04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

A hagyományozáshoz közösség kell
2016.11.01 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SEBŐ FERENCCEL

Rövid idő állt rendelkezésemre, hogy beszélhessek vele. Épp hogy véget ért a szegedi Fonó Klub által szervezett előadása az Őszi Kulturális Fesztiválon, fotósok hada rohanta le, negyed órával később pedig már a városi tévében kellett interjút adnia. Ebben a pár percben szerettem volna olyan kérdéseket feltenni neki, melyekre nem feltétlenül kapunk választ Sebő Ferenc nevére keresve az interneten. Karizmatikus és elhivatott, s vele beszélgetni felér egy instant zenetörténet órával.

Mi számít ma népzenének, van-e egyáltalán „nép”?

– A nép szerintem egy régi fogalom, általában az alsóbb néposztályokat illették vele a romantika korában. Mi a régi közösségek zenéit tanulmányozzuk, mert azok hosszú évszázadokon keresztül használatban voltak. Az egyedi megoldások kiesnek ebből, mert nincs rajtuk a közösség kontrollja. A népzenének az adja értékét, hogy sokan használták, hosszú évszázadokon keresztül. A nép helyett inkább azt mondanám, – Kodály által felbátorítva – hogy egykor „közmagyar” műveltség volt, mely nem oszlott társadalmi osztályokra, a királyi udvarban is regöltek például. A mai helyzetet az idézte elő, hogy a történelmi viszontagságok miatt tönkrement a társadalom, bizonyos rétegek kikerültek belőle: az arisztokrácia elmenekült, velük együtt eltűnt a fenntartó részleg, polgárság nem is volt, vagy ha igen, németül beszélt. Hiányos társadalomként éltük meg a 20. századot. Egyedül a parasztok maradtak a helyükön közösségként, márpedig a hagyományozáshoz közösség kell. Ebben áll a parasztság kiemelt szerepe. Bartók ezért tartotta fontosnak elkülöníteni a nótától a népdalt.

 

14915237_557120187809902_843679295210007740_n

 

Ma is nagyon divatos a nóta. Külön nótára szakosodott tv és rádiócsatornák vannak. Ez a népzene „elfajzása”, popularizálódása? Van-e egyáltalán köze a népzenéhez?

– Ha a nóta nem más, mint historikus popzene, akkor van, mert a 19. században találta ki magának a nemzeti mozgalom; szükségük volt egy egységes szórakoztató anyagra, és erre nem volt megfelelő a területenként, egyénenként változó népzene, hisz azt nem lehet közösségileg, mozgalmi dal-szerűen együtt énekelni. Ez a hiány szülte a nótát, ami egyébként sok szálon kapcsolódott a népzenéhez is. Például a siratósok motívumainak egy része benne van az asztali mulatós dallamanyagában romantikus színezettel. Brahms romantikus szeptimekkel, szűkített akkordokkal módosította a népdalt, ettől lett ennyire „negédes.” Bartók azt mondta a régies zenére, hogy objektív. És ezzel a barokk zene-romantikus zene ellentétjére gondolt. A barokk még nem dolgozott jelképekkel és hangulati elemekkel, mint a romantika. Ha zenetörténeti tekintetben nézem a dolgot, akkor a nóta a 19. századra vezethető vissza, tehát miért ne lehetne annak része?

Mi lehet az oka az újonnan a popzenébe beépülő népies elemek divatjának?

Az, hogy már nem tartják annyira „büdös lábúnak” a népzenét. Ez abszolút pozitív dolog, mert egyenrangú lett a többi zenével. A jazz is arról szólt, hogy feldolgozzák a bennszülött dalokat, s variálják annak elemeit. Mindenképp üdvözlendő az is, hogy anyanyelvi forrásokhoz nyúlnak a dalszerzők.

 

14639889_557120104476577_2609540000506754781_n

 

Úgy veszem észre, hogy a kultúrpolitika igyekszik „ildomossá tenni” a képzőművészet számára a népművészeti motívumokat, a magyaros formakincset. Ezt a kortárs művészek nagy része ledobja magáról, nem különösebben lelkesíti őket a gondolat. Mennyire működik hasonló kultúrpolitika a népzenével kapcsolatban?

Szerencsére semennyire. Mi ezt mindenféle politikai szándék nélkül csináljuk, ahogyan a jazzt is játszották annak idején bárhol. A sallangmentesség csak akkor elkerülhető, ha valami nem kötelező. Volt egy időszak a háború után, amikor rendeletileg előírták, hogy a szocialista zene legyen népi gyökerű, ennek elérésére elméleti diktátumokat hoztak létre. Mindez persze nagyon sok rossz zenét szült. Bartóknak nem volt szüksége nagyokosokra, akik megmondják neki, mit csináljon. Szabadon használta a népzenét, mégsem érezte úgy, hogy nála van a bölcsek köve, és csak abban a stílusban lehet zenét szerezni. Bartók zenéjét a Bécsi Iskola fasizmusnak minősítette, mert a fasiszták is visszanyúltak hasonló érzelmi elemekhez. Bartók ezt kikérte magának, hisz ő olyan benső szerkezeti azonosulást csinált a zenével, amely nem nevezhető utánzásnak. Amikor politikai irányzatok beleavatkoznak a művészetbe, akkor rommá verik, megsemmisítik azt. Hiszek a művészet szabadságában, abban a legelemibb szabadságban, hogy a művész maga döntse el, milyen nyelven szólal meg.

Európa más országaihoz képest nálunk milyen presztízse van a népzenének? Mennyire támogatják? Illetve, Európában van-e visszhangja a magyar népzenének? Mennyire épül be például a világzenébe?

Mindenképpen van. A hatvanas években például nagyon éllovasok voltunk, s attól volt jó hírünk, hogy az eredeti adatközlők még megvoltak. Sok svédet kalauzoltam Erdélybe, akik időutazásként élték meg azt, és irigykedtek a lehetőségeinkre. Nagy erősségünk volt továbbá, hogy a tudomány mögénk állt, elláttak minket munícióval, kritikával. Ugyanakkor máshol is voltak ilyen törekvések, Skandináviában például már előttünk ötven évvel, azzal a különbséggel, hogy ők nem gyűjtöttek olyan szakszerűen, mint mi, így gyűjteményeik elég esetlegesek. Az általunk feldolgozott, magyar népzenével kapcsolatos anyag jelen pillanatban világszínvonalú, és bűnnek tartom, hogy ezt a magyar társadalom nem ismeri. A médiának nem bagatell dolgokkal kellene hencegni, hanem hasonló fajsúlyú teljesítmények népszerűsítésével.

 

14925469_557120107809910_3580197188000960387_n

 

A magyar gyűjtésnek van-e jól meghatározható genealógiája, kutatástörténete?

Igen, Kodály, Bartók, Lajta, aztán egyéb gyűjtők egyre jobban kikupálódó, felfelé ívelő genealógiája. Egyre jobb a rálátásunk az európai forrásokra, ezért figyelhető meg minőségi fejlődés a gyűjtés technikáját, feldolgozását illetően. Csak régi stílusú dalból mostanra 180.000 darab van feljegyezve.

A Dobszay-dallamkatalógus elkészült már?

Azt még bütyköljük. Nagy munka. Dobszayék elkészítették az első kötetet, mi most a másodikon dolgozunk. Remélem, lesz bennünk annyi képesség, hogy megcsináljuk. Dobszay annyira elhivatott ember volt, hogy nem állt meg, amíg meg nem csinált valamit. Amit ő egyedül létrehozott, azt mi most hárman próbáljuk meg.

Így is hatalmas munkát végzett el eddig! Amikor készültem az interjúra, kigyűjtöttem, egy word dokumentumban az eddigi munkáit, és hat gépelt oldalt töltött meg a felsorolás.

Egy idő után olyan munkákba temetkeztem bele, amibe ép eszű ember bele sem kezdene. Ilyen volt például a Bartók könyv, amit Kovács Samuval csináltunk. Ezek névtelen, mély homályba feledkező munkák, amivel nem lehet villogni a színpadon. Ezért úgy érzem, aki csak azt látja bennem, hogy szeretek a reflektorfényben állni, igen nagyot téved.

Utolsó kérdésem, hogy miért látni Önt szinte mindig ezzel a havasi gyopárt ábrázoló kitűzővel?

– Édesapám határvadász volt a Gyimesben, ez az ő jelvénye volt. Én pedig viselem.

Váraljai Anna

 

14906959_557119714476616_5438692477885412432_n 14908303_557119704476617_2889817774287081476_n 14732146_557119481143306_7403996975035695583_n
14611092_557119567809964_988169203645611099_n
14908355_557119557809965_1163548273800807731_n 14732149_557119484476639_2126367064981297438_n
14915166_557119477809973_4599762070534393669_n 14906982_557119881143266_6559816677692836463_n 14632866_557120024476585_4023231091874433942_n

Fotó: Rómer János (Őszi Kulturális Fesztivál)

 

Fonó Klub Szeged: Kárpát-medence – Kis Európa (Sebő Ferenc előadása)
2016. október 27. csütörtök, 18 óra – Millenniumi Kávéház
Őszi Kulturális Fesztivál (SZTE)

 


Címke: , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő