02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

2017.09.16 - tiszatáj

Sok szeretettel meghívjuk évadunk első bemutatójára: KEMPING „zenés-táncos revü” szabad férfiak és nők előadásában Háy János Mélygarázs és Hozott lélek című műveinek felhasználásával a színpadi változatot készítette Gyarmati Kata, Brestyánszki B. Rozi és Pelsőczy Réka Rendező Pelsőczy Réka, m.v.   A premier 2017. szeptember 21-én, 19:30-kor lesz a színház Jadran Színpadán. Az ismétlőelőadás szeptember 22-én lesz. Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb szeptember 18-án 14 óráig jelezze a következő elérhetőségek egyikén: +381-24/554-285 – szervezőosztály (hétköznap 9-től 14 óráig) +381-24/557-436 – jegypénztár (hétköznap 10-től 13 óráig és 18-tól 19,30-ig) vagy e-mailben: nepszinhazkozonseg @gmail.com Szeretettel várjuk előadásunkra!

Tovább olvasom >>>
2017.05.27 - tiszatáj

A FILOZÓFIA HOSSZÚ ÉJSZAKÁJA 2017.
A filozófia hosszú éjszakája hagyományosan a Lábjegyzetek Platónhoz konferencia nyitóeseménye, amely idén a Grand Café jóvoltából a Vármúzeumban kapott helyet. A szegedi filozófia tanszék estjét ezúttal két szekcióra bontották a szervezők, Kép és filozófia illetve Szöveg és filozófia címmel… – WIRTH LETÍCIA BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
Címke: , , ,
2017.05.23 - tiszatáj

AZ AURÓRA A NŐK ELLENI ERŐSZAKRÓL
A négynapos programsorozat kezdetben csak kiállításnak indult, de az ötletgazda, Szalay Álmos képzőművész, író, pszichológushallgató és a magyarországi Flamand Képviselet jóvoltából végül egészen impozáns interdiszciplináris és összművészeti esemény jöhetett létre. Április 27–30-ig a nők elleni erőszak témájának képzőművészeti, filmes és színpadi feldolgozásaival is találkozhattunk, de számos esemény betekintést nyújtott a téma pszichológiai, társadalmi, politikai és jogi vetületeibe is… – PINTÉR LEILA BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , ,
2017.05.02 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A TECHNOLÓGIA URALMÁRÓL
A legújabb filozófiai trendeket és a technológia valóságátalakító hatását ismerheti meg az, aki ellátogat az Andrássy úti Platán-Latarka Galériában rendezett szabadegyetemre május 3-án este 6 órakor. A Lengyel Intézet galériájában Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk és Lovász Ádám filozófusok ad elő a 19. században végbement társadalmi gyorsulásról, mely elindította azt a valóságátalakító folyamatot, mely napjainkra is kihat… – P. SZABÓ DÉNES INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , , , , , , ,
2017.03.24 - tiszatáj

RÉSZVÉTELI MŰVÉSZET ÉS A MELLŐZÖTT ÉRZÉKEK REHABILITÁCIÓJA
Az esztétikum a dolgok érzékekre gyakorolt minősége; a művészet gerincét pedig az ember által létrehozott esztétikum alkotja. Azonban azt, hogy ténylegesen mit értünk esztétikum és művészet alatt, jelentősen leszűkítik számunkra a konvenciók, a művészet kanonizált példái, azok számszerű aránya és súlya. Hiszen a művészet szó hallatán – tapasztalatom szerint – a legtöbbünknek először önkéntelenül is a képzőművészet remekművei ugranak be… – BODÓNÉ HOFECKER ZSUZSANNA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , , , ,
2017.02.18 - tiszatáj

KÉPZELT RIPORT EGY KÖNYVBEMUTATÓRÓL
Gyenge Zoltánt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a tanszék doktori hallgatója, Fekete Vali kérdezte legújabb könyvéről (amiről fontos megjegyezni, hogy nem teljesen legitim a római kettes a címlapján, tekintve, hogy nem egyenes folytatása a Kép és mítosznak, hisz itt inkább emberekről és félistenekről van szó). Aztán mégis a mitológiánál kötöttek ki, közös nevező gyanánt… – SZABÓ FERENC BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , , , ,
2017.01.18 - tiszatáj

Akár tudatában vagyunk, akár nem, létezik egyfajta modernitás, mely töretlenül halad előre és szüntelen átalakulása révén képes beépülni valamennyiünk életébe. Elfogadásához, részleges vagy teljes elutasításához,esetleges új irányba tereléséhez első lépésként egy teljes képet kell kialakítanunk róla. Ha megvizsgáljuk, milyen helyet foglal el az ember a világban,olyan forgatókönyv tárul elénk, amelyet alapjaiban határoz meg a technika […]

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , , ,
2017.01.13 - tiszatáj

SÁRKÁNY PÉTER: A FILOZÓFIA MINT PRAXIS

Talán mégiscsak színésznek kellett volna lennem, akkor most lehetnék sikeres író is. Színdarab kérdése, amely az élet érzelmi tükröződéseit jeleníti meg. Az érzelmi involváltság nem a darab ismeretén múlik. Az mindig ígéretes, ha egy tanulmányban Nietzschére hivatkoznak. Különösen akkor, ha etikai szempontrendszer alapján választják mintának azt a filozófust, akit a filozófiatörténet az etikai szkepticizmus tárgyszava alatt jegyez… – OLÁH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , , , , ,
2016.11.10 - tiszatáj

PÁL JÓZSEF: NÉZŐPONTOK
Emlékszem nagy átéléssel tartott Dante-előadásaira a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkari épületének auditorium maximumában. Elsőéves hallgatóként csodálkozva figyeltem, hogyan képes ízekre szedni a Divina Commediát, fejből sorolva az olasz és magyar idézeteket. Pál József széles körű tudásáról újra és újra meggyőződhetünk Nézőpontok című kötetének tanulmányait olvasva… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
Címke: , , ,
2016.08.24 - tiszatáj

KÜLÖNÖS TEST(-)DISKURZUSOK KOSZTOLÁNYI SZÍNHÁZI SZÖVEGEIBEN
A 19. században és a 20. század elején a korábbinál jóval nagyobb piaca volt az egzotikusnak és különösnek beállított testek mutogatásának. Freak show-k, néprajzi kiállítások, távoli országok vendégelőadásai árasztották el Európát és az Egyesült Államokat, láthatóvá téve a nyugati emberek számára törpe, óriás, összenőtt és színes testeket. A korábbihoz képest váratlan lendület mögött számtalan gazdasági, történeti, politikai ok állt, így például a nyugati fölény érzékeltethető volt a kontextusukból kiragadott, kiállított őslakosok felett […]

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő