Amikor anyuci
pocakjában voltam,
nem csak két szeme,
füle, keze meg lába
volt anyunak,
hanem két szíve is.
Ezt az ultrahangos doktornő
is igazolhatja.
Neki van egy masinája,
ott hallotta, hogy egyszerre
dobogott mindkettő.

XAVER BAYER: AZ ÁTLÁTSZÓ KEZEK 
Xaver Bayer első regénye egy egyetemista élet „átfogó orientálatlanság[áról]” ad képet, „a cselekvés következménynélküliségének következményeként”; az Alas­­­­ka­straße a szexualitás és a hatalom összefüggéséről rajzol „radikális és kíméletlen képet”, míg harmadik regényében a „dühös nihilizmus és az undor” már pszichológiailag motiváltan jelenik meg, és az életkedv nélküli fiatalember ábrázolása a stringens elbeszélésnek és a szigorú történetvezetésnek köszönhetően már szinte magával rántja az olvasót a szövegvilágba… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

M. – téri ált. isk.

Rosz embernek szándékát lehet látni. Öldöklő kezéből kikerül a vasacél kalapács.

Egy tanktól szétment embernek a fejét kormos ujságra teszi rá. A vérben fürdött

keze egy szadista gyilkos tetté. Az áldozat megfolytott feje és a gyilkos lábnyoma

és benne egy ösze tört csiga. A mocskos ököl iszonyu halált fed fel.

Az embereknek továbít. Nagy sír van és azon arckép van.

Valaki meghalt.      (  B .  C .   )

ha egyszer megadom magam
hanyattfekszem a lándzsafűben
lombzörgésben lakatlan ég alatt
széttépem mellemen az inget
én petri ferenc
hivatalnok apám és presszósnő anyám
kegyelméből önmagam térítő királya
feladom egyszer én is
nincs számotokra testamtumom
[…]

BESZÉLGETÉS PETRI CSATHÓ FERENCCEL (1985)
Ha egy most készülő irodalmi lexikonban Petri Csathó Ferenc lenne az egyik címszó, ez állna utána: Szegeden született 1945-ben. Újságíró. 1961-ben mutatta be a Tiszatáj, azóta több folyóiratban és antológiában szerepeltek versei, a legtöbb a Gazdátlan hajók című gyűjteményben. Verseit fölvették többek között az Add tovább, a Tengerlátó és a Madárúton című antológiákba. A mostani beszélgetés apropóját az szolgáltatta, hogy a Gazdátlan hajók öt éve került az. olvasók kezébe. Ennek élén Petri versei szerepeltek… – VECSERNYÉS IMRE INTERJÚJA

Ne magázzon, ha nem esik jól. Keressen nekem más nevet, használja azt, ami először eszébe ötlik. Nem lehet bántó, amivel mások is élnek. A gúnyneveket pedig előbb-utóbb beteljesítik. Legyen bátor, mutassa meg számozatlan rézkarcait a káromkodásnak, tegezzen, mint az egyke háziállatkákat, mint a szegények a jószágot, ahogy a szegények becézik-dicsérik az állatot a húsféleségben is – az asztalon. Ismerjen meg, ha maga nem kapkodó és várjon a nevekkel. Határozza el magát, hogy ezentúl annak ad nevet, ami nincs, ami csak megkörnyékezhető immár, amire nem lehet tenni lábat, virágkosarat, hálót és pocsolyát […]

összeraktam a napi menüt
a tányérokon hagyott maradékokból
láttam az óceánt
homárokkal teli medencékben
bezárkóztam a mosodába
hogy az ablakból nézzem
a villámokat és az autópályát
a harley motorokat amiken
pocakos nyugdíjasok lovagoltak
fejüket hippik sírjából kiásott
kifakult tincsek díszítették
ahogy lobogtak az óceán szelében
– ANDRÉ FERENC FORDÍTÁSA

SZARVAS MELINDA: IRODALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MAGYAR VAJDASÁGI IRODALOMRÓL 
A név meghatároz, a név előír, a név előfeltételeket, sőt előítéleteket hoz létre, és még Bar­thes szerzőjének halála után fél évszázaddal is elvárási horizontot konstruál meg. Szarvas Melinda tanulmánykötetét olvasva ez a horizont fel-, majd leépül. Átalakul, átíródik, átfogalmazódik. Körvonalai de-, majd rekonstruálódnak. Szabályai pedig érvényesülnek, eltolódnak, elmozdulnak és helyenként felszámolódnak… – ROGINER OSZKÁR KRITIKÁJA