06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Noir és urban fantasy egy pohárban
2018.03.14 - tiszatáj

SEPSI LÁSZLÓ PINKY CÍMŰ REGÉNYÉNEK BEMUTATÓJA

Február utolsó estéjén a Jazz Kocsma igazán különleges kötetbemutató helyszíne volt. Annak ellenére, hogy a zsánerirodalom került fókuszba, a teltházas rendezvényen azok is be tudtak kapcsolódni a beszélgetésbe, akik merőben más irodalmat fogyasztanak. Sepsi László szerzővel Szabó István Zoltán (Steve) beszélgetett a Pinky című, 2016-ban megjelent regényéről.

Az est az író felolvasásával indult, közvetlenül a kötet legelső oldalait hallhatták a jelenlévők. A felolvasást a Homo Ludens Project alternatív színházi társulat tagja, Petrács Gábor kísérte egy szál gitárral, s meg is kapta a pontos instrukciókat Sepsitől: „csűrjél be valami nyomasztót.”

Szabó István Zoltán első kérdése a kötet borítóján olvasható Dunajcsik Mátyás Lehetőségre, és a könyv megszületésének intézményi hátterére irányult. Sepsi László szóban forgó könyve ugyanis 2016-ban díjazott lett: ez a pályázati lehetőség főleg olyan szubverzív kortárs szerzőket karolt fel, mint Bartók Imre vagy Nemes Z. Márió. A szerző egyértelműen nem a mainstream vonalba tartozónak érzi munkásságát, sokkal inkább az olyan fiatal zsánerszerzőkhöz csatlakozik, mint Veres Attila, László Zoltán és Brandon Hackett.

Az est moderátora ezután megkérte Sepsit, hogy vázolja fel a regény szinopszisát. Ennek teljesítése gyorsan megmosolyogtató pillanatokat eredményezett, és a fesztelen hangulat az est végéig kitartott. A szándékosan hevenyészett cselekmény-tolmácsolás után pedig elkezdődtek a regénnyel kapcsolatos igazi mélyfúrások.

A cím körüljárása során két csapást jelölt ki a szerző. A borítón (és azt est apropójából a Jazz kocsma kínálatában) is megtalálható pinky nevű koktél jelentősen meghatározó a cselekmény szempontjából: aki fogyaszt belőle, teljesen más személy lesz, mégpedig az, aki csak szeretne lenni. Az ital egyébként tényleg létezik, a szerzőnek volt szerencséje hozzá, s úgy tűnik, maradandó nyomot hagyott benne. A koktél regénybeli tétje egyértelműen a rögzíthető és rögzíthetetlen identitás metaforájaként ragadható meg, egy üres tér, ami tetszőlegesen feltölthető. A cím továbbá utalhat a pinky-fist pornós szlengre: egy olyan élethelyzet metaforája, amikor a történések váratlanul kellemetlenebbre fordulnak.

A beszélgetés során többször vetődtek fel műfaji kérdések: a Pinky az urban fantasy és a noir sajátos elegyének mondható. Sepsi szerint ezek tulajdonképpen társműfajok, s mindkettő kiválóan alkalmas a városi tér bejárására, a kettő egybeolvasztásának pedig nagy hagyománya van. Feszül viszont némi ellentmondás, illetve feszültség a két zsáner között. Míg a krimi hagyományosan episztemológiai jellegű kérdéseket feszeget, úgy a fantasy sokkal inkább kozmológiaiakat.

Elhangoztak térpoétikai kérdések is, pontosabban a földrajzi behatárolhatóság problémája és a regény helyszíneihez köthető asszociációk nyomán merültek fel kérdések. Szabó István Zoltán szerint a regénytér angolszász közegnek tűnik. A szerző ezzel nem értett egyet, az inspirációul szolgáló terek saját lakhelyei voltak, jelesül Szolnok és Budapest, és ezek csapódtak le írásában. Sokkal inkább a nevek és maga a műfaj sugallja az amerikai helyszín lehetőségét, de Sepsi ettől teljesen elzárkózott. Elmondása szerint kifejezetten arra törekedett, hogy a regénytér ne legyen földrajzilag rögzített. Számára az a lényeges, hogy a helyszín egy nagy agglomeráció, ahol a városon kívül nincs senki és semmi, beszélgetőpartnere viszont kitartott az angolszász atmoszféra mellett, illetve párhuzamot vont a Sin City-vel.

Szó esett Sepsi olyan botránynovelláiról is, mint például a 43 cm. A szerző szerint azonban a Pinky sem kevésbé szennyes vagy erőszakos, elég rögtön a felolvasott regénykezdetre gondolni. A különbség inkább abban ragadható meg, hogy a tárgyalt könyv esetében már az első lapokon olyan dolgok történnek, amelyek jócskán megemelik az olvasó ingerküszöbét, egyből egy ilyen univerzumba cseppenünk bele. Sepsi azt is megjegyezte, hogy a szerkesztő sok szöveghelyet már túlságosan cifrának ítélt, de ezek végül nem kerültek kihúzásra. Novelláira viszont nagyobb hatást tett egy harmadik műfaj, a horror, ami a Pinky-ben kevésbé érzékelhető.

A kötet inspirációjául a kortárs hard-boiled műfajban alkotó szerzők szolgáltak. Sepsi egyetemi évei alatt továbbá részt vett Varró Attila krimi-szemináriumán, később pedig ő maga tartott horror és gótikatörténet kurzust Nemes Z. Márióval. Az írás során viszont próbálja elkerülni, hogy a teoretikusság rátelepedjen a készülő szövegeire, de elismerte, hogy helyenként elkerülhetetlenül beszivárog az elmélet a műveibe.

Az oldott hangulat egyértelmű jele volt, hogy mikor Sepsi és Szabó a közönséghez fordult, számos kérdés hangzott el: a hallgatóság könnyedén be tudott kapcsolódni a beszélgetésbe. Volt, aki a szerző esetleges szerepjátékos múltjáról szeretett volna többet megtudni: neki csalódnia kellett, ugyanis Sepsi csak PC-n játszik. Mások a piaci oldal felől közelítettek, s az iránt érdeklődtek, hogy mennyire eladható az urban fantasy. A szerző elmesélte, hogy elküldte egy novelláskötet tervét Dunajcsik Mátyásnak, aki nagyjából egy év múlva közölte, hogy ne novellák legyenek, mert azt lehetetlen eladni, főleg első kötetes szerzőként. Így lett regény a Pinky.

A közönség soraiban ültek olyanok is, akik kevésbé tudtak azonosulni a Pinky műfajiságával és magával zsánerirodalommal, ők tanácsért fordultak Sepsihez. Valaki arra volt kíváncsi, hogy a hiperrealista közép-kelet-európai irodalmon nevelkedett olvasóknak milyen regényeket ajánl, ha azok óvatosan szeretnének közeledni a fantasy univerzuma felé. A válasz pedig szinte gondolkodás nélkül William Faulkner volt.

Az est zárásaként a jelenlévők megtudhatták, hogy a szerző épp min dolgozik. A készülő nagyregényben egy gengszter dinasztia gombadrogokkal foglalkozik egy olyan városban, ahol magának a településnek is gomba-identitása van. A kezdeti szkepszis gyorsan eloszlott, miután a szerző felolvasott egy, a Prae folyóirat Trónok harca tematikájú számában Hökskring címmel megjelent részletet. A borzongató hatást pedig ismételten atmoszferikus, ambient gitárjáték kísérte a felolvasás alatt.

 Pozsár Anett

 

Fotó: Ács Péter


Címke: , , , , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)