Sok szeretettel meghívjuk évadunk első bemutatójára: KEMPING „zenés-táncos revü” szabad férfiak és nők előadásában Háy János Mélygarázs és Hozott lélek című műveinek felhasználásával a színpadi változatot készítette Gyarmati Kata, Brestyánszki B. Rozi és Pelsőczy Réka Rendező Pelsőczy Réka, m.v.   A premier 2017. szeptember 21-én, 19:30-kor lesz a színház Jadran Színpadán. Az ismétlőelőadás szeptember 22-én lesz. Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb szeptember 18-án 14 óráig jelezze a következő elérhetőségek egyikén: +381-24/554-285 – szervezőosztály (hétköznap 9-től 14 óráig) +381-24/557-436 – jegypénztár (hétköznap 10-től 13 óráig és 18-tól 19,30-ig) vagy e-mailben: nepszinhazkozonseg @gmail.com Szeretettel várjuk előadásunkra!

A FILOZÓFIA HOSSZÚ ÉJSZAKÁJA 2017.
A filozófia hosszú éjszakája hagyományosan a Lábjegyzetek Platónhoz konferencia nyitóeseménye, amely idén a Grand Café jóvoltából a Vármúzeumban kapott helyet. A szegedi filozófia tanszék estjét ezúttal két szekcióra bontották a szervezők, Kép és filozófia illetve Szöveg és filozófia címmel… – WIRTH LETÍCIA BESZÁMOLÓJA

AZ AURÓRA A NŐK ELLENI ERŐSZAKRÓL
A négynapos programsorozat kezdetben csak kiállításnak indult, de az ötletgazda, Szalay Álmos képzőművész, író, pszichológushallgató és a magyarországi Flamand Képviselet jóvoltából végül egészen impozáns interdiszciplináris és összművészeti esemény jöhetett létre. Április 27–30-ig a nők elleni erőszak témájának képzőművészeti, filmes és színpadi feldolgozásaival is találkozhattunk, de számos esemény betekintést nyújtott a téma pszichológiai, társadalmi, politikai és jogi vetületeibe is… – PINTÉR LEILA BESZÁMOLÓJA

BESZÉLGETÉS A TECHNOLÓGIA URALMÁRÓL
A legújabb filozófiai trendeket és a technológia valóságátalakító hatását ismerheti meg az, aki ellátogat az Andrássy úti Platán-Latarka Galériában rendezett szabadegyetemre május 3-án este 6 órakor. A Lengyel Intézet galériájában Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk és Lovász Ádám filozófusok ad elő a 19. században végbement társadalmi gyorsulásról, mely elindította azt a valóságátalakító folyamatot, mely napjainkra is kihat… – P. SZABÓ DÉNES INTERJÚJA

RÉSZVÉTELI MŰVÉSZET ÉS A MELLŐZÖTT ÉRZÉKEK REHABILITÁCIÓJA
Az esztétikum a dolgok érzékekre gyakorolt minősége; a művészet gerincét pedig az ember által létrehozott esztétikum alkotja. Azonban azt, hogy ténylegesen mit értünk esztétikum és művészet alatt, jelentősen leszűkítik számunkra a konvenciók, a művészet kanonizált példái, azok számszerű aránya és súlya. Hiszen a művészet szó hallatán – tapasztalatom szerint – a legtöbbünknek először önkéntelenül is a képzőművészet remekművei ugranak be… – BODÓNÉ HOFECKER ZSUZSANNA KRITIKÁJA

KÉPZELT RIPORT EGY KÖNYVBEMUTATÓRÓL
Gyenge Zoltánt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a tanszék doktori hallgatója, Fekete Vali kérdezte legújabb könyvéről (amiről fontos megjegyezni, hogy nem teljesen legitim a római kettes a címlapján, tekintve, hogy nem egyenes folytatása a Kép és mítosznak, hisz itt inkább emberekről és félistenekről van szó). Aztán mégis a mitológiánál kötöttek ki, közös nevező gyanánt… – SZABÓ FERENC BESZÁMOLÓJA

Akár tudatában vagyunk, akár nem, létezik egyfajta modernitás, mely töretlenül halad előre és szüntelen átalakulása révén képes beépülni valamennyiünk életébe. Elfogadásához, részleges vagy teljes elutasításához,esetleges új irányba tereléséhez első lépésként egy teljes képet kell kialakítanunk róla. Ha megvizsgáljuk, milyen helyet foglal el az ember a világban,olyan forgatókönyv tárul elénk, amelyet alapjaiban határoz meg a technika […]

SÁRKÁNY PÉTER: A FILOZÓFIA MINT PRAXIS

Talán mégiscsak színésznek kellett volna lennem, akkor most lehetnék sikeres író is. Színdarab kérdése, amely az élet érzelmi tükröződéseit jeleníti meg. Az érzelmi involváltság nem a darab ismeretén múlik. Az mindig ígéretes, ha egy tanulmányban Nietzschére hivatkoznak. Különösen akkor, ha etikai szempontrendszer alapján választják mintának azt a filozófust, akit a filozófiatörténet az etikai szkepticizmus tárgyszava alatt jegyez… – OLÁH TIBOR KRITIKÁJA

PÁL JÓZSEF: NÉZŐPONTOK
Emlékszem nagy átéléssel tartott Dante-előadásaira a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkari épületének auditorium maximumában. Elsőéves hallgatóként csodálkozva figyeltem, hogyan képes ízekre szedni a Divina Commediát, fejből sorolva az olasz és magyar idézeteket. Pál József széles körű tudásáról újra és újra meggyőződhetünk Nézőpontok című kötetének tanulmányait olvasva… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

KÜLÖNÖS TEST(-)DISKURZUSOK KOSZTOLÁNYI SZÍNHÁZI SZÖVEGEIBEN
A 19. században és a 20. század elején a korábbinál jóval nagyobb piaca volt az egzotikusnak és különösnek beállított testek mutogatásának. Freak show-k, néprajzi kiállítások, távoli országok vendégelőadásai árasztották el Európát és az Egyesült Államokat, láthatóvá téve a nyugati emberek számára törpe, óriás, összenőtt és színes testeket. A korábbihoz képest váratlan lendület mögött számtalan gazdasági, történeti, politikai ok állt, így például a nyugati fölény érzékeltethető volt a kontextusukból kiragadott, kiállított őslakosok felett […]