04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Nemzetközivé lett a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó
2017.03.20 - tiszatáj

Határon túli magyarokat, debreceni és pécsi egyetemi társulatokat látott vendégül a Szegedi Egyetemi Színház, az SZTE és a Tisza-parti város. A 2017. március 17-19. közötti második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozón alkotókat kérdeztünk a programról.

– Az alkotás öröme is Szegedhez és az egyetemhez köti azokat a fiatalokat, akik részt vesznek az olyan művészeti csoportok életében, mint például a Szegedi Egyetemi Színház. Hihetetlen energiákat kaphatnak a résztvevők az ilyen közösségektől – utalt saját diákkori színjátszós élményére is Marsi István. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja köszöntötte a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó nyitányán az alkotókat.

A nemzetközi program, a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozónak az SZTE Rektori Hivatal épülete átriumában tartott megnyitóján az intézmény legpatinásabb alkotó köre, az 1925-ben alapított Egyetemi Énekkar is fellépett.

– A színjátszás jövőjét is meghatározzák a szakma találkozói és fesztiváljai – jelentette ki a Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó megnyitóján Barnák László. A színészként, rendezőként és színházi menedzserként is elismert szakember szerint az egyetemista résztvevők továbbviszik a kultúra ügyét. Szerinte a nézői utánpótlás nevelése minden fronton és időpontban fontos misszió.

_mg_8241_450x330

 

Álomból valóság

– Nagy álma volt a Szegedi Egyetemi Színházat 2003-ban alapító Czene Zolinak, hogy fesztivált rendezzünk. Erre először tavaly nyílt lehetőség. Az akkori kezdeményezés hagyományteremtő volt. A második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozóra a Nemzeti Együttműködési Alaptól elnyert támogatás teremtett anyagi lehetőséget, miközben ennek az álomnak a megvalósításában a Szegedi Tudományegyetem, az SZTE Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Irodája változatlanul sokféle módon segít minket – mondta Varga Norbert. A Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetője a megnyitón mondott köszöntőjében is emlékeztetett gyökereikre. – Például az egyetem Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert által is támogatott Szegedi Egyetemi Ifjúsági Színjátszó Társasága Horváth Istvánékkal ugyanolyan fontos és értékteremtő volt, mint a múlt század hetvenes éveiben a Paál István-féle Egyetemi Színpad. Az elődök iránti tiszteletet fejezi ki társulatunk neve: Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ).

Egyetemisták alkotják a SZESZ társulatának változó részét. Ugyanakkor már diplomázott fiatalok, illetve egyetemi oktató is színpadra lép bemutatóik állandó helyszínén, a Dugonics téri Szegedi Pinceszínházban. A jelenlegi művészeti vezető, Varga Norbert 2006, a Kell egy csapat című produkció óta tagja a társulatnak. A második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó házigazdája és rendezője, a 2018-beli 15 éves szülinapjára is készülő SZESZ társulata a program-sorozat nyitó napján a verses-zenés „Naked SZESZ-játékkal” lépett színpadra szokásos játszóhelyén, majd a fesztiváldíjas produkciójukat Pintér Béla: A Démon Gyermekei című darabját mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház – Kisszínház tágas színpadán.

_mg_8218_450x330

 

Célok a tavaszi találkozási ponton

– Szeged a tavaszi találkozási pontja legyen az egyetemi színjátszóknak! Ezzel bővüljön az októberenként Debrecenben és kétévente novemberben Pécsett megrendezett szakmai program! A színpadi produkciókról – a bemutatókat megtekintő, a szakma különböző jeles szereplőiből álló zsűri tagjaitól is – azonnal kapjanak visszacsatolást az alkotók. Ismerjük meg egymás munkamódszereit, szempontjait – fogalmazta meg céljaikat Varga Norbert. A SZESZ művészeti vezetője a program-sorozat nyitányán is elmondta: a további munkát segíti, hogy a workshopokon szakmabeliek véleményére számíthatnak az alkotók. A szervezők által felkért „zsűri” tagja lett Rédei Roland, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze; Balog József, a MASZK Egyesület elnöke és a THEATER Nemzetközi Színházi Fesztivál művészeti vezetője; Barnák László, aki a 12 dühös ember című SZTE-produkciót is rendezte; Büky Bea színművész; valamint Kiss Ágnes bábművész, a Szegedi Barboncás Társulat alapítója. Varga Norbert fontosnak tartja a bemutatkozási lehetőséget elnyerő társulatok körének a bővítését is.

_mg_8248_450x330

 

Vajdaság – Szeged – Erdély

Nemzetközivé tette a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozót, az egykori szegedi egyetemista, Balogh Bálint vezette székelyudvarhelyi SGR Projekt jelenléte. A vajdasági születésű, a korábban a szegedi egyetem tanuló és színjátszással foglalkozó szakember Székelyudvarhelyre kerülve, 2015-ben megalapította társulatát. Az elsők között érkezett alkotótársával, Magyari Zoltánnal a szegedi fesztiválra. – A Nyilas csillagkép nevének a rövidítése az alapja társulatunk elnevezésének. Jelkép ez: arra kívántunk utalni, hogy a Tejútrendszer középpontjához a Nyilas áll a legközelebb, pozitív energiákat sugároz – magyarázta az alapító. Elárulta: a szegedi a harmadik fesztivál, amelyen részt vesz a székelyudvarhelyi csapat. Balogh Bálint Szárnyak című darabja Erdélyben különösen aktuális. – Daidalosz és Ikarosz mitológiai történetét gondoltuk tovább oly módon, hogy Ikarosz nem hal meg, hanem a tengerbe zuhan, majd visszaúszik Kréta partjára és árván éli életét. Mit tud apja félig átnyújtott tudásával kezdeni? Mire jut Ikarosz az életével? E kérdésekre válaszolva a külföldre emigráló, gyermekeik nevelését a nagyszülőkre hagyó erdélyi félárvák problémáit boncolgatjuk.

_mg_8226_450x330

– Mit jelent magyarnak lenni? Ez az életem fő kérdése – fogalmazott Balogh Bálint, akinek személye a Vajdaságot, a dél-alföld fővárosát, Szegedet és Erdélyt összefűzi. – Történelmünk alapján a magyarságnak a szabadságszeretet a legfőbb jellemzője. Ezt szeretném kifejezni a társulatunk által bemutatott darabbal is. Célom az, hogy a néző pozitív élményekkel és energiákkal feltöltődve állhasson föl bemutatóink után – jelentette ki az alkotó. A székelyudvarhelyi társulat hat tagból áll, az ottani művelődési központ támogatásával működik. – Mindannyiunk számára nagy lehetőség a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó. Egy székelyföldi kisvárosból érkezve töltekezhetünk Szeged kulturális centrumában.

Az egyetemi színjátszás fontos helyeit is megmutatta Szeged a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó résztvevőinek. A Szegedi Pinceszínház, a Millenniumi Kávéház, a Zug művészeti tetthely mellett a Szegedi Nemzeti Színház – Kisszínház is fogadta az alkotóikat és nézőiket. A színes program – a színjátszók bemutatkozása mellett – szakmai beszélgetésekre, koncertekre is alkalmat teremtett. Kuriózumnak számított, külföldi hallgatókat is vonzott a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete drámacsoportjának angol nyelvű jelentkezése. A pécsi Janus Egyetemi Színház új bemutatója pedig igazi meglepetésnek számított. Izgalmas produkciókkal fűszerezve a feszes és fesztelen programelemek kellemesen keveredtek a 2017. március 19-én záruló a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozón.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna



2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő