04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Szomorújáték sok nevetéssel
2017.01.31 - tiszatáj

IBSEN: BABAHÁZ (NÓRA) –
A STÚDIÓ K SZÍNHÁZ ELŐADÁSA JELES ANDRÁS RENDEZÉSÉBEN

Tavaly a PIM-ben volt egy nagyon jelentős Kleist-kiállítás. Egyik fontos záróeseményén – tárlatvezetés és Kleistről szóló film vetítése – hangzott el a tárlatot bemutató fiatal drámapedagógus szájából, hogy színházi szakmai vélemény szerint jelenleg a legjobb előadásokat Jeles András rendezi. Itt volt a ragyogó alkalom megtapasztalni ezt a kijelentést.

A Stúdió K szívélyes színház. Míg az előadásra várunk, kényelmes fotelban a polcokról levett könyveket lapozgatva, bort kortyolgatva vár az egyre növekvő közönség, bár a növekedés a színház befogadó létszámával arányos. Itt most meg is említem, hogy a lejjebb következő kritika, ha bárkit fellelkesít, időben foglaljon helyet. Sajnos keveset játsszák a darabot, teret kell engedni a többi kiváló darabnak is. Általában így azután, gyorsan elkelnek a jegyek.

Talán csak a nagyon fiatal nézők nem ismerik Ibsen sokat játszott darabját. Jelenleg is megy még legalább két színházban. Ez az előadás azonban képes meglepni azokat is, akik már többször többféleképp, akár lakásszínházi előadásban is látták. Ha azt állítom, hogy az előadás tele van zseniális ötlettel, nem leszek pontos, mert ez igaz ugyan, de nem öncélú ötletek halmaza a Babaház, hanem az ötletek egy szerves egésszé állnak össze, világlátássá.

 

nora_schiller kata 1656

 

Már a szórólap olvasásakor feltűnt, hogy csak a szereplők felsorolása található, nem köthetően szerepükhöz. És valóban itt mindenki egyenrangú, nem az a lényeg, hogy kit játszik, hanem az, hogy a csapat egysége hozza azt a világot, amit a rendező láttatni akar velünk. Lukin Zsuzsanna szerepe szinte meghatározhatatlan, kosztümjében, harsány nyakláncával és bokáig lecsúszott harisnyájában, szorosan magához szorított retiküljével leül a színpad oldalán elhelyezett pulpitusra, ahol felolvassa, a színpadképet, az első felvonás történését, amit nem is láthatunk a színpadon, nagyot ugrunk rögtön a második felvonásra. Jellegzetes hanghordozása előrevetíti az előadás egyik fontos rendezői eszközét, a mesterkélt, nem természetes beszédmódot, ami minden szereplőt sajátosan jellemez is. Lukin Zsuzsa kedvesen fontoskodó titkárnős-tanárnős-pult mögötti alkalmazotti szerepét végig a szereplőkkel együtt játszó, mégis kívülálló „súgó” kettőssége jellemzi. Ez teszi lehetővé, hogy az erősen lerövidített Ibsen-szöveg teljes egységben marad érthető. Hasonló szerepet kap a babaházban a bábukat tologató csupa agy ( sőt még a tarkóján világító) „rendező”. Hogy ne zavarjam össze az olvasót: ebben a babaházban bábuk lézengenek, szenvednek, tipródnak. Remélem, nem magyarázom bele, de én a tologatós alakban, a rendező önmagával szembeni öniróniáját is felfedeztem. A norvég polgárság képmutatása, torz szabályrendszere, emberi nyomorúsága a bábuk megjelenítésében is tetten érhető, nemcsak egyéni fura beszédmódjuk, de slampos ruhaujjuk, megnyújtottnak látszó alakjuk, nevetséges parókáik mind erre utalnak. És persze a legfontosabb: ránk, mindannyiunkra, a jelen nyomorúságára. Bánki Róza jelmezei, Perovics Zoltán látványa szerves részei az előadás nagyon magas színvonalú, ritka színházi élményének. Eőry Zoltán hálón átszűrődő fénye is fontos dolgot tesz az előadás idézőjelbe tett gondolatiságához.

 

nora_schiller kata 1724

 

Bátorsággal és letagadhatatlan tehetséggel mer Jeles András „kibeszélni” a darabból. A szereplők freudi-gyermeki énje kisbabaként mondja a legnyersebb szexuális rejtett gondolat-tartalmait a felszínen fecsegő unalmas semmitmondó polgároknak, valamint a magukra ismerő nézőknek is. Krogstadt (a darab dramaturgiai bonyodalmának okozója) oldalra kibeszélése skizofrén másik énjéhez (mintha annak a rendezői utasításnak a megelevenedése lenne. „félre”), mulatságos-keserű látlelet és modern magyarázat elmebeteg hazug létünkről. Helmer a férj egy zománcbilin ülve beszéli meg Nórával életének legfontosabb kudarcát, az ezzel szembesülést. Megannyi ilyen típusú nevetős-keserű mozzanat, a színészi játék és mozgás egysége adja, hogy el kell ismerni a PIM-ben hallott igazságot, Jeles András utolérhetetlen tehetség.

Nyakó Júlia Nórája jól hozza a bábuból szuverén egyéniséggé váló nő szerepét, vagy legalábbis az elindulást az ide vezető úton. Finom utalással jeleníti meg Spilák Lajos Helmer vaskalapos alakját, talán csak az én szememben némileg a mostani amerikai elnökhöz hasonló figurában. Az előadás egységét, könnyed, mégis súlyos megjelenítését segíti, a végig hallható ilyen-olyan zenei megszólalás, zörej, vijjogás, ének stb, a mozgás jellegzetes bábus groteszk, mozgatott eleme nagyon fontos része a kizökkent világ megértésének. Nem sorolom tovább a szereplőket, mindenki jól teljesíti azt a feladatot, hogy az előadás még hosszú ideig felejthetetlen élménnyé váljon a szerencsés néző számára.

Fürth Éva

 

Meglehet, Marx Károly mondása, hogy tudniillik a történelem sajátos módon ismétli önmagát (ami először szomorújáték, másodjára mint komédia mutatkozik meg satöbbi), az magára a tragédia műfajára is vonatkoztatható, amennyiben a színház világában mind gyakrabban látható ez az átváltozás: a „szomorújáték” lidércnyomás-szerű alászállása, a tragédia alpári bohózatként való feltűnése.

Alulírott kénytelen töredelmesen megvallani, hogy a fenti gondolat aktualitását Ibsen Nóra c. darabjával való foglalatossága során ismerte fel, amennyiben ijedten kellett tapasztalnia, hogy a „szomorújáték” – e pillanatban csak épp sejthető körülmények hatására – minden határon túl közelít a komédia varázslatos vidékei felé.

(Jeles András)

 

nora_schiller kata 1857 nora_schiller kata 1724 nora_schiller kata 1656 nora_schiller kata 1641

Fotó: www.studiokszinhaz.hu (Schiller Kata)

 

 

ibsenIbsen: Babaház (Nóra)

Fordította: Kúnos László

Szereplők:
Nyakó Júlia
Homonnai Katalin
Lukin Zsuzsanna
Lovas Dániel
Nagypál Gábor
Pallagi Melitta
Sipos György
Spilák Lajos
Tóth Noémi

Rendező: Jeles András

Rendezőasszisztens: Tóth-Gábor Anna
Látvány: Perovics Zoltán
Jelmez: Bánki Róza
Zene: Lukin Zsuzsanna
Fény, hang: Eőry Zoltán

 


Címke: , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő