| | | A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>> |
| | | Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>> |
| | | Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>> |
| | | Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>> |
| | | Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>> |
| | | Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>> |
| | | ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>> |
| | | A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>> |
| | | Indul az e-Trafó online programsorozat >>> |
| | | Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>> |
| NAPI TANDORI |
| | | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
| | | Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>> |
| | | A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>> |
| | | Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>> |
| | | Swimathon Pécs 2020 >>> |
|
Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei „Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában) Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya >>> |
|
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
figyelmetlen, nehéz meleg a folyó
homályos partján. a függőleges erdő
feletted, a veszélyérzet híg örvényei
az oldalszél szikkadt halmai között.
por és üledék, hallod, ahogy mossa
és vési, egyre mélyebbre, a várost.
híd roncsa a híd alatt, hajók repedt
alja, a holttér, az utolsó hullámban,
magának akar. séta a folyófenéken.
ebben a váratlan, tágas némaságban,
a morajlás legvégén, most először,
aggasztó idelent az elszigeteltség
száraz nyugalma, a lassuló levegő
roppant szemcséi. a zátony kezdődő
uralma a meder felett, a felhőket
tartó, sűrű tőkesúly.
számtalanszor találkoztunk / hivatalból / továbbá / különböző társasági – alkalmakkor / … / ámde / nem voltunk közeli – barátok / viszont / tiszteltük egymást / … / egymás munkásságát / – akkoriban még nem volt szokatlan / mi – több / nyugodt lélekkel leírható / inkább ez volt / … / természetes / … / jellemző – / … / oh ! / régi – szép – idők / ! / kegyetlen a múlandóság / … / áltoztathatatlan / … / ámde az érzék / alkalmasint / átírja emlékeinket / … / nyilván / … / talán / … / így is van rendjén / praktikusan …
Tovább olvasom >>>nem kell megrémülni
van ahol az út szélén üres
azok a részek kimaradtak a teremtésből
oda nem ástak kincset nem temetkeztek
az utasokon ilyenkor eluralkodik
egy legyőzhetetlen közlésvágy
és épp időben elkapják a tekintetüket
nem kell megrémülni
de ezek egészen tenyérnyi helyek
mégis érintetlenek
[…]
Utazás régi helyre.
Utca foghíján fakó, poros falfolt
mutatja, hol volt…
Mégse. Hiszen más látószögben,
más mozdulatban.
Félbemaradtan.
Térré vált az idő.
Ami életen át tarthatott volna,
a roncsolódás elejtette veled.
Lebeg-e lélek időtér felett?
[…]
( – üzenet odaátra … : Hekerle László emlékére – )
… -,hogy minden ugyanúgy ( ? ) …
hát … igen … amint azt még láttad
… továbbra is Újpesten …
ama lakótelepi betonkaszárnyában
… hazavergődnöm … lehetetlen …
ha eladnám a lelkemet … akkor sem
… ebből nem lehet … kilábalni …
a Feleségem 9edik esztendeje amputált rákbeteg
[…]
kékülő alkonyat, vibrálnak
a gleccserek, a proaktív naplopók,
az állandóan borjas hegyek.
mustramarhák ballagnak a falun át csendesen.
bejárnak minket a hegyek, guggolva
mintha rögtön hatalmasat ugrálnának.
mégsem teszik.
a hegyek sebesre dörzsölik maguk
rejteket keresnek a hegyek mögött,
mégis folyton szétmajszolódnak.
[…]
Ez itt Üreges Samu és az ő Szervkórháza.
Van itt minden földi jó, szúró villacsont
és zsibbasztó könyökcsúcs.
Nyisd ki Samut, és rakd a szerveket az ágytálba!
A játék akkor ér véget, ha már mindenki játszott.
A Győztes fénye világít a legtovább.
Amikor végeztél, mind találkozunk a levesben.
De még mindig ugyanott van a köldöke!
[…]
annyi mindent akartam elmesélni
az esernyőmért mentem vissza de téged
sem találtalak. sötét és zárva
minden egyetlen hosszú ó
magába fordul vissza
csak az elfogyasztott vodka szelleme kísért
haza. ezt már régen is irigyeltem
te mindig hamarább józanodsz ki
belőlem. megint cincálhatom amit hagytál
egy jelentésnyire lemaradok.
az út mentén elszórt
mondataink elkésett
taxi keresi utasát.
[…]
legutóbbi végzetes csökkenése
feltétlenül alkalmas lehet
minekutána dicséretes
:
természetszerűen nincs kapocs
úgyhogy más helyszínen
tényleg illendő
:
kastélyjárás
után
:
viszonylag
Ami felé megyünk,
az talán katasztrófa.
Az vált minket valóra:
nem ismerjük a bűnt.
A jóhírünk megóvja,
ami felé megyünk,
hogy megvesznek kilóra,
bár súlyunk sincs nekünk.
Az vált minket valóra
[…]
 |  |  |  |  |  |  |  |  | ![Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)](https://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2017/12/FI-borító.jpg "Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)") |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |
