KIJÁRÁSI TILALOM

mikor apáink kilovagolnak
anyáink bedeszkázzák az ablakokat
a határról égett hajszagot hoz a szél
ilyenkor a pincében imádkozunk
nincs itthon férfi, gyáván motyogunk
előjönnek a varjak, fosztogatnak kedvükre
a háznál csak csendes lelkek maradtak
házi farkasok, szelíd álcák
a tűzhelyben parazsat hagyunk
logikát erőltetünk a káoszra
[…]

Jó humorú, mocskos, érzéki, érzékeny önéletírás. Mégsem önéletrajzi művet tart kezében az olvasó. Az elbeszélő költemények főszereplője a test. A test beszél arról, amit csak hamisan lehet megnevezni: az ideiglenes bérlőjéről. Janáky Marianna az eddig legérettebb könyvében öntörvényű nyelvet és műfajt működtet. „álmaim sarkát behajtottam / akár egy félbehagyott regényt”, jegyzi meg líraian egy helyütt az elbeszélő. Ne akard keretek közé szorítani, mert úgyis kicsúszik a szorításból. És van itt még Amerika, szovjet korszakot idéző mechanikus narancsszavak, forró kalandok, deres magány, generációs rétegek a paplan alatt. A többit pedig fedezd fel saját magad. a bőröndök hallgattak, majdnem kidurrantak, alig fértek az előszobában. becsomagoltál mindent? Janáky Marianna 1955-ben született Hódmezővásárhelyen, jelenleg Makón él. Verseket, prózát, drámát ír. Kötetei: Egységesülés (versek, 2008), Novellák regénye (próza, 2016), Magamba ragasztottalak (kisprózafüzérek, 2018).   Janáky Marianna: Paplan alatt (versek) Eifert János fotóival Tiszatáj Könyvek Szeged, 2019 2890 Ft, 104 oldal Megrendelhető a kiadó címén: tiszataj@tiszataj.hu   […]

A könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. A címben is szereplő terminus, az „öko­kritika”, a kultúrkritikai irány­zatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat […]

Szerelmi viszontagságok, nagy vágyakozás, családi bonyodal­mak, „normális” és „abnormá­lis” viszonya, társadalmi ano­máliák, betelepülők kettős identitása, a rendszerváltozás utáni helyzet kritikája, együtt­érzés a jogfosztottakkal, pszi­chés betegség, hamisítatlan humor, meghökkentő és eszté­tikus képek, a beszéd egyete­mes­sége, önmagunk auto­poéti­kus megerősítése, üresség a társadalomban és a lírai énben […]

A Tiszatáj Könyvek sorozatban a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelent Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) című verseskötete. 1993 nyarán íródott Géczi János em­lékezetes versciklusa, a 21 rovinj, amely a mesterség útkeresését egy­be­­szőtte az adriai utak élmé­nyé­vel. Huszonöt évvel később egy új vers­ciklus már a szigetek egyikén ott­hont talált költő számvetése a me­di­terrá­neum­­ban. Az olvasó ké­nyelmét most sem szolgálja a ten­ger monu­mentali­tása és szokvá­nyos szép­sége, amivel találkozik, az nem egzotikum, hanem a közép-európai ember önarcképe perem­vidéki háttérben. A megkísértő év­ezredes mítoszok darabokra hull­nak, a versekben a fények és a szí­nek szétszedve, egy nyelvi biroda­lom­ban más-más képzetekbe köl­töz­tetve. Így lesz az Adria-él­­­­mény­­­­ből alkalom a tár­gyias józanságra. A sziget be­fogad – és minduntalan kivet magá­ból: A levegő remeg, vele a vidék. Rovar cirpel, kabóca tán, a jelenetből hogy felriasszon: amit megpillantok, jogcím nélkül nézem. Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Verseskötetei mellett számos regénye, szocio­gráfiája és esszé-gyűjteménye jelent meg. […]

A Tiszatáj Könyvek sorozatban a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelent Kálnay Adél Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) című mese- és foglalkoztatókönyve. A Tündérhajszál az 5-8 éves kor­osz­tály­nak szóló poétikus mese­gyűj­te­mény. Kálnay Adél gyermekeknek szóló könyvének főhőse Fanni, egy nyolcéves városi kislány, akivel min­dig történik valami. Otthon, az iskolá­ban, a nyári és téli vakáción, város­ban vagy falun, hegyvidéken és tó­par­ton – mindeközben napról napra felfedezi a világot maga körül, s e fel­fedezésbe játszi könnyedséggel vonja be kicsi és felnőtt olvasóit egyaránt. Együtt olvasós, beszélgetős könyvet tartasz a kezedben. Fanni nem csu­pán a körülötte élő embereket, éle­tének szereplőit, családtagokat, osz­tály­társait, szomszédokat szólítja meg és vonja be a történeteibe, de a gaz­dag képzeletvilágában megjelenő tün­déreket, az apró pindurokat, a réten pompázó margarétát s nem utolsó­sorban Kismókit, a kutyát vagy éppen Macit, a tengerimalacot is meséinek hőseivé avatja. Fanni és kis barátai kalandjait gyö­nyö­rűen egyszerű, még­is lírai nyelven beszéli el a szerző, érzé­kenyen meg­fogalmazva és meg is […]

A Tiszatáj Könyvek sorozatban a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelent Jenei Gyula Mindig más (az emlékezet versei) című új verseskötete. Lesz. Mint amikor visszakeresnénk egy-egy jelenetet a hosszú-hosszú felvételen, de találomra soha nem tudunk a szükséges ponton megállni. Mindig hátrább futunk, s aztán türelmesen követnünk kell, hogyan is alakult valami a múltban, ami még csupán lesz. Jenei Gyula könyvet írt a visszakereső emberről. Versfüzérben beszél egy gyerekkorról, egy eltűnt világról, amely mindig mást mutat. Amit korábban Lator László elmondott a Kórház című versről, igaz a kötet egészére is: „miközben minden ingatag, elmosódott, befejezetlen, a rajz részleteiben is, egészében is pontos, a megmunkálás hibátlan, fegyelmezett.” „akkor még olyannak képzelem a jövőt, amilyen sosem lesz. de hogy nem lesz olyan, negyven év múlva már nem zavar – lassan megszokom magam.” Jenei Gyula 1962-ben született, Szolnokon él és tanít, az Eső című irodalmi folyóirat alapító-főszerkesztője. Versesköteteit, tárcagyűjteményeit, pályatársakkal készített beszélgetőkönyveit követően 2014-ben jelentek meg […]

A Tiszatáj Könyvek sorozatban a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelent a Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) című válogatáskötet. Menni vagy maradni, írni vagy elnémulni – ezek pár­huzamos és egzisztenciális kérdések a térségben. Az irodalomnak, akkor is, ha politikai jellegű, nincs hatása a társadalomra, a köz­ügyek­re. Ugyanakkor az alkotás­vágy hajtóereje nem lehet pusztán politikai. Az oka de­finiálhatatlan, sőt, ab­szurd­­nak hat, mégis kiirtha­tat­lan és kiíratlan. Senki sem taná­csolja a folyatatást vagy az abbahagyást. Ugyanígy: az antológiát lehet a végéről kez­deni, az elejéről, a közepé­ről, mindig ugyanoda lyuka­dunk ki, vagyis mindig más­hová, éppen ezért a mostani elöl­járó jegyzetekben nem taná­csos semmiféle útirányt szabni. INSULA VICINA magyarul annyit tesz, hogy szomszédos sziget. A szomszédos népek kortárs irodalmi antológia­sorozata: az elsüllyedt Közép-Európa szigettengere. Sok­szor a kis különbségek okoz­zák a patologikus szemben­állásokat, ám a vízválasztó vonalak ellenére valami mégis egyben tartja ezt a szigetvilágot. Hogy mi lenne az, lapozzuk fel a sorozat darabjait, tapogassuk […]

CSELEKVŐ VERSEK (2009–2016)
Archaikus torzók, ez a mondat merült fel Lanczkor Gábor drámáit, illetve a szerző pontos meghatározásával, cselekvő verseit olvasva. Ezek az írások a műfajok senkiföldjén születtek, tudatmódosító rítusok a deszki pusztában, a Tisza-Maros torkolatában, a Balaton-felvidéki kőfejtőben. Intellektuális, misztikus és elementáris költészet ez, drámai anarchitektúrával. Ha szereted Pasolini vagy Lynch alkotásait, akkor fogadjunk, hogy lelkesen forgatod majd ezt a könyvet is, nyájas olvasó!