Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során. Egy rendkívül jó állapotban megmaradt fa cölöpsorra és sáncárokra is bukkantak, mely egy középkorban készült erődítés lehetett a Palánk városrész körül. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek, valamint feltárásra került egy 17-18. századra keltezhető épületmaradvány, a körülötte elhelyezkedő műhelygödrökkel.

A MASZK Egyesület és az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék szervezésében
2021. július 29-30., SZTE BTK Kari konferenciaterem

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

A cipője, a Duna-parton?,
kérdezi, és aztán elhallgat.
Ottmaradt. Otthagytam,
válaszolja, nagyon is zavartan.

Alighogy levegővétel.
Valami előtt.

Nem szabad, az nem lehet!,
mondogatja, miközben
minden mozdulata arról beszél,
hogy nagyon is.
Valami levegővétel, hogy
ne történjen meg, ami megtörtént.
[…]

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Meghalt Rentz Matyi. Pontosabban: Mátyás. Utálta, ha matyizzák, mégis így emlegettük: Rentzmatyi, a Rentz. Vagy Mátyás. A Rentz Mátyás a könyvei címlapjára való volt, meg novellái fölé a folyóiratokban. Valamikor, régen. Amikor még gyakran jeletek meg írásai. De tizenéve alig publikált. Ha beszélgettünk, telefonoztunk vagy leveleztünk, Mátyásnak szólítottam. Most meg már sehogyan se tudom […]

PETŐ PÉTER: #HALÁLKA
Mi köt össze egy alkoholista exgyárimunkást és egy milliomos menedzsert azon kívül, hogy a haláluk híre egyazon újságlapon szerepel? Mi vesz rá egy sikeres HR-est, hogy éjszakánként vaddisznónak öltözve időseket ökleljen fel az utcán? Elmoshatók-e az ellentétek a szegények és a gazdagok között, és vajon nyomorultabb-e az egyik a másiknál? A #halálka azt állítja, hogy mindegy, hogy az ember a tápláléklánc csúcsára jut vagy a legalján marad, a szenvedés egyetemes, és a csúcsról és a legmélyebb pontról is ugyanoda vezet… – KATONA ALEXA KRITIKÁJA

(  –   Kántor Péternek üzenem   –  )

amint napi rendszerességgel
félórával éjfél előtt ma is
:
bekapcsoltam a gépemet
hátha érkezett valamiféle fontos értesítés
[…]

(hommage  és kollázs  Kántor Péter verseiből)

néha ősz van az örökutcán
elaludt a nagy barna kutya
ne halogasd tovább súgta az angyal
válaszolni kell a levelekre
megírni hogy lesz halál
mert kell hogy legyen
aztán marad egy bádogdobozban
egy régi zsebkés
[…]

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet […]

Volt, aki azt mondta, hogy az öreg Demeter megjárta az orosz frontot is. Ki tudja? Amikor itt voltam kezdő pincér, mert itt voltam, hiszen ez a lelakatolt épület bizony kocsma volt, mit kocsma?, igazi kisvendéglő,  a vénember ráncai már mélyebb barázdákat vájtak az arcába, mint traktor az esőről szétázott földúton. Táskás szemei alá lila erek rajzoltak színt, és körmei olyan karmokká keményedtek húsos ujjaiban, mint a vércséknek, ha nyúlra támadnak, hallottam a férfi szavait. A férfiét, aki „A szomszéd vagyok, nevem Janicsek!” kiáltással állt mellém pár perccel korábban, és harsány nevetéssel biztatott […]

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

CSEH ANTAL ÉNEKLI A SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL OZMINJÁT
Cseh Antal énekli pénteken és szombaton Juronics Tamás rendezésében az Újszegedi Szabadtéri Színpadon a Szöktetés a szerájból című népszerű Mozart-vígoperában a szerelmet kereső bumfordi háremőr, Ozmin szerepét. A nemrégiben Szeged kultúrájáért aranygyűrűvel kitüntetett basszbariton nem vágyik nemzetközi karrierre, de örül annak, hogy legendás elődje, Gregor József egyre több nagy szerepében bemutatkozhat… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

VARSÁNYI ANNA ÚJ DARABJA, A NEW YORK CSALOGÁNYA A SZEGEDI VÁROSHÁZA UDVARÁN
Nagy sikert aratott Varsányi Anna zenés vígjátéka, a New York csalogánya a szegedi városháza udvarán. A hamisan éneklő milliomosnőről, Florence Jenkinsről szóló komédia hétfő esti ősbemutatóját Szilágyi Annamária főszereplésével és rendezésében vastapssal ünnepelte a közönség… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

BIRGIT NILSSON: LA NILSSON
Az nyomban az elején látszik, hogy nagyszerű íróval van dolgunk. Mindenki tudja, hogy Birgit Nilsson a valaha élt egyik legnagyobb operaénekes volt, most pedig az is kiderült, hogy az egyik legjobb tollú dalnok. „La Nilsson” (A Nilsson) című önéletrajzi kötetét a Rózsavölgyi és társa adta ki 2020-ban. A könyv alapja egy 1997-ben Berlinben megjelent könyv, a fordító pedig nem kisebb egyéniség, mint a kitűnő basszbariton, Gáti István… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

DOVÁK MELINDA: NOT FOR SALE CÍMŰ INSTALLÁCIÓJA NYOMÁN
Átjárások…
Beforduló kirakat, kiforduló berakat… Személyes hármasoltár, avagy a belső pokol, a köztes jelenlét és az áhított éden triptichonja.
Átjárások…
[…]

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

CENSOR
Merülés a ’80-as évek szemétesztétikájának bugyraiba, illetve bőr alá hatoló karaktertanulmány: Prano Bailey-Bond debüthorrorja jóval több annál, hogy szimpla B-rémfilmként feledésbe merüljön. Kevesebb mint 80 perce során egy kiforrott, egyéni hangú szerző képét mutatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Az EFF Palics gigantikus programkínálata a midcult és romcom filmektől, a rendszerint besorolhatatlan mozgóképeken és a különböző kategóriájú dokumentumfilmeken át, betekintést nyújt az elmúlt évek legfrissebb filmművészi remekműveibe. Az egy hétig tartó rendezvénysorozat alatt 15 válogatásban több mint 130 filmet láthatnak az érdeklődők […]

RENGETEG: MINDENHOL LÁTLAK
Visszatérés a gyökerekhez: Fliegauf nemcsak debütremekének tökéletes folytatását, szellemi leágazását készítette el, de 18 év várakozás után korábbi, eltérő stílusú műveit is szintetizálta csaknem 2 órás kaleidoszkópjában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

SOMOGYI JÚLIA FUVOLAMŰVÉSZ A MUZSIKÁLÓ UDVARBAN
Az Év zenészévé választott Somogyi Júlia fuvolaművész is fellép július 27-én Szegeden, a városháza Muzsikáló Udvar programsorozatának Nyáresti kamaramuzsika című hangversenyén, ahol a szimfonikus zenekar kamaraegyüttesei mutatkoznak be. A Zeneakadémián 2009-ben diplomázott fuvolista évtizedes kitérő után talált vissza a koncertéletbe, és sorra nyeri a nemzetközi online versenyeket… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA