Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

EGY VIHARSARKI FALU ÉS A COVID-19
Ettől hangos a sajtó, a média, az egész világ. Koronavírus, gazdasági válság, apokalipszis. Az akciócsoport ezt meg azt csinálta, a vakcina éppen hogy áll, lehet, hogy jó a TBC oltás, mennyi a halott, Marika néni kiment farhátért, mit képzelnek ezek a fiatalok. A minap még a citromos pite receptje mellől is Győrfi Pál faggatott, hogy otthon vagyok-e. Otthon, hol máshol lennék. Próbálom túlélni a járványt, az online oktatást, a szüleim iránt érzett aggodalmat, s közben megfigyelem, mennyire másképp éli meg a falu népe ezt az egész mizériát. […]

A kormány arról döntött, hogy határozatlan időre meghosszabbítja a kijárási korlátozást. Ez, azt jelenti, hogy a lakóhelyet csak alapos indokkal lehet elhagyni. A vírus most már az ország minden térségében jelen van és várhatóan… és várhatóan lesz egy újabb állítsuk meg Állítsuk meg Brüsszelt-dizájnú Győrfi Pál videó, mert ezt már kezdem unni naponta ötvenszer a YouTube videók előtt. Talán a reklámokra és tájékoztatásra szánt kötelező öt másodpercet nem az SI mértékegységrendszer szerint mérik, talán ez az aprócska tolvajlás az életünkből már nem is számít. Sőt, néha hozzáad, mert legalább Győrfi Pál és a kormány videói fix pontot képeznek a térben és időben tájékozódni képtelen identitását és egzisztenciáját vesztett csökkentett üzemmódú szervezet életében […]

Esős, szomorú idő köszöntött az ébredezőkre. Olyan szombat reggel volt, amikor legszívesebben mindenki ágyban maradna, az orrára húzná a takarót, és csak annyi időre hagyná el a biztonságos, puha menedéket, amíg elkészül a forró, gőzölgő kakaó. A tavasz érkezése a madaraknak sem jelentett bizonyítékot arra, hogy énekükkel köszöntsék a napot, csak egy-két szürke veréb ugrándozott az ablak előtt […]

A tavasz nem tudott a járványról, így Madridban éppen olyan kellemes idő volt március 24-én, mint minden évben ezelőtt. A nyomozó a verandán ült, gondolatai messze jártak.
– Elnézést, hölgyem! Azt mondták, én jövök – támaszkodott meg a széken egy úr. […]

EGY KARANTÉNNYOS NOVELLA, IGAZ TÖRTÉNET ALAPJÁN
Április tizennegyedike, kedd van. Öt hete vagyok itthon a karanténban. Furcsa érzés, mikor valaki négy éve saját életvitellel és gondolkozásmóddal rendelkezik, erre egy sárga eszik egy denevérpörköltet, és viszlát szabadság, viszlát saját élet…. haza kényszerülök. Az ágyon ülök törökülésben, és dolgozom a homeofficeban […]

Valakitől azt hallottam, hogy a napok nagyon lassan telnek, míg a hetek és a hónapok nagyon gyorsan. De minden nap ugyanolyan. Ha ez igaz, akkor nincs értelme külön napokra tagolnom a velem történteket. Felkelek, fürdős szeánsz, cigi és kávé a teraszon, majd megérkezem az egyetemre és órák hosszat gubbasztok a törött székemben. Lényegében egy viszonylag kicsi, téglalap alakú vaslapon ülök. A szünetekben beszélgetek a barátaimmal. Délutántól békén hagynak a tanárok, jönnek a belátásod szerint haladós beadandók […]

Aranymosáshoz hasonlatos, ha a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő újságokat lapozgatjuk, mert a hírkövületek között ma is értékes szövegekre, fotókra bukkanhatunk. Az április 26-i „szellemi tulajdon világnapja” alkalmából 13+1 szépírói teljesítményt villantunk föl…