A Szófa januári lapajánlójában hat folyóirat szövegeit szemléztem. A paletta kiegészült a Székelyföld kulturális folyóirattal, és a negyedévente megjelenő Eső téli száma is ebben a hónapban aktuális. Hatalmas anyagból válogathattam, ami megkönnyítette a dolgomat, de rengeteg jó szövegből kellett kiemelnem ezt a szűk tucatnyi, számomra legizgalmasabb darabot, ami viszont feladta […]

KÖVES MARGIT BESZÉGETÉSEI INDIAI EGYETEMISTÁKKAL
Poonam huszonhat éves. Bijwasanban, Dél-Delhi egyik külső városrészében lakik az édesapjával. Tavaly, amikor magyar órára járt reggel és este két és fél órát utazott, órák között a Ratan Tata egyetemi könyvtárban olvasott. Közgazdaságtant tanult, business management szakon, a híres Delhi School of Economics-ra járt, ahol a Nobel- díjas Amartya Sen, és az egykori indiai miniszterelnök Manmohan Singh is tanult és dolgozott […]

Ha valaki csupán Villon egyik legismertebb versét, a Ballada a párizsi nőkről című balladát olvassa el, avagy emlékszik a Franciaországban szállóigévé vált refrénjére: Nincs jobb, mint a párisi csőr!, teljesen téves képe alakul ki a nők szerepéről a költő életében és műveiben. Mint Villon sok más verse, ez is is utólag került a Nagy Testamentumba. Ebben a balladában még nyoma sincs sem a testi örömöket hajhászó, sem a szerelmi csalódás miatt nőgyűlölővé vált, sem a nőt az elmúlás szimbólumának tekintő költőnek […]

(  –  üzenet odaátra  …  :  Hekerle László emlékére  –  )

… -,hogy minden ugyanúgy  (  ?  )  …
hát  …  igen  …  amint azt még láttad
…  továbbra is Újpesten  …
ama lakótelepi betonkaszárnyában
…  hazavergődnöm  …  lehetetlen  …
ha eladnám a lelkemet  …  akkor sem
…  ebből nem lehet  …  kilábalni  …
a Feleségem 9edik esztendeje amputált rákbeteg
[…]

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

kékülő alkonyat, vibrálnak
a gleccserek, a proaktív naplopók,
az állandóan borjas hegyek.
mustramarhák ballagnak a falun át csendesen.

bejárnak minket a hegyek, guggolva
mintha rögtön hatalmasat ugrálnának.
mégsem teszik.

a hegyek sebesre dörzsölik maguk
rejteket keresnek a hegyek mögött,
mégis folyton szétmajszolódnak.
[…]

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Dagadt az ajtó éjszaka, nehezen nyílt, mikor felkelt és kivonszolta magát. Sokáig úgy nézett ki, nem is lesz nyár, aztán hirtelen harminc fok felé kúszott a hőmérséklet, iszonyú meleg volt napok óta. Nehezen indult meg a vizelete, az apjának is ezzel volt baja, az is mindig nyögött, mikor végre csilingelni kezdett a csempe. Ahogy nézte a sárga patak útját, az jutott eszébe, nem ártana vízkövezni legalább néhány évente. Marica nem hagyta volna, hogy ilyen koszos legyen a ház, de az asszony elment, és ha akarna se jöjjön vissza az aljas szuka, mert aki egyszer hazudott, az hazudni fog újra és újra […]

Ez itt Üreges Samu és az ő Szervkórháza.
Van itt minden földi jó, szúró villacsont
és zsibbasztó könyökcsúcs.

Nyisd ki Samut, és rakd a szerveket az ágytálba!
A játék akkor ér véget, ha már mindenki játszott.
A Győztes fénye világít a legtovább.
Amikor végeztél, mind találkozunk a levesben.

De még mindig ugyanott van a köldöke!
[…]

MÁRCIUS
A karantén hirtelen jött, az emberek pánikba estek. Jana nem, mert Jana természeténél fogva aszociális volt, az elszigeteltséggel és a magánnyal sosem volt problémája. Még annak is tudott örülni, hogy Martin Brünnben ragadt, így legalább az egész lakás az övé volt. Az egyetlen dolog, ami az illúzióromboló, aszexuális maszkokrácia keserű napjaiban tényleg idegesítette, az a mindenféle trendi, színes, hímzett, még jó, hogy nem arannyal szegélyezett maszkokról szóló számtalan reklám volt, amivel tele volt az egész internet… – FORGÁCS ILDIKÓ FORDÍTÁSA

annyi mindent akartam elmesélni
az esernyőmért mentem vissza de téged
sem találtalak. sötét és zárva
minden egyetlen hosszú ó
magába fordul vissza
csak az elfogyasztott vodka szelleme kísért
haza. ezt már régen is irigyeltem
te mindig hamarább józanodsz ki
belőlem. megint cincálhatom amit hagytál
egy jelentésnyire lemaradok.
az út mentén elszórt
mondataink elkésett
taxi keresi utasát.
[…]

(RÉSZLET)
40.
1920-ban Franz mások szemében még mindig kezdő író volt. Úgy érezte, hogy ő már megírt mindent, amit megírhatott. Elkönyvelte magában, hogy művei örökre befejezetlenek és értéktelenek maradnak. Kishitűsége el is apasztotta alkotóerejét.
Ernst Rowohlt mégis kiadta Franz elbeszélés-gyűjteményét, amit Max lelkes közbenjárásának köszönhetett. A kiadó, aki irodalmi körökben hamarosan valódi hírnévre tesz szert, megsúgta Maxnak:
– Osztom Kafka írásaiba vetett hitét… – VARGA IVÁN FORDÍTÁSA

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

PEROVICS ZOLTÁN: ARTOPEDLANDIA
„Ilyen a világ”, mondjuk, és nem a kövekre, nem a patakokra, nem a fákra, nem a madarakra, nem a rókákra, nem a lángnyelvekre, nem a parazsakra, nem a csillagokra, nem a holdra, nem a felhőkre, nem a fűszálak élén fennakadó hóra, nem a jégcsapok alján növekvő cseppekre gondolunk, hanem magunkra, mindig csak magunkra gondolunk. Pontosabban nem magunkra, hanem ellenkezőleg, mindig csak másokra gondolunk… – DANYI ZOLTÁN MEGNYITÓJA

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

FŰZFA
Úgy tűnt, Milcho Manchevski egyszeri és ismételhetetlen csodát tett le az asztalra 26 évvel ezelőtt. Tavaly bemutatott drámája viszont rácáfol az előítéletekre: a New Yorkban élő macedón rendező ismét csúcsformájában alkot… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

BESZÉLGETÉS A SICKPICNIC ZENEKAR TAGJAIVAL
Több mint tizenkét éve alakult a zenekar, tagjai dunyakari származásúak, kivéve Mártont, aki Pestről csatlakozott a kvartettbe. Zenéjükben népzenei motívumokat ötvöznek dzsesszes elemekkel, mindezt nyakon öntve egy kis elektronikával. 2018-ban megjelent egy koncertlemezük is, azóta koncertjeik közönségeként  lehet követni zenei világuk alakulását… – BRESTYÁNSZKY BERNADETT INTERJÚJA