06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Forradalomtól a világégésig
2017.12.02 - tiszatáj

TOTTH BENEDEK ÉS POTOZKY LÁSZLÓ A JAZZ KOCSMÁBAN

Egy igazán különleges, koncerttel folytatódó dupla kötetbemutató részese lehetett az, aki november 22-én este ellátogatott a szegedi Jazz kocsmába a József Attila Kör estjére, melyen Totth Benedekkel és Potozky Lászlóval új köteteikről Gaborják Ádám beszélgetett.

Gaborják Ádám visszaemlékezéssel nyitotta a beszélgetést, ugyanis szerinte történt már egy hasonló esemény két évvel ezelőtt az Írók Boltjában. Totth Benedeknek akkor jelent meg első regénye, a Holtverseny, Potozky-nak viszont Éles című kötete csak kéziratban volt még ekkor. Potozky azonban kíméletlen pontossággal csapott le erre az állításra, és leleplezte, hogy Gaborják összekevert két eseményt. Ez a kis zavar már rögtön a beszélgetés elején megalapozta a jó hangulatot. Idén Totth és Potozky új regényei valóban egyszerre, október 16-án jelentek meg a Magvetőnél, így most Szegeden, a Jazzben végre alkalmuk nyílt hármasban beszélgetni.

Gaborják az est során a hasonlóságokra kívánta felhívni a figyelmet, körüljárva többek között az inspirációul szolgáló tényeket és tényezőket, a mottókat, a regények keletkezéseinek körülményeit és a használt narrációs technikákat is.

Totth Benedek első regénye közel tíz évig íródott, míg Az utolsó utáni háború két év alatt készült el. Az írás folyamatának lerövidülését egyértelműen fejlődésként ítélte meg a szerző. A kötet megszületése mégsem volt teljesen zökkenőmentes: Totth-on több ízben is úrrá lett a „második könyv para.” A végleges szöveg harmadik nekifutásra készült el, s az előző változatokat csaknem teljesen átírta. Eredetileg a Holtverseny utolsó fejezetét félretette (amely így nem került bele a kötetbe), ugyanis ez a rész „józan fejjel túl durva volt”. Terv szerint ebből a fejezetből bontakozott volna ki második regénye, de végül ezt a szálat teljesen elengedte. Az pedig, hogy Az utolsó utáni háború is egy gyermeki, kamasz nézőpontból íródik, csak utólag tűnt fel az írónak, nem érezte szándékoltnak.

Potozky-nak az Égéstermék már a negyedik kötete, habár az első két publikáció óta műfaji elmozdulás történt: az Áradás (2011) és a Nappá lett lámpafény (2013) rövidprózákat gyűjtő kötetek. Elsőre úgy tűnhet, számbeli fölényben van Totth-tal szemben, hiszen az Égéstermék már a második regénye, Potozky viszont ezt a mennyiségelvű aspektust gyorsan dekonstruálta. Bevallása szerint a rutinnal csak egyre nehezebbé válik az írás. A szerző a novellát „egy könnyen megtanulható formátum”-ként aposztrofálta, ehhez képest a regényírás olyan, mint egy új nyelv megtanulása.

Az elkészülés fázisairól, technikai részleteiről is elárult egy keveset Potozky. Jegyzeteiből elkészített egy nulladik változatot, melyet továbbított egy barátnak, aki a kézirat csaknem felét kihúzta. Ehhez írt még hozzá egy keveset, a gyakorlatban így készült el a nagyérdemű által is olvasható Égéstermék. A nézőpont itt is egyes szám első személyű, hiszen egy mindentudó narrátor egy forradalom elbeszélése esetében nem túl szerencsés. Saját technikáját az Oliver Stone által rendezett Szakasz című film alulnézetes perspektívájához hasonlította.

Az Égéstermék egy forradalom kibontakozását, míg Az utolsó utáni háború a forradalom és a világégés utáni létet tárja az olvasók elé – ebben a beszélgetés mindhárom résztvevője kiegyezett. A beszélgetés ezt követően az inspirációul szolgáló intermediális stimulusok seregszemléjévé változott. A kiindulópont egy-egy fénykép volt, amelyek hatottak az elkészült kötetekre.

Totth Benedek elismerte, hogy valóban van egy fotó, amelynek jelentősebb hatása volt a regényre. Ennek leírása be is került a kötetbe, de nem pusztán ez az egyetlen fénykép az, amely dominánsan nyomott hagyott a regényben. Személyes tapasztalat híján egyértelmű, hogy más művekhez nyúlt: számos film állt rendelkezésére, amely segítette a posztapokaliptikus hangulat megteremtését és a háború reprezentálását. Mégis saját kisprózája inspirálta a legjobban. Írt ugyanis egy novellát A fekete katona címmel egy alternatív történeteket gyűjtő antológiába (A másik forradalom. Alternatív ötvenhat, 2016). Az itt kibontakozó történetet folytatta második regényében, az ötvenhatos szálat viszont időközben kihúzta onnan. „A forradalom olyan lenne ebben a szövegben, mint díszek a karácsonyfán”: nem igazán tenne hozzá érdemben. Másrészt a konkrétumok eltüntetésével az értelmezési horizont is jelentősen kitágul, amelyet Totth egyértelműen pozitív változásként könyvelt el. Hozzátette azt is, hogy maga az ötvenhatos forradalom már igencsak el lett koptatva az utóbbi években, emiatt sem akarta ezt a vonatkozást.

Több háborús tematikája alkotás is hatott a regényére, ezek közül kiemelné a Jöjj és láss című szovjet filmet, illetve egy fotósorozatot, amelynek keretein belül műteremben, színészek közreműködésével készítettek relevánsnak tűnő fényképeket, például az afgán háború halott katonáiról. Arra a kérdésre pedig, hogy Az utolsó utáni háború látomásos részeire a már emlegetett Szakasz vagy az Apokalipszis most című filmnek volt-e nagyobb hatása, Totth Benedek azt válaszolta, hogy „egyik sem, de ha mindenképpen választani kell, akkor az utóbbi.” Potozky László e ponton közbeszólt: evidensnek tartotta, hogy mindenképpen a Szakasz fedezhető fel Totth regényében.

Potozky szövegére a szociális médiának volt erőteljes hatása: egy fénykép inspirálta, amelyet egy internetes fényképmegosztó oldalon látott. „Az ukrán forradalomban egy szélsőjobbos, maszkos figura egy Molotov-koktélról gyújtott rá a cigire.” Ez a kép annyira valószerűtlenül hatott, hogy igencsak megragadt a szerző fejében. Az író bevallása szerint a belső nézetes számítógépes játékok látásmódja is beépült a kötetbe.

Az Égéstermék kollázsszerűsége Potozky szerint „a lehető legvalószerűbb valóság”, amely nem egy nagyobb tendenciaszerű változást ragad meg és mutat be, hanem apró részleteket. Ez utóbbiak sokkal jobban működnek, főként az egyszerű behelyettesíthetőségük miatt. Tisztában van az olvasók által felfedezni vélt áthallások veszélyeivel, és ragaszkodik annak kimondásához, hogy az Égéstermékben megjelenő szereplők és események általános jelenségeket mutatnak be. Ennek megerősítéseként beszélt saját aspektusáról, ami nem feltétlen egyezik meg az anyaországi befogadóiéval. A csíkszeredai születésű szerző biztos abban, hogy más szeletét látja a valóságnak, más események hatottak rá, új könyve sokkal nagyobb mértékben építkezett például az ukrán forradalomból. Az író elmondása szerint könnyű volt ezeket modellezni, s talán sikere is az univerzálék megragadásában áll, amelyek organikussá tették a regényt.

Totth Benedek regényének a tétjét az elbeszélhetőség, és annak esetleges kudarcai felől közelíti. Egyszerűen kíváncsi volt, tud-e hitelesen beszélni a háborúról úgy, hogy nincsenek első kézből forrásai, tapasztalatai. Könyve mottójául többek között egy idézetet választott Tim O’Brientől, egy vietnámi veterántól, mely szerint egy igazi háborús történet arról ismerszik meg, hogy nincs erkölcsi tartalma. Hogy ez valóban így van-e, vagy a könyv a cáfolat, arra nehéz választ adni, mindenesetre termékenynek tartja ezt a feszültséget a mottó és a főszöveg között.

Potozky László mottóválasztásának („Őszi tejben leng/ a világ bizonytalanul”) intenciója is körvonalazódott a beszélgetés során. Egyrészt az idén elhunyt Mózes Attilának szeretett volna emléket állítani így, másrészt a szerző szerint ez a dühös vers remekül demonstrálja azt a politikai kontextust, amelyben az Égéstermék cselekménye kibomlik. Jelesül azt, hogy nem látni tovább.

A bő egy órás beszélgetést követően rövid felolvasás következett a kötetekből, melyhez a disztopikus hangulatot a háromnegyed Lajka zenekar (Lengyel Zoltán, Orcsik Roland és Ács Oszkár) biztosította. Az est zárásaként a színpadról lekerültek az írók, s az addig csupán zenei aláfestést biztosító trióhoz csatlakozott a shot in the neck-ből ismert Taskovics Viktória is, hogy elkezdődhessen a két együttes fúziójából létrejövő balaLAJKA formáció által generált „posztapokaliptikus ambient-zajongás.”

Pozsár Anett

 

 66 (1 of 1) 31 (1 of 1) 017 (1 of 1) 002 (1 of 1) 023 (1 of 1) 52 (1 of 1)

Fotó: Fakan Csaba


Címke: , , , , , , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)