PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

FŰZFA
Úgy tűnt, Milcho Manchevski egyszeri és ismételhetetlen csodát tett le az asztalra 26 évvel ezelőtt. Tavaly bemutatott drámája viszont rácáfol az előítéletekre: a New Yorkban élő macedón rendező ismét csúcsformájában alkot… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

THE DEATH OF MICHAEL CORLEONE (2020)
Igaza lehetett a 4 éve elhunyt Michael Ciminónak, amikor csaknem 20 éve úgy nyilatkozott, míg ő próbál előre haladni, addig pályatársa, Francis Ford Coppola – az Apokalipszis most 2001-es átiratakor – csak hátrafelé pillant. Nosztalgiában azóta sem szenved hiányt az idős olasz-amerikai rendező: ’79-es háborús drámájának végső változata után, ki tudja, miért, itt van a The Death of Michael Corleone címre hallgató, elvilekben definitív A keresztapa 3.-vágás… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

MANK
Bármelyik filmtörténészt, netán magára valamit is adó cinefilt felesleges traktálni az Aranypolgár hatásával. Gregg Toland úttörő, mélységélességet kidolgozó operatőri stílusa, a kisszerűségét vagyonnal palástoló ember tematikája, illetve a noirhoz vagy az amerikai, sőt, az egyetemes filmművészethez tett hozzájárulásai prototipikusak és példátlanok. Innen nézve cseppet sem meglepő, hogy az 1994 óta érlelődő Manknek eszében sincs a klasszikus születésével bíbelődnie… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

KINEK A HÁZA?
Háttérben suhanó rémalak, későn megforduló, gyanútlan karakterek, fény-árnyék játék, ritkásan világított terek. Jó ideig csupán primitív hatáskeltő mechanizmusokkal operál Remi Weekes Kinek a háza? című horrorja. Szerencsére nem is tévedhetnénk nagyobbat: a rendező Netflixen startolt kísértettörténete, pontosabban szellemházas horrorja ugyanis végül előnyt kovácsol a hiányosságaiból, jócskán túllendülve a sablonok eszköztárán… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

A CHICAGÓI 7-EK TÁRGYALÁSA
Valószínűleg a Holdig ugrott volna örömében, sőt, talán a maga idejében így is járt el a nemrég elhunyt, faji elkülönítés ellen Martin Luther King oldalán vonuló John Lewis kongresszusi képviselő, ha értesül az 1968-as demokrata nagygyűlés után összeesküvéssel vádolt Chicagói 7-ek kiállásáról. Az aktivistákból, hallgatókból, hippikből álló csoport ugyan zűrbe keveredett, ám gerincességük rábökött a rendszer visszásságaira, így a képviselő szállóigéjével élve a delikvensek „jó bajban” voltak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA