AZ INTERKULTURALITÁSTÓL A TRANSZKULTURÁLIS IDENTITÁS FELÉ 
Milan Dunđerski halálának tizedik évfordulójára a Szenttamási Népkönyvtár az újvidéki Prometej Kiadóval közreműködve Pesnik je poput Prometeja – A költő akár Prométheusz címmel kétnyelvű kötetet jelentetett meg a költő válogatott verseiből, tavalyelőtt pedig nevével díjat alapított olyan középiskolások és egyetemisták számára, akik szerb vagy magyar nyelven verseket írnak […]

A Tiszatáj Alapítvány rendezvénysorozata, a Tiszatáj Szalon online változata a Homo Ludens Project és a Szegedi Nemzeti Színház együttműködésével. Ebben a videóban Barnák László színész, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója mondja el Zalán Tibor Éhség (Két Baka-motívumra, Knut Hamsun legendás könyvének címét kölcsönvéve…) című versét, mely a Tiszatáj 2020. decemberi számában jelent meg.

ELŐZETES A TISZATÁJ 2021 MÁRCIUSI SZÁMÁBAN MEGJELENŐ
TANDORI-BLOKKBÓL

Túlvi, sztyúlvi, légi nyúlvi.
Lépte lépték, viagra virgácsa.
A légen, a lápon,
világra virgácsra,
ha villog, ha túlvi,
jó virgács lép túlvilágba
túlvi lidércfény-nyuszi,
viágra a túlvilágra,
vigyázz, Sándor,
vigyázz, Weöres:
vigyázzba állj,
ha rádtör ez.
Sztyuvardessz-szivardressz.
[…]

SmallTalk videósorozunkban szubjektív, ismeretterjesztő előadásokat sugárzunk a Grand Café saját nappalijából, heti rendszerességgel, keddenként. Negyedik meghívottunk, Roland Orcsik Normal Gergely 2020-ban, a Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelent első kötetével a kezében tartott nálunk körletellenőrzést. Csöndben is voltunk közben végig.

KIJÁRÁSI TILALOM

mikor apáink kilovagolnak
anyáink bedeszkázzák az ablakokat
a határról égett hajszagot hoz a szél
ilyenkor a pincében imádkozunk
nincs itthon férfi, gyáván motyogunk
előjönnek a varjak, fosztogatnak kedvükre
a háznál csak csendes lelkek maradtak
házi farkasok, szelíd álcák
a tűzhelyben parazsat hagyunk
logikát erőltetünk a káoszra
[…]

ZIGGY STARDUST FELEMELKEDÉSE
ÉS …
Végre eljött ez is: újra nyomtatva jelenhetünk meg! Júliusi és augusztusi összevont számunkat keresse az Írók Boltjában vagy a nagyobb újságárusoknál Budapesten és vidéken is! Szabó Eszter Ágnes tanulmánya is a Tiszatáj július-augusztusi számában olvasható.

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

BARTÓK IMRE JERIKÓ ÉPÜL CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Ennél sötétebb metafizikát kortárs regény aligha tudna olvasói elé tárni. Milyen jó, hogy az olvasó is hozzáteheti, sőt, talán szükségszerűen hozzá is kell, hogy tegye a maga (pusztán) értelmezői, mégsem passzív aktusát a regényhez azzal, hogy a Jerikó épül szövegegységeit nem egyszerűen hibrid szövegekként, hanem a meg‑nem‑írt versek előszavaként vagy hiányának körvonalaiként is olvassa. Abban az értelemben teszem ezt, hogy mindeközben folyamatában és szünet nélkül feltételezem, hogy ez a regény abból a hitből és indulatból született, hogy a személyes élet költészete is lehet irodalom […]

KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK KRASZ­NAHORKAI LÁSZLÓ SÁTÁNTANGÓ CÍMŰ REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ
A Sátántangó külföldi fogadtatása egyértelműen bizonyítja, hogy a kultúrák határvidékeiről és a határhelyzetek kultúrájáról hírt adó szerző sikeresen közvetít egyfajta kelet-európai kulturális örökséget a globalizáció számára, amelyben Kelet-Európa nemcsak a nyugat-európai térséggel, hanem a távol-keleti világgal is kapcsolatba lépve fogalmazódik meg […]

A CÍMZETT: BORI IMRE
Ez a címe az Újvidéken 2019-ben megjelent levélkötetnek. Az alcím válogatást ígér az újvidéki irodalomtörténészhez, egyetemi tanárhoz, Híd-főszerkesztőhöz és akadémikushoz – a több mint három évtized alatt – írt le­velekből. A vonatkozó történelmi foglalat pedig, legalábbis Bori szülőhazájának kontextusában, a felfelé ívelő, különutat kereső jugoszláv szocializmus, amelyet aztán a dekadencia övez – voltaképpen a könyv zárórészének már ez a hanyatló és az erőszak lehetőségét előlegező világ képezi a hátterét… – LOSONCZ ALPÁR KRITIKÁJA