ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

A barátok mellett szerelmei hagytak a legmélyebb nyomokat Guillaume Apollinaire életében és költészetében. Az angol nevelőnő, Annie Playden, akibe reménytelenül volt szerelmes, a múzsa és szerető, Marie Laurencin (a vele való szakítása után született meg a világirodalom egyik legismertebb verse, A Mirabeau-híd), a szeszélyes és szenvedélyes Louise de Coligny-Châtillon, a háború alatt megismert és elhagyott Madeleine Pagès és felesége, Jacqueline Kolb […]

BARTÓK IMRE JERIKÓ ÉPÜL CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Ennél sötétebb metafizikát kortárs regény aligha tudna olvasói elé tárni. Milyen jó, hogy az olvasó is hozzáteheti, sőt, talán szükségszerűen hozzá is kell, hogy tegye a maga (pusztán) értelmezői, mégsem passzív aktusát a regényhez azzal, hogy a Jerikó épül szövegegységeit nem egyszerűen hibrid szövegekként, hanem a meg‑nem‑írt versek előszavaként vagy hiányának körvonalaiként is olvassa. Abban az értelemben teszem ezt, hogy mindeközben folyamatában és szünet nélkül feltételezem, hogy ez a regény abból a hitből és indulatból született, hogy a személyes élet költészete is lehet irodalom […]

A BIOPOÉTIKA ÉS A HIBRIDITÁS NYELVI ÉS POÉTIKAI VONATKOZÁSAI NÉMETH ZOLTÁN KÖLTÉSZETÉBEN
Németh Zoltán költészetének egyik meghatározó aspektusa a test színrevitele, a testtapasztalat és a szubjektivitás viszonyrendszerének a feltárása, amely azonban a szerző különböző köteteiben eltérő egzisztenciális téttel, más-más nyelvi és esztétikai keretek között valósul meg. Az egymással interakcióba kerülő vagy épp szerveikre bomló korpuszok, az orvosi/objektív/analitikus vagy a szerelmi lírában érvényesülő, erotikus tekintet által teremtett testkoncepciók egyaránt az emberi test terhelhetőségét, ezáltal azonban az emberi mivolt határhelyzeteit érzékeltetik […]

Kulcsár- Szabó Zoltán tanulmányának középpontjában Kertész Imre Jegyzőkönyv című elbeszélése és a mű által felvetett izgalmas kérdések állnak. A Kertész művében megosztott tipikus közép-európai történet, a határok átléphetetlenségéről és mégis-átlépéséről szóló, parabola-szerű magán-epizód, a rendszerváltó évek kollektív, helyi traumáit az írói nyelv eszközeivel dokumentáló szöveg, Kulcsár-Szabó értekezésében elszakad keletkezése-megjelenése körülményeitől és a tanúsítás időtlen tettét demonstráló művészi gesztusként nyer értelmet. […]

IRODALOM ÉS FESTÉSZET PAUL KLEE SCHRIFTBILDER CÍMŰ KORSZAKÁBAN
„[Az] Énekek éneke zavarba ejtően más arcát mutatja az alkotónak, hiszen tárgya nem illeszkedik be a Klee-természet fantasztikus idilljébe, a növényvilág, a házak és az emberalakok népes kozmoszába, abba a jól felismerhető figurativitásba, tárgyválasztásba, amiből Klee saját művészkarakterét, saját szobrát tudatosan faragta ki az utókornak. Tehát első ránézésre semmilyen összefüggést nem ismerhetünk fel, ami valamilyen megfejtésre, ikonológiai értelmezésre szorul […]

J. M. W. TURNER THOMSON’S AEOLIAN HARP (THOMSON ÆOLHÁRFÁJA)
„William Turner minden idők egyik leghíresebb és legeredetibb művésze; festészetével kapcsolatban a szakirodalom többsége szuperlatívuszokban fogalmaz. A művészettörténetben a „fény őrültjeként” emlegetik, „aki valóságos katalógusát adta a fenségesnek”, és aki „a végsőkig kifinomult ábrázolásaival ajándékozott meg minket”. Turner munkássága és hagyatéka azonban nemcsak képzőművészeti, de lírai alkotásokat is tartalmaz – amint erre elenyészően kevesen, de az utolsó ötven év kutatásai közül többen is felhívták a figyelmet […]

Bartha-Kovács Katalin tanulmányában a francia rokokó festészet nagy alkotója, Watteau képein fellelhető majomábrázolásokat elemzi. Az ikonológiai érdeklődésű, a festő kortársaira és a majom-motívum képzőművészeti előzményeire is kitekintő értekezés „a természet majma” képzet megfigyelésén és értelmezésén keresztül a XVIII. század olyan művészetelméleti kérdéseivel szembesít, mint a természetutánzás–művészetutánzás vita, a korabeli mimézis-elméletek vagy a kérdéses művészi státusz problémája […]