08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>

Egy ideje úgy igyekszem élni az életemet, hogy minden pillanat, amit az ég alatt eltölthetek, eléggé fontos lehetőségnek van nyilvánítva. Hogy nincs kivételezett helyzet, nem keresek ilyet, hogy ez vagy az nagyobb, ez vagy az a nagyobb ünnepség. Minden pillanatnak kitüntetés? Minden mozdulatnak és minden lélegzetvételnek rendjel? Minden kis sebnek halleluja? Hajaj. Lehet folyamatosan, megállás nélkül, szakadásig ünnepelni? Egy ideje úgy élem az életemet, hogy minden pillanat fontos, minden pillanat jelentékeny és kivételes, hanem ha ez így van, talán egyik sem az. Itt van nekem ez a szó: lehessen. Lehet. Drága feltételes mód. Mert amúgy egy könnyű, bal kézzel söprendő ellentmondásnak látszana ez az egész fontos, nem fontos diszkutéria. Látok egy nagyon beteg embert, koncerteznek neki az életben tartó műszerek, fontos. Látok gazdátlan, meggyötört állatot, fontos. Látok pocsolyát, hulló vakolatot, apró sebet a szem árka alatt, fontos. Látok ezer elhullt falevelet, melyek között fütyülő üvegujjal motoz a szél, fontos látvány, hogyne. És vica versa. Hogy nem fontos. Valami nem stimmel? Hát nem. Most meg arra gondolok, hogy elrontom, ha így gondolom. Mert nem minden fontos. Olyan ez, mintha valaki azt mondja, soha nem hazudik, hogy a hangyát éppúgy látja, mint a hegyet, hogy a szirom jelentősége a kerttel ér föl. Nem. Nem fontos minden. Legfeljebb lehet. Ha minden fontos, abba belehalsz. Úgyis bele lehet halni abba a sok zajló, sorakozó, tolongó, igyekvő fontosságba, hogy azok bekebeleznek, hogy megesznek, hogy magukba zárnak. Csöndesen fulladozol, és egyszerre csak azt veszed észre, hogy már nem is élsz. Fontos volt élni, minden fontos volt benne, aztán arra se figyelsz föl, hogy már nem vagy. Bocsánat, bocsánat, valamit nem vettem észre? Hát bizony nem, már tegnapelőtt kiskedden kettétörtél, kamerád. És hát nem úgy van, hogy ami fontos, kiválik, de azért képvisel? Például az az egyetlen levél, amit a szélfiú véletlen megtalált, de most fölemel, pörget és forgat, odébb lehel, majd visszaröptet, mint egy játszi kis Bóbitát, mint egy szuperszonikus papírrepülőt, mint egy gazdátlan, árva lelket, mi az élet láthatatlan díszzsebkendőjeként keres magának börtönt, zárkát vagyis valami édes testi bezártságot. Nem is az, hogy ez az egyetlen levélke lehetne a többi is, bármelyik, ami ott maradt lent, vizesen, elnehezülve, készen a rothadásra, az enyészetre, készen arra, hogy állaga, illetve ami volt, majd leereszkedik a hideg sötétségbe, a néma mélybe, a gyökerek közé. Hanem hogy míg ezt a kivételezett levelet ünneplem csöndesen, meghitten talán, csak mert ő száll, szállhat még, míg a többi sehogyan sem, csakhogy mégis, mégis miért ünneplem, mi az, hogy fontos is, meg nem is, mit jelent az, hogy színére és fonákjára rá tudnám írni a többi levél történetét, hajszálvékony betűcskékkel, rá tudnám írni a maradtaknak, az elesetteknek, a repülni nem tudóknak, az elvegyülőknek a kalandját. Azt a gyönyörű érdektelenséget, hogy nem volt velük semmi fontos, nem történt velük semmi érdekes, nem esett meg velük semmi jelentékeny. Aminél fontosabbat hirtelenjében nem is tudnék mondani.

Szív Ernő

(Megjelent a Tiszatáj 2020. februári számában)

még több >>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 

Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során. Egy rendkívül jó állapotban megmaradt fa cölöpsorra és sáncárokra is bukkantak, mely egy középkorban készült erődítés lehetett a Palánk városrész körül. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek, valamint feltárásra került egy 17-18. századra keltezhető épületmaradvány, a körülötte elhelyezkedő műhelygödrökkel.

>>>

A MASZK Egyesület és az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék szervezésében
2021. július 29-30., SZTE BTK Kari konferenciaterem

>>>

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

>>>

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

>>>

A cipője, a Duna-parton?,
kérdezi, és aztán elhallgat.
Ottmaradt. Otthagytam,
válaszolja, nagyon is zavartan.

Alighogy levegővétel.
Valami előtt.

Nem szabad, az nem lehet!,
mondogatja, miközben
minden mozdulata arról beszél,
hogy nagyon is.
Valami levegővétel, hogy
ne történjen meg, ami megtörtént.
[…]

>>>

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

>>>

Meghalt Rentz Matyi. Pontosabban: Mátyás. Utálta, ha matyizzák, mégis így emlegettük: Rentzmatyi, a Rentz. Vagy Mátyás. A Rentz Mátyás a könyvei címlapjára való volt, meg novellái fölé a folyóiratokban. Valamikor, régen. Amikor még gyakran jeletek meg írásai. De tizenéve alig publikált. Ha beszélgettünk, telefonoztunk vagy leveleztünk, Mátyásnak szólítottam. Most meg már sehogyan se tudom […]

>>>

PETŐ PÉTER: #HALÁLKA
Mi köt össze egy alkoholista exgyárimunkást és egy milliomos menedzsert azon kívül, hogy a haláluk híre egyazon újságlapon szerepel? Mi vesz rá egy sikeres HR-est, hogy éjszakánként vaddisznónak öltözve időseket ökleljen fel az utcán? Elmoshatók-e az ellentétek a szegények és a gazdagok között, és vajon nyomorultabb-e az egyik a másiknál? A #halálka azt állítja, hogy mindegy, hogy az ember a tápláléklánc csúcsára jut vagy a legalján marad, a szenvedés egyetemes, és a csúcsról és a legmélyebb pontról is ugyanoda vezet… – KATONA ALEXA KRITIKÁJA

>>>

(  –   Kántor Péternek üzenem   –  )

amint napi rendszerességgel
félórával éjfél előtt ma is
:
bekapcsoltam a gépemet
hátha érkezett valamiféle fontos értesítés
[…]

>>>

(hommage  és kollázs  Kántor Péter verseiből)

néha ősz van az örökutcán
elaludt a nagy barna kutya
ne halogasd tovább súgta az angyal
válaszolni kell a levelekre
megírni hogy lesz halál
mert kell hogy legyen
aztán marad egy bádogdobozban
egy régi zsebkés
[…]

>>>

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet […]

>>>

Volt, aki azt mondta, hogy az öreg Demeter megjárta az orosz frontot is. Ki tudja? Amikor itt voltam kezdő pincér, mert itt voltam, hiszen ez a lelakatolt épület bizony kocsma volt, mit kocsma?, igazi kisvendéglő,  a vénember ráncai már mélyebb barázdákat vájtak az arcába, mint traktor az esőről szétázott földúton. Táskás szemei alá lila erek rajzoltak színt, és körmei olyan karmokká keményedtek húsos ujjaiban, mint a vércséknek, ha nyúlra támadnak, hallottam a férfi szavait. A férfiét, aki „A szomszéd vagyok, nevem Janicsek!” kiáltással állt mellém pár perccel korábban, és harsány nevetéssel biztatott […]

>>>

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>

CSEH ANTAL ÉNEKLI A SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL OZMINJÁT
Cseh Antal énekli pénteken és szombaton Juronics Tamás rendezésében az Újszegedi Szabadtéri Színpadon a Szöktetés a szerájból című népszerű Mozart-vígoperában a szerelmet kereső bumfordi háremőr, Ozmin szerepét. A nemrégiben Szeged kultúrájáért aranygyűrűvel kitüntetett basszbariton nem vágyik nemzetközi karrierre, de örül annak, hogy legendás elődje, Gregor József egyre több nagy szerepében bemutatkozhat… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>

VARSÁNYI ANNA ÚJ DARABJA, A NEW YORK CSALOGÁNYA A SZEGEDI VÁROSHÁZA UDVARÁN
Nagy sikert aratott Varsányi Anna zenés vígjátéka, a New York csalogánya a szegedi városháza udvarán. A hamisan éneklő milliomosnőről, Florence Jenkinsről szóló komédia hétfő esti ősbemutatóját Szilágyi Annamária főszereplésével és rendezésében vastapssal ünnepelte a közönség… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>

BIRGIT NILSSON: LA NILSSON
Az nyomban az elején látszik, hogy nagyszerű íróval van dolgunk. Mindenki tudja, hogy Birgit Nilsson a valaha élt egyik legnagyobb operaénekes volt, most pedig az is kiderült, hogy az egyik legjobb tollú dalnok. „La Nilsson” (A Nilsson) című önéletrajzi kötetét a Rózsavölgyi és társa adta ki 2020-ban. A könyv alapja egy 1997-ben Berlinben megjelent könyv, a fordító pedig nem kisebb egyéniség, mint a kitűnő basszbariton, Gáti István… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

>>>

DOVÁK MELINDA: NOT FOR SALE CÍMŰ INSTALLÁCIÓJA NYOMÁN
Átjárások…
Beforduló kirakat, kiforduló berakat… Személyes hármasoltár, avagy a belső pokol, a köztes jelenlét és az áhított éden triptichonja.
Átjárások…
[…]

>>>

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

CENSOR
Merülés a ’80-as évek szemétesztétikájának bugyraiba, illetve bőr alá hatoló karaktertanulmány: Prano Bailey-Bond debüthorrorja jóval több annál, hogy szimpla B-rémfilmként feledésbe merüljön. Kevesebb mint 80 perce során egy kiforrott, egyéni hangú szerző képét mutatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

Az EFF Palics gigantikus programkínálata a midcult és romcom filmektől, a rendszerint besorolhatatlan mozgóképeken és a különböző kategóriájú dokumentumfilmeken át, betekintést nyújt az elmúlt évek legfrissebb filmművészi remekműveibe. Az egy hétig tartó rendezvénysorozat alatt 15 válogatásban több mint 130 filmet láthatnak az érdeklődők […]

>>>

RENGETEG: MINDENHOL LÁTLAK
Visszatérés a gyökerekhez: Fliegauf nemcsak debütremekének tökéletes folytatását, szellemi leágazását készítette el, de 18 év várakozás után korábbi, eltérő stílusú műveit is szintetizálta csaknem 2 órás kaleidoszkópjában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

SOMOGYI JÚLIA FUVOLAMŰVÉSZ A MUZSIKÁLÓ UDVARBAN
Az Év zenészévé választott Somogyi Júlia fuvolaművész is fellép július 27-én Szegeden, a városháza Muzsikáló Udvar programsorozatának Nyáresti kamaramuzsika című hangversenyén, ahol a szimfonikus zenekar kamaraegyüttesei mutatkoznak be. A Zeneakadémián 2009-ben diplomázott fuvolista évtizedes kitérő után talált vissza a koncertéletbe, és sorra nyeri a nemzetközi online versenyeket… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)