04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Könyv a másságról: „Semmi nem ennyire fekete-fehér”
2018.03.18 - tiszatáj

ONAGY ZOLTÁN – GULISIO TÍMEA: PEREMVILÁG

„A homoszexualitást tiltja a katolikus egyház, a zsidó vallás, az iszlám.
A buddhizmuson kívül egyetlen vallás sem tűri.”
(O. Z.)

Onagy Zoltántól nem idegen a nemi szerepek közti kurkászás, olykor valóban izgalmas fölfedezéseket tesz ezen a terepen, pedig „mindössze” író vagy irodalomtörténész, esetleg ezeken túl: kíváncsi ember. Mostani beszélgető könyvében – ezt a műfajt több köteten át sikerrel műveli – a nemi másság problematikáját igyekszik körbejárni Gulisio Tímea költő-festő-szerkesztővel, aki korához képest lánya is lehetne a kérdezőnek. De valójában, mintha az is lenne, úgy alakul a párbeszéd. Őszintén, nyitottan, tabuk nélkül, ahogyan egy családon belül (is) kellene.

Pedig érzékeny, sikamlós a téma: a nemi másság, a homoszexualitás kérdése. Ha nem olvastam volna el a beszélgető könyvet, most azt írnám: a szexuális deviancia, ám most magam is úgy érzem, inkább szexuális orientációról illene beszélni. A szerzőpáros ezt teszi. Gulisio Tímea életében és művészetében egyaránt vállalja leszbikusságát, miként a beszélgetés(ek) során is. Mindössze 25 esztendős, de nagy nőfalónak számít, tapasztalatból nála nincsen hiány. A maga másságára és más nemi orientációjú sortársai szexuális magatartására pontos realitásérzékkel tekint. Ő az idősebb hölgyekre bukik és hajt, miközben tudatában van, hogy a gerontofília egy az egyben természetellenes, mégsem tud lemondani róla. Az anális közösülésről pedig úgy vélekedik, hogy a végbél nem azért van, hogy oda beletegyenek valamit, hanem, hogy onnét kijöjjön valami… A kérdező hetero, noha miként általában mindenkit, őt is megcsapta a nemi másság mások által keltett szele, ennek ellenére az ellentábor szemszögéből kérdez. Nagyon sok dolognak, kimutatásoknak, statisztikáknak utána nézett, tudományos dolgozatokat tanulmányozott, föltúrta irodalomtörténeti ismereteinek fiókjait, és ebből a vértezetből kérdez.

A válaszadó viszont mindig többet tud a témáról, hiszen benne él a melegek forró világában, ahol sok minden megmagyarázhatatlan, és ugyancsak sok minden természetesnek tűnik a szexuális magatartásának fölismert természetellenességében.

Kívülről nézve, és a bulvártól jelentős mértékben megkímélve úgy tűnik, mára már jelentős mértékben lecsengett a ki a zsidó és ki nem az a magyar közéletben kérdés, ugyanakkor talán még sokak érdeklődnek a felől, hogy ki a buzi, ki nem az. A kötetnyi terjedelmű interjú egyebek közt arra is igyekszik rámutatni, hogy a homokos meg leszbikus megnevezések csupán címkék, olyan fiókok, ahová csak látszólag lehet belegyömöszölni a különböző nemi identitásokat, hiszen azok mindig egyéni formában jelentkeznek. A kérdezett is ebben a tudatban válaszol a meleg-lét mivoltának megértéséről: „Megértetni nem [tudom], egyrészt mert magam sem értem, másrészt mert nem tudom, mások hogyan élik meg a melegségüket. Ismerek olyan embert, aki látszólag büszke rá, belül mégis gyűlöli magát miatta. Csak a saját nézőpontomból tudok beszélni. Kövezzenek meg a többiek, de én nem tartom a melegséget természetes, normális jelenségnek. Még a gerontofíliám nélkül sem. Nyilvánvaló, hogy van oka, valami a genetikában, amit még nem fedeztek fel, ugyan már tapogatóznak az agymagok körül. A nevelés, a traumák is szerepet játszanak, bár kétséges, kinél mekkora mértékben. Ugyanakkor betegségnek sem tartom, mert állandósult, nem romló állapot, gyógyítani nem kell, nem is lehet. Ám annyira komplex, az életet megnehezítő problémahalmazt képez, amiből látszik: nem természetes. Persze lehet, hogy a problématudatot és magát a problémát csak a társadalmi beidegződések alakítják és termelik újra, talán az én véleményem is kizárólag ebből fakad. Tyúk-tojás kérdés.” (16.)

A válaszadó olykor mintha elbeszélést írna. Elmeséli egy hitoktató barátnőjével való szeretkezésének történetét, ami, tekintettel, hogy máshol nem akadt alkalmas hely, a sekrestyében esett meg, és a barátnő berzenkedett a helyszín miatt. „Már majdnem morális teológiai vitába száll velem, mikor egy csókkal befogtam a száját. Orális teológia. Nagyon megijed, mikor a vad menetben lerúgjuk a keresztet a falról, és fordítva áll meg.” 70.)

Se nem titkos, se nem tiltott területre vezet be az interjúkötet, bár kétségtelen, hogy a melegség, a transzneműség, a szexuális praktikák eleve kíváncsiságot csigáznak. A melegség kialakulására nincsen magyarázat, nem is ezt keresi a kötet, hanem a bölcs és fölkészült kérdező és a nyitott, elméletből és gyakorlatból fölkészült válaszadó révén igyekszik elhelyezni ezt a problémát a pszichológia, szexualitás, a buzi-pornó, a művészet, a család, a társadalom horizontján, vagyis beavat a téma megközelítésének módozataiba.

Ráadásul a könyv mindkét szereplője író, így a gondosan fejezetekre bontott interjú minden szakasza egy hasonlóképpen gondosan kiválasztott mottóval és egyéb irodalmi átfedésekkel, filmekre utaló szövegrészekkel is gazdagszik.

Fekete J. József

(Megjelent a Tiszatáj 2017/7–8. számában)

 

Athenaum Kiadó

Budapest, 2015

254 oldal, 2490 Ft

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó írásaink:

Nyolc kérdés egy melegkönyvről (Interjú Onagy Zoltánnal) >>>      


Címke: , , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő