MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

ALAN MOORE, IAN GIBSON: HALO JONES BALLADÁJA
Kilenckötetesnek szánták, olyan képregénynek, amely a címszereplőnő majdnem teljes életét felöleli kamaszkorától egészen idős napjaiig: Alan Moore és Ian Gibson kevéssé ismert, ám bizonyos körökben kultstátuszt élvező űroperája a Fleetway-kiadó és a szerző közötti, karakterjogokat érintő vitái miatt rúg csak három könyvre… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

ALAN MOORE, EDDIE CAMPBELL:
A POKOLBÓL
Lakóhelyén, Northamptonban gyakran összetűzésbe keveredik a hatóságokkal Alan Moore, a kultikus képregény-auteur. Korántsem véletlen, hogy magnus opusai visszatérő témája a hatalom szorításában vergődő individuum, illetve a történelem viharai közepette csetlő-botló kisember, netán szuperhérosz. 1999-ben összegyűjtött masszív írása, A pokolból az egyik legkülönlegesebb módon reflektál választott témájára… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

JOHN CONSTANTINE, HELLBLAZER: KÁROS SZENVEDÉLYEK
Garth Ennis a DC-Vertigo-képregénykiadó legtöbb Hellblazer-füzetének írójaként ismert. Olvasva a hazai kiadáshoz mellékelt előszavát, képet kapunk arról, hogyan vihette ilyen sokra. A törvényenkívüli Josey Wales című revizionista Clint Eastwood-western egyik sorát idézi, kétoldalas bevezetője pedig épp olyan, mint a következő uszkve 150: zseniális kötéltánc élet-halál kérdések vesézése és poklonsült irónia között… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

11. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁL
November 16-án, szombaton tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Somogyi Könyvtár a Szegedi Képregényfesztivált. Az egész napos rendezvény több programot, előadást is kínált az érdeklődőknek, így új képregényekkel és eddig ismeretlen alkotókkal találkozhattak, de a Batman képregények és a külföldi képregénypiac terén is újabb információval gazdagodhattak… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

PILCZ ROLAND: SÖTÉT VIZEKEN
Idén jelent meg Pilcz Roland új képregénye, a Sötét vizeken, amely az YKX: Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai-sorozat második kötete. A szerzővel új és korábbi kötetéről, nemzetközi trendekről, valamint az itthon tapasztalható „képregény bumm”-ról Szabó Zoltán Ádám beszélgetett a 2019-es Ünnepi Könyvhét keretén belül, június 16-án, vasárnap… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

JEGYZETEK A KÖLYKÖK + KÉPREGÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSHOZ
A Kölykök + képregények című kiállítás a Deák 17 Galériában került megrendezésre. A Galéria vagány, kortárs és „koncept” válogatást rakott össze, annak ellenére, hogy a képregény sem akadémikusan, sem intézményesen, sem államilag, szóval valljuk be, tulajdonképpen sehogyan sem támogatott műfaj/kategória/köztes művészeti forma (kinek hogy tetszik) ma Magyarországon… – SZEKERES NIKOLETTA BESZÁMOLÓJA

A DC szinte gyakrabban váltogatja karakterei eredettörténetét, mint egy átlagember az alsógatyáját. Ez persze valahol érthető: Batman, Superman, Wonder Woman és társai a harmincas évek vége, illetve a negyvenes évek eleje óta harcolnak a gonosszal, és védik az ártatlanokat, és 70-80 év alatt sok minden változik. Fejlődik a világ, formálódnak az ideológiák és a művészetek, alakulnak a divatirányzatok, jönnek és mennek a korszakok. Egy sztori, amely egykor minden szempontból megállhatta a helyét, mára könnyen elavulhat… – RUSZNYÁK CSABA ÍRÁSA