Emlékek – fotókiállítások a Műcsarnokban

TARKOVSZKIJ-FOTÓKIÁLLÍTÁS
Tarkovszkij világhírű és Magyarországon nagy rajongói táborral rendelkező filmrendező fia, Andrej A. Tarkovszkij ötletéből született a kiállítás. Körülbelül 20 éve akadt rá egy papírdobozban azokra a negatívokra, amik a család régebbi, az apai nagyszülők történetét elevenítik fel.
TOLDI FOTÓGALÉRIA 1981
Az első Toldi Galéria 1975 áprilisától 1976 októberéig, betiltásáig, működött. A mostani kiállítás a második, az 1981-es korszaknak állít emléket. Az akkoriban sehol máshol meg nem jelenhető, progresszív, új utat és gondolatokat mutató alkotók műveit mutatták be a Toldi mozi alagsorában.

TARKOVSZKIJ-FOTÓKIÁLLÍTÁS A MŰCSARNOK KAMARATERMÉBEN

2017. november 8 – december 10.

Tarkovszkij világhírű és Magyarországon nagy rajongói táborral rendelkező filmrendező fia, Andrej A. Tarkovszkij ötletéből született a kiállítás. Körülbelül 20 éve akadt rá egy papírdobozban azokra a negatívokra, amik a család régebbi, az apai nagyszülők történetét elevenítik fel. A történet folytatását édesapja kis fekete műbőr határidőnapló-albumba ragasztgatott bélyegképei adják. Lev Gornung fotói alkotják a kiállítás fontos részét. Lev Gornung költő, műfordító és fotográfus szovjet gyártmányú 9×12 Fotokor gépével örökítette meg Tarkovszkij szüleinek egy nyarát.

Mivel Tarkovszkij Tükör című fontos filmjében sok az önéletrajzi elem, most a rendező halálának 20. évfordulója alkalmából támadt fiának az a gondolata, hogy a film készítése közben készített ún. standfotók, Vlagyimir Murasko alkotásai, és a családi képek együttes kiállításával, méltó emléket állíthat édesapja művészetének, ahogy hallottuk a megnyitó alkalmából tartott beszédében.

Enyedi Ildikó a filmrendező utolérhetetlen tehetségéről, magát nem kímélő munkabírásáról és legfontosabb művészi elemként a személyességről beszélt a kiállítás megnyitása alkalmából összegyűlt szokatlanul nagy létszámú közönségnek.

Valóban az egytermes tárlatnak központi gondolata a művész azon törekvése, hogy a legszemélyesebben keresztül jussanak el gondolatai embertársaihoz.

Bár ez a kiállítás a szó szoros értelmében nem úgy fotókiállítás, ahogy azt megszokhattuk, ezek amatőr fotók minden tekintetben, el kell ismerni, hogy maguk a fotók is megérdemelnek figyelmet és komoly elismerést, akár minőségüket, akár képi beállításukat, akár a fotósok tehetségét illetően.

Arszenyij Tarkovszkij, a rendező költő édesapjának néhány verse egészíti ki kerekké a történetet.

Kurátor: Andrej A. Tarkovszkij
Kurátorasszisztens: Medve Mihály
Kiállítási arculat és grafika: Vízvárdi András
Grafikai kivitelezés: Gárdonyi Kolos
Szöveggondozás: Götz Eszter, Tomka Eszter
A verseket fordították: Baka István, Cseh Károly, Rab Zsuzsa

TOLDI FOTÓGALÉRIA 1981 CÍMMEL KIÁLLÍTÁS NYÍLT A MŰCSARNOK # BOX TERMEIBEN

2017. november 10. – 2018. január 14.

Az első Toldi Galéria 1975 áprilisától 1976 októberéig, betiltásáig, működött. A mostani kiállítás a második, az 1981-es korszaknak állít emléket.

Az akkoriban sehol máshol meg nem jelenhető, progresszív, új utat és gondolatokat mutató alkotók műveit mutatták be a Toldi mozi alagsorában.

Ennek a rövid életű, ám úttörő jelentőségű kezdeményezésnek állít emléket a Műcsarnok alagsorában a Box három kis helységében kiállított fotó-tablók sora.

20 művész még mai szemmel is érdekes és korszerű művei repítenek vissza az időben és mutatják be, hogy a fotóművészet, legalább részben, mennyire bátran és kísérletező kedvvel mozdult el a sablonos, olykor unalmas látásmódtól már a Kádár-korszak utolsó évtizedében.

A megnyitón résztvevők között érezhető volt, hogy az akkor ott kialakult közösség ma is szívesen és jelentős számban tartja jó emlékezetében a Toldi Galéria rövid, de fontos időszakát.

Reha György, a Galéria akkori vezetője személyes hangú megnyitójából is ugyanezt érezhettük. Elmondása szerint Tímár Péterrel kialakult barátsága adta a Toldi Galéria létrehozásának ötletét és lehetőségét.

Az alkotók jó része más képzőművészeti ág művelője, esetleg építész, vagy egyéb foglalkozású, a fotóművészet által találta meg azt a hangot, ami mindannyiukat az akkor annyira áhított szabadság megéléséhez segítette.

Szalai Tibor – Vincze László Lánggal rajzolja ki magát c. fotóit említeném csak példaként. Vagy Lovas Ilona – Nagy Tamás Arcok, Kezek c. képeit érdemes említeni, persze kiragadva az izgalmas egyéb alkotások sorából.

Reha György szavaival: a gulyáskommunizmusban is születtek jó művek, amik szellemi és esztétikai örömet adtak, és teszem hozzá, adnak ma is. Még a fiatal fotóművészek is erős és tüzes szenvedélyt látnak ezekben az alkotásokban.