hanem a legjobb rendezésért járó szobrocskát is ő vihette haza. De én annyira nem csodálkozom, hiszen a Legjobb idegen nyelvű film kategóriájában is chilei, azaz spanyolajkú nyertest találhatunk, aki a The Fantastic Woman című alkotásával hódította meg a döntnököket. Ha így nézzük, akár számítani is lehetett volna ezekre, hiszen az Oscar-díj-átadás egyfajta társadalmi kiáltvány is, mely a világ felé irányul. Mellesleg del Toro stábja is részesült még némi elismerésben. A legjobb látvány és díszlet, és az Alexandre Desplat nevéhez köthető legjobb zene is ezt a filmet erősítette. Tegyem hozzá, az is igaz, hogy tizenhárom kategóriában volt jelölve az alkotás, amiből így az esemény végére négy díj realizálódott.

A 90. Oscar-díj-gála amúgy minden különösebb botrány nélkül telt el. Nem tiltakozott senki az akadémia faji összetételét illetően. Kidobolt bojkottok során senki nem protestált most senkiért és semmiért. Persze, noha felmerült valamelyest a #metoo-val fémjelzett botrány, de azt is leginkább a rendezvény hivatalos mókamestere, Jimmy Kimmel idézte meg emlékezetesen, pár csipkelődő mondattal. Most különösebben nem kívánta Weinstein verbális megkövezését senki. No, azért voltak megmozdulások, nem tagadom, a szerintem is megérdemelten a legjobb színésznőnek járó Oscart hazavivő Frances McDormand szónoklata megkapó volt az összefogást illetően. „Két szót szeretnék ma estére itthagyni: inclusion rider” – mondta. Anélkül, hogy a többségnek bármi fogalma is lett volna arról, hogy mire is akarhat ezzel célozni. Mint kiderült, ez a kifejezés a filmezés kizárásos gyakorlatában az egyenlőségre törekvést jelentette. Azaz a szerződésébe a színész beveheti, hogy a filmben javítani kell a nemek és fajok közti arányt. Lássuk majd, hogy ennek az igénylése a továbbiakban általánossá válik-e vagy sem.

 

 

No, de tekintsük át inkább a 2018-as legjobb filmet, aminek elemzésével azért is volt baj számos fórumon, mert a kritikusok először nem is nagyon tudták hová tenni. Miért van erre a történetre szükség? Nyilván a többi esélyes nem elemelkedett módon akart beszélni saját realisztikus témájáról, a lápvidék nőinek elnyomásáról és rendőrterrorjáról, vagy a második világháború képeit sem szerették volna ennél jobban túlszínezni – ezért a kérdés, hogy mit lehet kezdeni egy mélyebb mondanivaló nélküli mesével, gondolom, elsőre megakasztotta a kritikusokat. Való igaz, hogy del Torro mit akarhatott üzenni az ötvenes évekbe tett történettel, ami a kétéltű és a néma lány között zajlik, nem egyértelmű. De én nem vagyok olyan haragvó, ha ilyet látok, mint egyesek, és ugye az Oscarnak sem kell szerintem akkora feneket keríteni. Igaz, ami igaz, ha Enyedi a saját filmjét egy pohár tiszta vízhez hasonlította, akkor a mexikói származású rendező alkotása „olyan egyszerű, mint egy kád víz”.

Egyébiránt szerintem pompás kis mesét kapunk. Sőt, ha a gyerekünk nem menekül a lény láttán rögtön sikoltva a pamlag alá, akkor akár egy sima mozidélutánt is nyerhet a család. Mert, lássuk be, a mese nem olyan rossz. Főszereplője egy néma lány, aki már fogyatékossága miatt is közel kerülhet a nézőhöz. Eliza Espozito (Sally Hawkins) nem túlságosan szép, de azért bájoska. Emellett takarítónő, nem is akárhol, egy amerikai katonai bázison.

 

 

Mivel az ötvenes években vagyunk, így mellesleg nem csoda, hogy bizonyos féllényekkel találkozunk, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a hidegháború legújabb játékszere az atom, ha tetszik, a hidrogén, majd a neutron. A kísérleti robbantások következtében pedig – ha szemrevételezzük az ’50-es évek hollywoodi alkotásait, láthatjuk – a filmek igencsak bővelkednek a sugárzás hatására mutálódott szörnyekben. Hogy messzire ne menjek, a Creature from the Black Lagoon szörnye mondjuk megszólalásig olyan, mint del Torro kétéltűje. Persze a pszichológusok hamar átláttak a szitán, és elmagyarázták nekünk, hogy a szörnyfilmeken átütő rémület igazából a Vörös Hadsereg inváziójától való félelemben kulminál. De ezt csupán azért hoztam fel, mert valóban, a szovjet titkosszolgálat ügynökei is szerepet kapnak ebben látványos és izgalmas filmes fabulában.

Persze itt nincs tanulság. Csak lebegés és szerelem. Hiszen a két számkivetett, a közös sorsuk miatt, annyira közel kerül egymáshoz, hogy áthág minden szabályt a túlellenőrzött világban. Nyilván az együttlét csak úgy valósulhat meg, hogy közben menekülni kell. Menekülni kell elsősorban a vasfegyelmi elvek szerint élő, szadista, FBI-os Stricklandtől (Michael Shannon), a fafejű, de néha megbocsájtó vezérezredestől, és persze a szovjetektől, akik szintén a mindent legyőző biológiai fegyvert szeretnék elkészíteni a lény igénybevételével. A szökésben persze nem maradnak egyedül, hiszen segít nekik Zelda (Octavia Spencer), Eliza testes és cserfes, fekete bőrű munkatársa. (Ne feledjük a háttérben megbúvó szegregációt – elvégre az ötvenes években vagyunk; ezt a film is leképezi.) Továbbá segítségükre lesz Giles (Richard Jenkins), Eliza idősödő meleg szomszédja is.

Természetesen lesznek fordulatok. Izgalmak. Sőt, még magyarázatok is, például arra, hogy kétéltűvel hogy lesz éles a testi szerelem. De ezeket a poénokat nyilván nem lőném le. Azért persze maradtak bennem is kérdések, mondjuk, hogy a kétéltű miért is zabál tojást? Vagy, hogy a gyereknek mit mondjon az ember arra a kérdésre, hogy a néni mit pürücöl naponta két percig rutinszerűen a fürdőkádban? De ezen lesz még időm gondolkodni. Hiszen mikor leültem megnézni a filmet, még azt sem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni. (Aki ráadásul mások szerint hal.)

Beretvás Gábor

 

 

 

A víz érintése (The Shape of Water)

Rendezte: Guillermo del Toro

Amerikai fantasy

2017, 123 perc

Bull Productions – Double Dare You – Fox Searchlight Pictures

 

 

 

 

 

Kapcsolódó írásunk:

Hany Istók Hollywoodba megy (Gerencsér Péter krtikikája) >>>


Címke: , , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő