06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

2018.03.20 - tiszatáj

(RÉSZLET)
Hova vihette egy múlt századi gimnazista a babáját, ha nem akart a szülők felügyelete alatt lenni? Max sétálni. De ha rossz az idő? Moziba. Porlódon három mozi működött akkoriban. A külvárosi mozikba nem vihette az ember a nőjét. Ott fel kellett kapni a lábakat, ha pocok futott végig a sorok között. Ilonáék a belvárosban laktak, de Márk is mindennap megfordult ott a gimiben, amely a Lenin körút végén állt. Különben is, Márkék házától tíz perc sétára volt a főtér. A mozik meg fél, egy és másfél sarokra Ilonáék lakásától. Milyen kis területen mozogtak, egy százhúszezres, magát nagyvárosnak tudó középvárosban […]

>>>
Címke: , ,
2017.01.29 - tiszatáj

TEMESI FERENC MIÉRT NEM LETTEM…? CÍMŰ PRÓZAKÖTETÉRŐL
A Miért nem lettem…?, még ha címe ezt sugallja is, nem önéletrajzi írásokat gyűjt csokorba. Ezek a kisprózák ugyanis a mások életét állítják középpontjukba. Néhol egy-egy foglalkozás természetrajzát kísérlik meg felvázolni, legyen szó a könyvtárosi, a rendőri, az edzői, vagy éppenséggel a csempészi „hivatásról” is akár. Máskor pedig egy-egy ismert, vagy éppen a köztudatban kevésbé jelen levő, de arra érdemes személyiség jellemrajzát próbálják néhány oldalba sűríteni ezek az írások… – HAKLIK NORBERT KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2014.11.23 - tiszatáj

Temesi kötetét böngészve olyan érzésem támadt, mintha az Anna presszóban vagy a kedves emlékű Béke tanszéken üldögélnénk a bölcsész kollégákkal, másod-, harmadéves egyetemisták, államvizsga előtt állók és doktoranduszok együtt, s hallgatnánk a jobbnál jobb történeteket a régmúltból… – Gajdó Ágnes kritikája

>>>
Címke: , , , ,
2014.06.15 - tiszatáj

TEMESI FERENC REGÉNYÉRŐL
Rövidke, mindössze fél órás könyvbemutatót és beszélgetést vezetett le Veszelka Attila az Ünnepi Könyvhéten Temesi Ferenccel. Mégis ebben a harminc percben nem csak a Miért nem lettem…?-ről ejtettek szót, hanem kitértek Szeged nagyjaira, az anyák büszkeségére, a gyermekirodalomra, a válások nehézségeire és a jövendő tervekre […]

>>>
Címke: , , , , ,
2013.07.07 - tiszatáj

Az élet olyan, mint egy krimi, amit nem Agatha Christie írt, aki még ismerte a szakmáját, hanem egy dilettáns tucatfirkász. A krimi sütemény, amit jól meg kell formázni és cukrozni, hogy eladhassuk a benne lévő tölteléket. Én nem krimit írok itt, bár néha az az érzésem munka közben; nem is történelmet, hanem történetet írok. Hogy a fiam és az unokáim is érdeklődjenek iránta, és megérthessék egy napon, hogy mi is történt az egyik elődjükkel, apámmal, akitől származnak […]

>>>
Címke: , ,
2012.06.12 - tiszatáj

(REGÉNYRÉSZLETEK) ■ Anatole France mondta valahol: Ha valamit teljesen és tökéletesen megírtak már, ne legyenek erkölcsi aggályaid; vedd el, a tiéd. ZEN-E? Ezzel a ravaszdi címmel kezdett sorozatot Él, a M. Szívtestőr sápadt, hétvégi hasábjain, csupa idézetből, de a végén felsorolta a szerzőket egymás után. Ugyan, ki törődött vele már akkor. Ez nem a Tremoros Csellista, a Magyar Zenebarbárok Közlönye, se a Keresztény Zenede vagy a Muzsika szerkesztősége. Könyörgöm, ez egy politikai, közéleti polgári napilap, mondta sunyin felvillantva tekintetét Élre, de őszintén felháborodva Ö. Töhötöm. De amikor Kalitka úrtól a saját maga által fordított szövegeket behozta, behúzta fülét-farkát. Nem az élő Élt, az élő angoltudását tisztelte. Kalitka úr meséi, kezdte Él a büntetőnek szánt felolvasást. Ő mesélt valójában megint. Volt, aki érdekelt: Pista, Miklós és Emil, meg a csajok, Matold, Katalán és Ágó (utóbbiak még éltek mind a ketten) leültek az elmenekültek székeire. Első generációs értelmiségi volt a családban, de […]

>>>
Címke: , ,
2012.06.04 - tiszatáj

A 83. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Temesi Ferenc Bartók című regénye az Alexandra Kiadó gondozásában. A több mint 600 oldalas könyvről az író az MTI-nek elmondta: a kötettel egy negyven éve született terv vált valóra. Temesi Ferenc az MTI-nek felidézte: már gyerekkorában megismerte Bartók Béla muzsikáját, gyakran hallgatta, ahogy nővére zongorán a zeneszerző műveit gyakorolja. “Én csellóra jártam, de annyira remegett a kezem, hogy százfelé szálltak a hangok. Szerencsémre másfél év múlva kirúgtak” – mesélt zenei élményeiről az író, majd megemlítette, hogy Bartók Béla zenéje végigkísérte életét, még beatzenészként is gyakran hallgatta műveit. Emlékei szerint alig múlt húszéves, amikor először felvetette, hogy valakinek meg kellene írnia a Bartók-regényt is. “Ez akkor úgy hangozhatott, mint valamit fenyegetés. Ugyanakkor önbeteljesítő jóslat is volt, hiszen ettől kezdve a barátaim folyamatosan emlékeztettek rá, kérdezgettek, mikor írom már meg” – fogalmazott Temesi Ferenc, megjegyezve, hogy a könyvet végül barátja, Száraz Miklós György író bíztatására kezdte […]

>>>
Címke: , ,
2012.06.01 - tiszatáj

(REGÉNYRÉSZLETEK)
■ 1936. Élete első repülő útja Londonból (hát honnan) Rotterdamba a KLM Pape­gaai „Papagáj” nevű gépén. Ha Hilversum, akkor rádióhangverseny. Itthon Liszt Haláltáncát játssza a Filharmóniai Zenekarral az Operaházban, Dohnányi vezényletével […]

>>>
Címke: , , ,
2012.01.03 - tiszatáj

(REGÉNYRÉSZLETEK) 1. ■ Próba. A lány hajladozott, mint a hegedűszó, karcsú volt, mint egy szűk szekund. Bartók csak nézte. Csak most ötlött eszébe, hogy a hegedű a nő, a vonó az izgalmat adó férfi. Aki megszólaltatja a nő hangjait. A zene ott van a levegőben, s az ember egész testén áthatol. Amíg szól a zene, addig vagyunk. A lány haja válla közepéig érő, nagyhullámos, nőies őserőről tanúskodó, kicsit Cléo de Mérode francia táncosnő frizurájára hajazó volt. Egy 14 éves lánynak! A ruhája nyaka, mint egy kinyílt őszi rózsa. A melle, ha levegőt vett. Ő lenne a tökéletes, de még túl fiatal, gondolta Bartók. Ezt képtelenség eljátszani! A lány toppantott egyet a cipellőjével. Bartók szelíden ránézett, és azt mondta: A lehető megkérdezte egyszer a keresztülvihetetlent: Hol élsz te? Mert én a bátrak kézszorításában. Ó, én bizony a gyengék, a tehetetlenek álmában, volt a felelet. Csönd lett. Kezdjük hát elölről, mondta a férfi. […]

>>>
Címke: , ,
2018.06.20 - tiszatáj

            Kányádi Sándor (1929–2018) Ha majd ha majd minden fal teli lesz könyvvel képpel ki öreg-székben ki pedig hasmánt heverőn olvasgattok önfeledten én szeretteim akkor csöndesen kilopódzom és elindulok a kertünk vége felé mire fölmerülnétek […]

>>>
2018.06.18 - tiszatáj

KÖNYVHETI INTERJÚ GÉCZI JÁNOSSAL
Június 7-én, csütörtökön került megrendezése Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatója a Dugonics téren. Az esemény után Németh Zsófia beszélgetett vele töredékességről, a rózsákhoz kötődő számmisztikáról, El Kazovszkij grafikáiról és hatásáról, valamint Kass János plasztik-fejeiről… – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő