04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Kemény téma
2017.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ TÓTH KINGÁVAL HOLDVILÁGKÉPŰEK C. KÖTETE KAPCSÁN

A Holdvilágképűek autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény, amely a betegségtudattal, a betegség a hétköznapokban, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkozik szintén nem megszokott nézőpontból. Az emberi test működése, funkciója felől közelít: a test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos, a működés alacsony vagy túlzott. A személyes és közeli képeket törekszik pontos, szakszerű és funkcióközpontú láttatással ábrázolni. A kisprózák egy-egy „képből” állnak, ezek a képek illeszkednek egymáshoz, változnak, módosulnak a történet folyamán, így egyfajta körkörösség is jellemzi a kéziratot. Az irodalmi igényesség, pontosság mellett a szerző bízik benne, hogy a kötet elkészítése és megjelenése segít majd a különböző betegségekkel együtt élőknek is.

Az emberi test problémakörei központi motívumként jelennek meg köteteidben. Míg előző köteted homlokterében az ember és a gép kölcsönhatásainak boncolgatása állt, a Holdvilágképűek miben mutat ehhez képest eltolódást?

A Holdvilágképűek is foglalkozik ezzel, itt az ember és a gép ugyanúgy intim és hideg viszonyban állnak, olvadnak eggyé, de itt foglalkoztatnak más kérdések is, mint például a „másik”, a „más”, a betegség mint „a másik”, „az idegen”, hogy mindez hogy jelenik meg a nyelvben, hogy a betegség mit csinál a nyelvvel, milyen új nyelv, új entitás jön itt létre, milyen „másikat” teremt meg a saját agyunk, hogy funkcionálunk és hogy funkcionálnak a betegségek, milyen útitársak ők – egyáltalán lehetséges-e a beszéd róluk, mint idegenekről, vagy mi már új formák vagyunk a betegségeink által? Milyen izolált és milyen közös tereket hozunk létre velük, a többiekkel, magunkkal? Hogyan fejlődünk a betegségünk miatt vagy a betegségünkkel, és mi hogyan fejlesztjük, nevelgetjük a diagnózisainkat?

– Lehet köze a betegségnek, mint metaforának, a konkrét magunkon, vagy magunkban hordozott betegségekhez az irodalom terében?

A kórokozóink, teremtményeink új nyelvet követelnek. Amire a könyv írása közben és érintettekkel való találkozások alkalmával rádöbbentem, az az, hogy nincs a betegségnek nyelve. Ez a szó sem működőképes, behatárol és stigmatizál. Külön nyelv, kifejezések szükségesek ezeknek az állapotoknak a leírásához. Egyik legfontosabb pillanatom volt, amikor érintettektől kaptam ilyen válaszokat, hogy „a könyv nevet és nyelvet adott nekünk. Erről eddig azért nem lehetett beszélni, mert nem volt nyelv hozzá.” Vegyük például a címet is, Holdvilágképnek hívják a szteroidokkal kezelt páciensek arcát, amikor az orcák kicsit felpuffadnak és felemelik a szemeket, ezáltal egy örökös mosolygást előhívva, tehát a betegség általános jeleként is értelmezhető, miközben az űrutazók arca is holdvilágképűvé változik az űrhajóban fellépő fizikai változások során. Csak maga ez a kép mennyire kettős, benne van egy nagyon kemény, sok fájdalommal és harccal járó állapot és a teljes szabadság.

– A betegséget traumaként kezeled, vagy éppen a trauma feloldásának célja mozgat, vagy inkább az elfogadás, ami a betegséggel való együttélés tanulását jelenti?

Amikor az emberből/ben lógnak a csövek, tehát megvalósul a fentebb említett intim viszony a géppel, az semmiképp sem a legfrankóbb pillanat, hogy ne kerteljek. De ez ugye egy valóságos szituáció, akár trauma, akár jól megfigyelhető színes-szagos helyzet, viszont itt még nem beszélünk szerintem irodalomról. Engem a traumairodalom nem igazán mozgat, nem ezen az úton indultam el ezzel a könyvvel. Ez a könyv sem kizárólag a betegségről szól, sokkalta számos párhuzamos dimenzióról, amik rendben, a betegség miatt is, de álmodással, agyi teremtéssel, víziókkal, mindenféle mentális és fizikai utazásokkal teremtődnek meg. A betegség állapot és lehetőség a teremtésre és a megfigyelésre, és ez a fókusz számomra mindenképpen izgalmasabb, mint egy szenvedéstörténet. Feloldani nem lehetséges ezeket a helyzeteket, erről is fontos beszélgetni, az én „alapanyagaim” nem elmúló képződmények, itt kizárólag együttélni lehet, nincs mit feloldani.

– Célod volt az, hogy a kötet megjelenésével segítsd a betegségekkel együtt élőket?

Ez is egy cél volt, igen, alapvetően szeretném megváltoztatni a betegségről való gondolkodást. Ehhez viszont közös alkalmak szükségesek egészségesekkel és érintettekkel – jó volna ezt a kettéválasztódást is megszűntetni. A Ritka és Veleszületett Betegségek Országos Szövetsége és a Magyar Immunhiányos Betegek Egyesülete például rengeteget dolgozik azért, hogy ilyen párbeszédek születhessenek, konferenciákat, divatgálákat, világnapokat szerveznek, örülök, hogy a munka során sikerült megtalálnunk egymást és remélem, hogy ez a könyv is hozzátesz majd a munkájukhoz.

– Multimediális gondolkodásmódod kilépteti majd a Holdvilágképűeket is a könyv teréből?

Természetesen, a kötetben már megtalálhatóak a növényi-emberi szervgrafikák és a röntgen-fotó-montázsok, de két videó is készült (X-RAY és X-RAY/SKIN), melyekkel – és a hozzájuk kapcsolódó performanszokkal – már sok helyen felléptem (többek között Lipcsei Könyvvásár, Berlini Irodalmi Fesztiválok, Mitte Media Fesztivál), most júniusban tartottam németül workshopot  és performanszot „A szörnyeteg a nyelvben” címmel Hildesheimben a Kunstraum galériában, tavaly Skandináviában a CROWD fesztiválon is vittem már ennek a programnak az angol verzióját és dolgozom tovább. November elején Trapp Dominikával tartunk egy kiállítással egybekötött kötetbemutatót Budapesten a Laborban, ahol terveim szerint Antony Rajzhekov-val együtt bemutatjuk az ÚJBŐR (NEUHAUT/NEWSKIN) multimédiás, élő digitális programozással egybekötött hang-és vizuális performanszunkat és Boros Violával is tervezzük a további együttműködést. Aztán itt a STAGE (FAL-színpad) kiselőadás is, ami viszont az ember (különösen a nő) eltárgyiasításáról szól. Ezt már alkalmam volt a GORKI színházban előadni és jövőre a Shamrock fesztiválon is előadom, szeretném magyarul is elvinni olyan helyekre, ahol az egyenlő jogok védelme áll a fókuszpontban. És még bőven van itt tennivaló, hanganyag, más nyelvek bevonása, további vizuális munkák. Mindezek mellett szeretnék itthon is workshopokat tartani, kemény téma ez, van miről beszélgetnünk.

Sirbik Attila

 

 

 

TOTH KTóth Kinga: Holdvilágképűek

Magvető Kiadó

Budapest, 2017

128 oldal, 2499 Ft

 


Címke: , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő