06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Történelmi-kultúrtörténeti narratíva
2017.05.25 - tiszatáj

GAAL GYÖRGY: KOLOZSVÁR
A SZÁZADOK SODRÁBAN

A Kolozsvárral több mint egy évszázada összevont Kolozsmonostor bencés apátsága a 13. század végén kapott hiteleshelyi jogot. A kolozsvári polgárság íráshasználatának kisugárzásaként felfogható első erdélyi magyar nyelvű oklevél azonban csak a 16. század elejéről, 1507-ből maradt reánk. Ebben Rődi Cseh István a többi közt arról végrendelkezik, hogy hátrahagyott ezüstneműjéből fiát, Pétert „taníttassák, és az eskolát el ne hagyassák vele”.

A tudás hatalom, amely a szellemi és az anyagi kultúrára egyaránt visszahat – ezzel az igazsággal a különböző földrajzi tájak találkozási pontján elhelyezkedő Kolozsvár lakói korán számot vetettek, s a történelem viszontagságai között sem feledték.

A város nemrég megjelent kronológiájának adataiból és azok alkalmankénti kiegészítéséből színes történelmi-kultúrtörténeti narratíva kerekíthető.

1373-ban Kolozsvári Márton és György elkészíti Szent György Prágában elhíresült, másolatban Budapesten, Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyön, valamint Szegeden is látható lovas szobrát. 1550-ben Heltai Gáspár lefordítja és megjelenteti Martin Luther kis katekizmusát, Heltai és Hoffgreff kolozsvári nyomdájának első magyar nyelvű kiadványát. 1581. május 12-én Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem Vilniusban − két évvel az ottani egyetem megalapítása után − aláírja a kolozsvári jezsuita akadémia alapítólevelét; a tanintézetben a többi közt Pázmány Péter, utódintézményében pedig a 18. század elején Mikes Kelemen, a Törökországi levelek szerzője is tanul. 1656. november 20-án az enciklopédiaíró és akadémiai tervezetet kidolgozó Apáczai Csere János elmondja kolozsvári székfoglaló beszédét „az iskolák fölöttébb szükséges voltáról”. 1696-ban Felvinczi György engedélyt kap I. Lipóttól latin és magyar nyelvű színművek előadására.

1790. december 16-tól Kolozsvárt jelenik meg az Erdélyi Magyar Hírvivő című, Nagyszebenben útjára bocsátott, első erdélyi magyar lap. 1792. december 17-én a „nemes magyar jádzó társaság” megtartja első előadását a kolozsvári Rhédey-házban – ezt a dátumot tekinthetjük az állandó hivatásos magyar színjátszás kezdetének. 1814-ben Döbrentei Gábor megjelenteti Erdélyi Muzéum című enciklopédikus folyóiratát, az ebben meghirdetett pályázatra írja Katona József Bánk bán című drámáját. 1821. március 12-én Kolozsváron avatják fel az első magyar kőszínházat, amelyet másodikként a miskolci követ 1823-ban. 1822. december 26-án a kolozsvári színház mutatja be karnagya, Ruzitska József Béla futása című, Kótsi Patkó János – Kotzebue nyomán írott − szövegkönyvére komponált művét, az első magyar operát, amelynek szövege is, zenéje is fennmaradt. 1859. november 23-án megalakul az Erdélyi Múzeum−Egylet (később Egyesület), amely kényszerű szünetek után 1990-től folytatja tudományos munkáját.

1872. november 10-én megnyílik Kolozsvárt az ország második tudományegyeteme. 1877-től Brassai Sámuel és Meltzl Hugó megjelenteti úttörő komparatisztikai folyóiratát, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapokat. A Szent Mihály-templom mellett 1902. október 12-én felavatják Fadrusz Jánosnak a város jelképévé vált, monumentális alkotását, a Kolozsvárt született Mátyás királynak emléket állító szoborcsoportot. 1913-ban elkészül az első kolozsvári játékfilm, a Sárga csikó. 1914-ben Kolozsvárt rendezi meg Bánk bán című filmjét az Amerikában később Michael Curtiz néven alkotó Kertész Mihály. Az antant jóváhagyásával, 1918. december 24-én a román katonák bevonulnak Kolozsvárra. 1922. április 4-én Kristóf György megkezdi előadásait a kolozsvári román egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén, amelynek 1940-ig ő az egyedüli tanára. 1928 májusában az Erdélyi Szépmíves Céh megindítja a Helikon írói közösség Erdélyi Helikon című szépirodalmi folyóiratát. A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 11-én a magyar honvédség bevonul a városba. 1940 októberében törvény intézkedik a magyar tudományegyetem visszaköltöztetéséről Kolozsvárra. 1944. október 11-én a város kulcsát a Feleki-tető felől érkező szovjet főtiszt veszi át. 1945. március 12-ig Észak-Erdély és benne Kolozsvár − szovjet katonai ellenőrzés alatt − viszonylagos autonómiát élvez. 1945. március 13-tól a román hatóságok, Sztálin engedélyével, ismét berendezkednek az országrészben.

1945. május 13-án megalakul a Romániai Magyar Írószövetség, amely nem sokkal később beolvad a Romániai Írók Szövetségébe. 1945. május 29-én rendelet létesít új magyar tannyelvű egyetemet a városban, amelyet 1945. december 11-én a magyar tudományosság mindmáig legkimagaslóbb képviselőjéről, a „semmiből egy új, más világot” teremtő, Kolozsvárt született Bolyai Jánosról neveznek el (1959-től az „egyesített” magyar−román felsőoktatási intézmény neve Babeş−Bolyai Tudományegyetem). 1946. június 22-én indul az Utunk, az előbb kéthetenként, majd hetenként megjelenő irodalmi-művelődési lap. 1989 decemberében kerül sor Kolozsvárt is a kommunista diktatúrát elsöprő megmozdulásra. 1990-től az Utunk helyébe a Helikon szépirodalmi folyóirat lép, amely mellékletét 1993. november 12-től az irodalom megújítására törekvő ifjú tehetségek rendelkezésére bocsátja. 2014-ben a Kolozsvárt alkotó Szilágyi Istvánt és a Kolozsvárról Budapestre áttelepült Kányádi Sándort hatvankilenced magával Nemzet Művésze címmel tüntetik ki.

A várostörténeti narratíva még színesebb lehetne, kevesebb vagy több mozzanatot is tartalmazhatna? Ítélje meg maga az olvasó, kezébe véve Gaal György sokévi munkával összeállított, Kolozsvár a századok sodrában (2016) című, adatokban gazdag kronológiáját. Jó kézbe venni, és jó szemelgetni belőle.

Mózes Huba

 

Kolozsvar-KronologiaGaal György: Kolozsvár a századok sodrában. Várostörténeti kronológia

Kincses Kolozsvár Egyesület – Kriterion Könyvkiadó

Kolozsvár, 2016

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)