01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

2018.07.25 - tiszatáj

(RÉSZLET A 49/49 CÍMŰ REGÉNYBŐL)
NIHT: Pistával való barátságunk a múlt függönye fedi – aminek kezdete nincs, vége sincs, gondoltam. A bölcsészkaron láttam meg Porlódon. A keresztfolyosón beszél­getett valakivel: szűk szeme volt a mínuszos szemüvege mögött, mu­zsikszakálla és pipája. Annyit tud­tam róla, hogy már az egyetemen elvett egy szelíd, Tünde nevű lányt. Nem élte a bölcsészek őrült, kocsmázó életét. Még a nevetése is lányos kuncogásra emlékeztetett. Arra viszont nagyon is emlékszem, mikor fogadtam végképp a szívembe: az 1970-es szegedi nagy árvízkor. Emlékszel?
ILL: Emlékszem hát. Akkor még otthon voltam. […]

>>>
Címke: , , ,
2018.03.20 - tiszatáj

(RÉSZLET)
Hova vihette egy múlt századi gimnazista a babáját, ha nem akart a szülők felügyelete alatt lenni? Max sétálni. De ha rossz az idő? Moziba. Porlódon három mozi működött akkoriban. A külvárosi mozikba nem vihette az ember a nőjét. Ott fel kellett kapni a lábakat, ha pocok futott végig a sorok között. Ilonáék a belvárosban laktak, de Márk is mindennap megfordult ott a gimiben, amely a Lenin körút végén állt. Különben is, Márkék házától tíz perc sétára volt a főtér. A mozik meg fél, egy és másfél sarokra Ilonáék lakásától. Milyen kis területen mozogtak, egy százhúszezres, magát nagyvárosnak tudó középvárosban […]

>>>
Címke: , ,
2017.01.29 - tiszatáj

TEMESI FERENC MIÉRT NEM LETTEM…? CÍMŰ PRÓZAKÖTETÉRŐL
A Miért nem lettem…?, még ha címe ezt sugallja is, nem önéletrajzi írásokat gyűjt csokorba. Ezek a kisprózák ugyanis a mások életét állítják középpontjukba. Néhol egy-egy foglalkozás természetrajzát kísérlik meg felvázolni, legyen szó a könyvtárosi, a rendőri, az edzői, vagy éppenséggel a csempészi „hivatásról” is akár. Máskor pedig egy-egy ismert, vagy éppen a köztudatban kevésbé jelen levő, de arra érdemes személyiség jellemrajzát próbálják néhány oldalba sűríteni ezek az írások… – HAKLIK NORBERT KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2014.11.23 - tiszatáj

Temesi kötetét böngészve olyan érzésem támadt, mintha az Anna presszóban vagy a kedves emlékű Béke tanszéken üldögélnénk a bölcsész kollégákkal, másod-, harmadéves egyetemisták, államvizsga előtt állók és doktoranduszok együtt, s hallgatnánk a jobbnál jobb történeteket a régmúltból… – Gajdó Ágnes kritikája

>>>
Címke: , , , ,
2014.06.15 - tiszatáj

TEMESI FERENC REGÉNYÉRŐL
Rövidke, mindössze fél órás könyvbemutatót és beszélgetést vezetett le Veszelka Attila az Ünnepi Könyvhéten Temesi Ferenccel. Mégis ebben a harminc percben nem csak a Miért nem lettem…?-ről ejtettek szót, hanem kitértek Szeged nagyjaira, az anyák büszkeségére, a gyermekirodalomra, a válások nehézségeire és a jövendő tervekre […]

>>>
Címke: , , , , ,
2013.07.07 - tiszatáj

Az élet olyan, mint egy krimi, amit nem Agatha Christie írt, aki még ismerte a szakmáját, hanem egy dilettáns tucatfirkász. A krimi sütemény, amit jól meg kell formázni és cukrozni, hogy eladhassuk a benne lévő tölteléket. Én nem krimit írok itt, bár néha az az érzésem munka közben; nem is történelmet, hanem történetet írok. Hogy a fiam és az unokáim is érdeklődjenek iránta, és megérthessék egy napon, hogy mi is történt az egyik elődjükkel, apámmal, akitől származnak […]

>>>
Címke: , ,
2012.06.12 - tiszatáj

(REGÉNYRÉSZLETEK) ■ Anatole France mondta valahol: Ha valamit teljesen és tökéletesen megírtak már, ne legyenek erkölcsi aggályaid; vedd el, a tiéd. ZEN-E? Ezzel a ravaszdi címmel kezdett sorozatot Él, a M. Szívtestőr sápadt, hétvégi hasábjain, csupa idézetből, de a végén felsorolta a szerzőket egymás után. Ugyan, ki törődött vele már akkor. Ez nem a Tremoros Csellista, a Magyar Zenebarbárok Közlönye, se a Keresztény Zenede vagy a Muzsika szerkesztősége. Könyörgöm, ez egy politikai, közéleti polgári napilap, mondta sunyin felvillantva tekintetét Élre, de őszintén felháborodva Ö. Töhötöm. De amikor Kalitka úrtól a saját maga által fordított szövegeket behozta, behúzta fülét-farkát. Nem az élő Élt, az élő angoltudását tisztelte. Kalitka úr meséi, kezdte Él a büntetőnek szánt felolvasást. Ő mesélt valójában megint. Volt, aki érdekelt: Pista, Miklós és Emil, meg a csajok, Matold, Katalán és Ágó (utóbbiak még éltek mind a ketten) leültek az elmenekültek székeire. Első generációs értelmiségi volt a családban, de […]

>>>
Címke: , ,
2012.06.04 - tiszatáj

A 83. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Temesi Ferenc Bartók című regénye az Alexandra Kiadó gondozásában. A több mint 600 oldalas könyvről az író az MTI-nek elmondta: a kötettel egy negyven éve született terv vált valóra. Temesi Ferenc az MTI-nek felidézte: már gyerekkorában megismerte Bartók Béla muzsikáját, gyakran hallgatta, ahogy nővére zongorán a zeneszerző műveit gyakorolja. “Én csellóra jártam, de annyira remegett a kezem, hogy százfelé szálltak a hangok. Szerencsémre másfél év múlva kirúgtak” – mesélt zenei élményeiről az író, majd megemlítette, hogy Bartók Béla zenéje végigkísérte életét, még beatzenészként is gyakran hallgatta műveit. Emlékei szerint alig múlt húszéves, amikor először felvetette, hogy valakinek meg kellene írnia a Bartók-regényt is. “Ez akkor úgy hangozhatott, mint valamit fenyegetés. Ugyanakkor önbeteljesítő jóslat is volt, hiszen ettől kezdve a barátaim folyamatosan emlékeztettek rá, kérdezgettek, mikor írom már meg” – fogalmazott Temesi Ferenc, megjegyezve, hogy a könyvet végül barátja, Száraz Miklós György író bíztatására kezdte […]

>>>
Címke: , ,
2012.06.01 - tiszatáj

(REGÉNYRÉSZLETEK)
■ 1936. Élete első repülő útja Londonból (hát honnan) Rotterdamba a KLM Pape­gaai „Papagáj” nevű gépén. Ha Hilversum, akkor rádióhangverseny. Itthon Liszt Haláltáncát játssza a Filharmóniai Zenekarral az Operaházban, Dohnányi vezényletével […]

>>>
Címke: , , ,
2012.01.03 - tiszatáj

(REGÉNYRÉSZLETEK) 1. ■ Próba. A lány hajladozott, mint a hegedűszó, karcsú volt, mint egy szűk szekund. Bartók csak nézte. Csak most ötlött eszébe, hogy a hegedű a nő, a vonó az izgalmat adó férfi. Aki megszólaltatja a nő hangjait. A zene ott van a levegőben, s az ember egész testén áthatol. Amíg szól a zene, addig vagyunk. A lány haja válla közepéig érő, nagyhullámos, nőies őserőről tanúskodó, kicsit Cléo de Mérode francia táncosnő frizurájára hajazó volt. Egy 14 éves lánynak! A ruhája nyaka, mint egy kinyílt őszi rózsa. A melle, ha levegőt vett. Ő lenne a tökéletes, de még túl fiatal, gondolta Bartók. Ezt képtelenség eljátszani! A lány toppantott egyet a cipellőjével. Bartók szelíden ránézett, és azt mondta: A lehető megkérdezte egyszer a keresztülvihetetlent: Hol élsz te? Mert én a bátrak kézszorításában. Ó, én bizony a gyengék, a tehetetlenek álmában, volt a felelet. Csönd lett. Kezdjük hát elölről, mondta a férfi. […]

>>>
Címke: , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő