Történelmi-kultúrtörténeti narratíva

GAAL GYÖRGY: KOLOZSVÁR A SZÁZADOK SODRÁBAN
A Kolozsvárral több mint egy évszázada összevont Kolozsmonostor bencés apátsága a 13. század végén kapott hiteleshelyi jogot. A kolozsvári polgárság íráshasználatának kisugárzásaként felfogható első erdélyi magyar nyelvű oklevél azonban csak a 16. század elejéről, 1507-ből maradt reánk. Ebben Rődi Cseh István a többi közt arról végrendelkezik, hogy hátrahagyott ezüstneműjéből fiát, Pétert „taníttassák, és az eskolát el ne hagyassák vele”… – MÓZES HUBA AJÁNLÓJA

GAAL GYÖRGY: KOLOZSVÁR
A SZÁZADOK SODRÁBAN

A Kolozsvárral több mint egy évszázada összevont Kolozsmonostor bencés apátsága a 13. század végén kapott hiteleshelyi jogot. A kolozsvári polgárság íráshasználatának kisugárzásaként felfogható első erdélyi magyar nyelvű oklevél azonban csak a 16. század elejéről, 1507-ből maradt reánk. Ebben Rődi Cseh István a többi közt arról végrendelkezik, hogy hátrahagyott ezüstneműjéből fiát, Pétert „taníttassák, és az eskolát el ne hagyassák vele”.

A tudás hatalom, amely a szellemi és az anyagi kultúrára egyaránt visszahat – ezzel az igazsággal a különböző földrajzi tájak találkozási pontján elhelyezkedő Kolozsvár lakói korán számot vetettek, s a történelem viszontagságai között sem feledték.

A város nemrég megjelent kronológiájának adataiból és azok alkalmankénti kiegészítéséből színes történelmi-kultúrtörténeti narratíva kerekíthető.

1373-ban Kolozsvári Márton és György elkészíti Szent György Prágában elhíresült, másolatban Budapesten, Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyön, valamint Szegeden is látható lovas szobrát. 1550-ben Heltai Gáspár lefordítja és megjelenteti Martin Luther kis katekizmusát, Heltai és Hoffgreff kolozsvári nyomdájának első magyar nyelvű kiadványát. 1581. május 12-én Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem Vilniusban − két évvel az ottani egyetem megalapítása után − aláírja a kolozsvári jezsuita akadémia alapítólevelét; a tanintézetben a többi közt Pázmány Péter, utódintézményében pedig a 18. század elején Mikes Kelemen, a Törökországi levelek szerzője is tanul. 1656. november 20-án az enciklopédiaíró és akadémiai tervezetet kidolgozó Apáczai Csere János elmondja kolozsvári székfoglaló beszédét „az iskolák fölöttébb szükséges voltáról”. 1696-ban Felvinczi György engedélyt kap I. Lipóttól latin és magyar nyelvű színművek előadására.

1790. december 16-tól Kolozsvárt jelenik meg az Erdélyi Magyar Hírvivő című, Nagyszebenben útjára bocsátott, első erdélyi magyar lap. 1792. december 17-én a „nemes magyar jádzó társaság” megtartja első előadását a kolozsvári Rhédey-házban – ezt a dátumot tekinthetjük az állandó hivatásos magyar színjátszás kezdetének. 1814-ben Döbrentei Gábor megjelenteti Erdélyi Muzéum című enciklopédikus folyóiratát, az ebben meghirdetett pályázatra írja Katona József Bánk bán című drámáját. 1821. március 12-én Kolozsváron avatják fel az első magyar kőszínházat, amelyet másodikként a miskolci követ 1823-ban. 1822. december 26-án a kolozsvári színház mutatja be karnagya, Ruzitska József Béla futása című, Kótsi Patkó János – Kotzebue nyomán írott − szövegkönyvére komponált művét, az első magyar operát, amelynek szövege is, zenéje is fennmaradt. 1859. november 23-án megalakul az Erdélyi Múzeum−Egylet (később Egyesület), amely kényszerű szünetek után 1990-től folytatja tudományos munkáját.

1872. november 10-én megnyílik Kolozsvárt az ország második tudományegyeteme. 1877-től Brassai Sámuel és Meltzl Hugó megjelenteti úttörő komparatisztikai folyóiratát, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapokat. A Szent Mihály-templom mellett 1902. október 12-én felavatják Fadrusz Jánosnak a város jelképévé vált, monumentális alkotását, a Kolozsvárt született Mátyás királynak emléket állító szoborcsoportot. 1913-ban elkészül az első kolozsvári játékfilm, a Sárga csikó. 1914-ben Kolozsvárt rendezi meg Bánk bán című filmjét az Amerikában később Michael Curtiz néven alkotó Kertész Mihály. Az antant jóváhagyásával, 1918. december 24-én a román katonák bevonulnak Kolozsvárra. 1922. április 4-én Kristóf György megkezdi előadásait a kolozsvári román egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén, amelynek 1940-ig ő az egyedüli tanára. 1928 májusában az Erdélyi Szépmíves Céh megindítja a Helikon írói közösség Erdélyi Helikon című szépirodalmi folyóiratát. A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 11-én a magyar honvédség bevonul a városba. 1940 októberében törvény intézkedik a magyar tudományegyetem visszaköltöztetéséről Kolozsvárra. 1944. október 11-én a város kulcsát a Feleki-tető felől érkező szovjet főtiszt veszi át. 1945. március 12-ig Észak-Erdély és benne Kolozsvár − szovjet katonai ellenőrzés alatt − viszonylagos autonómiát élvez. 1945. március 13-tól a román hatóságok, Sztálin engedélyével, ismét berendezkednek az országrészben.

1945. május 13-án megalakul a Romániai Magyar Írószövetség, amely nem sokkal később beolvad a Romániai Írók Szövetségébe. 1945. május 29-én rendelet létesít új magyar tannyelvű egyetemet a városban, amelyet 1945. december 11-én a magyar tudományosság mindmáig legkimagaslóbb képviselőjéről, a „semmiből egy új, más világot” teremtő, Kolozsvárt született Bolyai Jánosról neveznek el (1959-től az „egyesített” magyar−román felsőoktatási intézmény neve Babeş−Bolyai Tudományegyetem). 1946. június 22-én indul az Utunk, az előbb kéthetenként, majd hetenként megjelenő irodalmi-művelődési lap. 1989 decemberében kerül sor Kolozsvárt is a kommunista diktatúrát elsöprő megmozdulásra. 1990-től az Utunk helyébe a Helikon szépirodalmi folyóirat lép, amely mellékletét 1993. november 12-től az irodalom megújítására törekvő ifjú tehetségek rendelkezésére bocsátja. 2014-ben a Kolozsvárt alkotó Szilágyi Istvánt és a Kolozsvárról Budapestre áttelepült Kányádi Sándort hatvankilenced magával Nemzet Művésze címmel tüntetik ki.

A várostörténeti narratíva még színesebb lehetne, kevesebb vagy több mozzanatot is tartalmazhatna? Ítélje meg maga az olvasó, kezébe véve Gaal György sokévi munkával összeállított, Kolozsvár a századok sodrában (2016) című, adatokban gazdag kronológiáját. Jó kézbe venni, és jó szemelgetni belőle.

Mózes Huba

Kolozsvar-KronologiaGaal György: Kolozsvár a századok sodrában. Várostörténeti kronológia

Kincses Kolozsvár Egyesület – Kriterion Könyvkiadó

Kolozsvár, 2016