BÁLINT ÁDÁM KÉPZŐMŰVÉSZ FÓLIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Érzelmek dinamikája a szövetekben. A szövet-szerkezet lélegzetében… Szabad-szövésű arabeszkek!
Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi) üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… Ezen lapok újra feltárt – és rétegesen átírt rejtjelek, talán (ön)megfejtésre várakozó enigmák, kalligrafikus fragmentumok, avagy, meta-nyelvek érzékenyített mozaik-részletei is lehetnek: egyek az Egyben…

SÜVEGES RITA MELLETTE MINDEN PUSZTA GYOM CÍMŰ TÁRLATA AZ INDA GALÉRIÁBAN
Kék, fehér és fekete képek fogadják az INDA Galéria tárlatát felkereső látogatókat. A bejáratnál egy lesötétített helyiségben rideg kék fény világítja meg Süveges Rita két vásznát, amelyek mintegy sűrítve tartalmazzák a kiállítás tematikáját, és megadják annak alaphangulatát. A mezőgazdaság fenntarthatatlan gyakorlatát és annak társadalmi hatását vizsgáló alkotó ezúttal a monokultúrák és a szélükre szorult „természet” valósághű képével érzékenyíti a látogatót… – TAKÁTS FÁBIÁN KRITIKÁJA

Jól ismerjük Chagall Vityebszkben töltött gyermekkorának emlékeiből táplálkozó, álomszerű festményeit, amelyeken a gravitáció törvényei nem érvényesülnek; férfiak, nők, szerelmespárok repülnek a levegőben, mint A sétány, a Boldogság Párizs felett, Vityebszk felett című képeken, előttünk vannak az orosz tündérmesékre, bibliai motívumokra épülő remekművei, mint az Én és a falum, A hegedűs, Az Eiffel-torony szerelmesei vagy a Kálvária […]

GERHES GÁBOR BLACKMIRROR CÍMŰ TÁRLATA AZ ACB GALÉRIÁBAN
Feketébe borult az elmúlt hónapban az acb Galéria. Hófehér falain Gerhes Gábor legújabb művei, fekete üveg mögötti printek és tárgyak kaptak helyett, a kiállítótérben fekete talapzaton állnak szobrai. A tárlat egyszerre sejtelmes és misztikus, a munkái alapját képező sötét szín alkalmazása pedig abszolút a művész védjegyének számít… – TAKÁTS FÁBIÁN KRITIKÁJA

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A Társalgó Galéria misszió, a társas érintkezést erősíti, a reményt, hogy a valóságban is találkozhatunk a kiállított alkotásokkal. Én kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni… hogy megfutamodásra kényszerítsem mindazt, ami nem élet – írta Henry David Thoreau, a 19. században alkotó amerikai író és filozófus. Élhetünk-e egyedül a vadonban? Minden bizonnyal nem. De a mostani életünk olyan, mintha a vadonban élnénk, naponta vásárra víve a bőrünket […]

GÁSPÁR GYULA KÉPZŐMŰVÉSZ LEGÚJABB ALKOTÁSAI NYOMÁN
Nincs háttér, minden Figura és Fej körbejárható, akár egy szobor, mindenki önmaga, a festett környezet felesleges és téves illúzió lenne… Csak a formán belül történnek a dolgok… Mindegyik alkotás, mint a kiszámíthatatlan lávaomlás, egyenként is önmagába omló (egyedi) történet, illetve: egyféle agresszív csendesség…

FIEDLER 100 – FIEDLER FERENC CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁSA
A KÁLMÁN MAKLÁRY FINE ARTS GALÉRIÁBAN
Nagyméretű képeken a természet különös formáit, absztrakt kavalkádját látjuk a Kálmán Makláry Fine Arts legújabb tárlatán. A galéria ezúttal a magyar származású, de Franciaországban élt és alkotott François Fiedlerre, vagyis Fiedler Ferencre emlékezik azzal, hogy születésének 100. évfordulója alkalmából az 50-es 60-as években készült képeiből válogat… – TAKÁTS FÁBIÁN AJÁNLÓJA

KEMÉNY GYÖRGY FÉSZEK ’68 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIA KIÁLLÍTÓTERÉBEN
Harsány színekkel megkomponált képek, játékos installációk, szokatlan tárgyi applikációk fogadják a betérőket a Vintage Galériában. A kiállítótér középpontjában konzervdobozokból összeállított szék áll, a falakról Robert F. Kennedy, vagy éppen az angol manöken, Twiggy pop artos arcképe tekint ránk azokról a művekről, amelyeket Kemény György egyszer már 1968-ban, a Fészek Művészklubban bemutatott, és most újra láthatja őket a nagyközönség… –

SIMON ZOLTÁN BLOGKOMPOZÍCIÓJÁRÓL
A blogot megelőző albumhoz csak a kiváltságosok juthattak hozzá, mindössze száz számozott példány készült belőle, míves kiadásban. Az Egy kicsit krincsen – kruncs / Thurzó Ilona naplója Simon Zoltán rajzaival című kötet afféle kétszólamú tipografikai kompozíció. A képzőművész, anyja gyöngybetűs naplójának soraiból, saját rajzaiból, korabeli fényképekből, „háborús cetlikből”, családi iratokból komponált igényes kiállítású albumot… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A Ludwig Múzeum ezúttal BarabásLab képalkotási tevékenységét, projektjét mutatja be, mint tette korábban a Mintázat és Dekoráció c. kiállítás, amely a minimalista vagy a konceptuális művészettől elütő, a dekorációt, a képzelőerőt és a szín érzékiségét előtérbe állító mozgalom világát jelenítette meg. BarabásLab az információt (a hálózatot) teszi láthatóvá, képivé, szemmel is átláthatóvá, befogadóvá […]