04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Mire táncoltak New Orleansban?
2016.11.01 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
GAYER MÁTYÁS
JAZZ ZONGORISTÁVAL ÉS
HOFECKER MÁTYÁS
BŐGŐSSEL

Az egyetem dísztermében gyakorolnak, az Őszi Kulturális Fesztivál koncertjére próbálják össze még utoljára a számokat. A zene, amit játszanak, nagyon emberbarát. Olyan lazán és természetesen fut körbe a teremben, hogy fantáziám egy pillanat alatt benépesíti azt New Orleans-i zenészekkel, bokáig pezsgőben tipegő, túlsminkelt filmcsillagokkal, szivarfüsttel, szomorúan végződő love sztorikkal, s melléjük képzelem még a fekete énekesnőt is. Huszonévesek, de már a világ nagy jazz zenészeivel játszottak együtt. Hónapokig járták a New York-i klubokat, hogy az „életből” tanuljanak, jelenleg Bécsben élnek és körbeturnézzák Európát. Gayer Mátyás zongoristával és Hofecker Mátyás bőgőssel beszélgettem első szegedi koncertjük előtt.

– Egész koncerten kotta nélkül játszotok. Hogy működik a jazz? Amit most játszottatok, azt mind fejből tudjátok, vagy vannak alapmotívumok, melyeket, variáltok és improvizáltok rá?

H. M.: A jazznek az alaprepertoárját a Great American Song Book számai adják, melyet a 20. század eleji Broadway és musical zeneszerzők (pl. Gershwin, Cole Porter…) írtak. Ezeket a dalokat a világ minden táján ismerik és (fejből, kotta nélkül) játsszák jazz muzsikusok, ez ennek a zenének a közös nyelvezete. Ma este mi ebből a repertoárból játszunk különböző kompozíciókat (jazz sztenderdeket), illetve elhangzik majd egy klasszikus zenei feldolgozás is Gayer Mátyástól.

G. M.: Egy Chopin-darabot írtam át jazzre. Nagyon fontos a két zenei műfaj kapcsolata, hiszen a jazz többek között a klasszikus zenéből fejlődött ki.

– Mik a klasszikus jazz hangszerek, melyeket már a legkorábbi időkben is használtak?

G. M.: A jazz alapvető hangszereit két csoportra lehet osztani: szólóhangszerekre (pl. trombita, szaxofon, harsona) és a ritmusszekcióra (dob, nagybőgő, gitár, zongora). Mostani duónk a zongora és nagybőgő párbeszédéről szól. Szóba jött, hogy fejből játszunk. Ezeket a számokat nyilván lehet kottából is előadni, de ha tudjuk őket anélkül, akkor tudunk a nüanszokra figyelni. Ha a nagy jazz öregeket megnézi az ember, legtöbb esetben fejből játszanak, így jobban el lehet mélyülni a zenében.

– A jazz egy nagyon emberbarát dolog. Fizikailag is nagyon természetesen reagálunk rá.

H. M.: A jazzt ritmikája különbözteti meg az összes többi zenei műfajtól, mely egykor tánczene volt, vagyis az akkori pop zene. Ez szólt New Orleansban és a többi nagyvárosban is, erre táncoltak az emberek. Az a célunk, hogy a hallgatók még duó felállásban is érezzék a zene lüktetését, és akár táncolni is tudjanak rá.

– A mai popzenének a jazz az őse?

G. M.: A jazz nagyban közrejátszott a mai popzene előzményeként: a rock & roll, majd későbbi műfajok (pl. R’n’B) is összefüggenek vele. De manapság a jazz rendkívül tág, a tánczenétől gyakran távolodó fogalom, melyet a népzenével, rockzenével és sok minden mással ötvöznek, s főleg itt Európában rengeteg válfaja él egymás mellett.

– Most itthon éltek Magyarországon? Merre jártatok az utóbbi időben?

G. M.: Most voltunk mindketten New Yorkban, két hete értünk haza egy egyhónapos tartózkodás után. Egyébként Bécsben lakunk: én ott tanulok mester szakon, Matyi pedig most diplomázott.

– Mit csináltatok kint?

H. M.: Minden este zenét hallgattunk, klubokba, koncertekre jártunk, sok zenésszel ismerkedtünk meg. Egyébként is sok zenészt ismertünk már kint, de ez még tovább bővült, s nagy részükkel volt is lehetőségünk együtt játszani. Tapasztalatszerzés, tanulási folyamat és új zenei inspiráció volt a kiutazás célja. Még él az idősebb jazz generáció néhány képviselője is, tőlük első kézből tanulni nagyon nagy szó. Ráadásul közeli kapcsolatba lehet kerülni, hiszen nap, mint nap játszanak és jelen vannak a klubokban. Ez olyan számunkra, mint egy tanulmányút, igyekeztünk minél több tapasztalatot szerezni.

– Vannak kifejezetten olyan jazz klubok, ahol el lehet csípni ezeket a zenészeket?

G. M.: Persze. Régebben azért több volt, de manapság is nagyon sok hely van, ahol ezek az ismert muzsikusok nap, mint nap fellépnek.

– Sok magyar zenész van kint?

G. M.: Egyáltalán nem. Nagyon drága a város és nehéz érvényesülni, sok pénz és művész vízum vagy zöldkártya kell a kint tartózkodáshoz. Amerikát amúgy is nehéz megszokni európaiként: más a kultúra és a légkör, az emberek mentalitása.

H. M.: Inkább jellemzően gazdagabb nyugat-európai országokból (pl. Németország, Franciaország, Svájc), valamint Ázsiából érkeznek az USA-ba. Őket is New York pezsgő zenei élete motiválja.

– Magyarországon vannak jazz klubok?

G. M.: Igen, Budapesten többek között a Budapest Jazz Club, az Opus Jazz Club vagy az IF Kávézó, de szerencsére a vidéki nagyvárosokban is működnek klubok.

– Bécs ilyen szempontból jobb, mint Budapest?

H. M.: Ami szerintem a fő különbség, és komolyabb probléma a magyar zenei élettel, hogy zártabb Nyugat Európához képest, amely hálószerűen működik. A különböző nemzetiségű zenészek heti szinten játszanak együtt. Ebből a körforgásból a magyar zenészek sajnos ritkábban részesülnek.

– Turnéztok sokat? S ha igen, milyen felállásban játszotok?

G. M.: Szerencsére van sok lehetőségünk fellépni. Rendszeresen zenélünk együtt a szakma neves képviselőivel (pl. Jim Rotondi, Jesse Davis, Luis Bonilla, Dusko Goykovich, Stjepko Gut). Az elmúlt évek során volt alkalmunk különböző országok (Németország, Spanyolország, Svájc, Anglia…) patinás színpadain megmutatni magunkat. Nagyszerű érzés a zenénkkel ennyi helyre eljutni.

H. M.: Természetesen sokféle felállásban játszunk, a ma esti duótól kezdve egészen a big bandig.

– Szegeden már játszottatok?

G. M.: Érdekes, de nem, pedig engem nagyon sok rokoni szál köt ide. Az egyik dédmamám ágáról innen származom, és jelenleg is itt él a családom egy része. Családfámat vissza lehet vezetni a 19. századig, az őseimnek még szobra is van Szegeden, ezért nagyon örülök, hogy itt fogok fellépni.

Váraljai Anna

 

14900468_557137574474830_490979518473119965_n 14925614_557137511141503_4273136350048550166_n 14925264_557137254474862_7975537938016133668_n 14925375_557137261141528_9104922742733697355_n 14947635_557137494474838_7454837627635542417_n 14947593_557137424474845_5373496754770915696_n 14601059_557137414474846_2516223060021346710_n 14947724_557137364474851_878795879494358064_n 14908367_557137351141519_8799229795461346228_n 14938305_557137304474857_3238611672738745403_n 14606545_557137294474858_6568487624609358916_n 14947959_557137257808195_2301083875789708057_n

Fotó: Rómer János (Őszi Kulturális Fesztivál)

 

A Gayer Mátyás – Hofecker Mátyás Duo koncertje
2016. október 28. péntek, 20 óra – Millenniumi Kávéház
Őszi Kulturális Fesztivál (SZTE)

 


Címke: , , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő