TANDORI DEZSŐ
A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz, a Táj két figurával, valamint A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn valóban rendhagyó versek, amennyiben egyáltalán versekről beszélhetünk itt, hiszen, ahogy azt az értelmezéstörténetüket összefoglaló Bedecs László megjegyzi, a körülöttük kialakuló polémia néhány résztvevője kérdésessé teszi a vers voltukat. Bár a versek körül bonyolódó diskurzus számos értelmezési kísérlete „jelversként” aposztrofálja a műveket, azokat mégis egy narratív séma mentén, a sakkjátszmák célelvűségét hasznosítva próbálja dekódolni, a bennük található „rejtett” üzenetet feltárni […]

Minden hasonlat: … (kb Goethe).
Heaney – verslétezése nekem ma hasonlat; egykor, hogy az EURÓPA KÖNYVKIADÓ egyik pompás költészeti felfedezés-sorozatába (akár pl. Michael Krügert) válogathattam önszántamból egy kötetnyit az akkor még nem Nobel-díjas ír költőtől. Sokat jártam aztán, ahogy már lehetett, ír földre, de a poétával nem találkoztam; a táj, a települések stb. sora idézte őt. (Ld. pl. a nyírfa-motívum itt.) A mai fordítócsapatot – Mesterházi Mónika, Imreh András, Gerevich András etc. – lelkesen becsülöm. (Többször is beválogatták munkáimat Heaney-publikációikba.)
[…]

Ma 79 éves Tandori Dezső, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. Szeretettel köszöntjük szerzőnket Fried István Nat Roid-regényekről szóló kötetével, mely hamarosan megjelenik a Tiszatáj Könyvek sorozatban!

BESZÁMOLÓ A KÖTET KÖNYVHETI BEMUTATÓJÁRÓL
A Tiszatáj gondozásában megjelent gyűjteményt szerkesztője, Tóth Ákos, az SZTE bölcsészkarának oktatója mutatta be. Beszélgetőtársai Bacsa Gábor és Gyulai Zoltán, az összehasonlító irodalomtudomány tanszék – Tandori munkásságával foglalkozó – fiatal kutatói voltak. A tanulmányok szerzője, a tőle már megszokott módon nem vett részt a beszélgetésen. Fizikai mivoltában nem. Az esemény a 88. Ünnepi Könyvhét keretében zajlott le 2017-ben, június hónap 10-én a késődélutáni órákban… – FEKETE KRISTÓF BESZÁMOLÓJA

Tanulmányok, esszék Tiszatáj Könyvek Szeged, 2017 216 oldal, 2850 Ft ISBN 978-615-5618-12-3   Kafkánál valaki ámul, hogyan lenne hihető, hogy akár legjobb állapotunkban, ifjúi erőnkben eljussunk a szomszéd faluba; egy élet hossza kevés rá. Salinger banánhala a víz alatt az üregben telefalja magát banánnal, nem fér ki onnan többé, és ott pusztul.        Tandori Dezső   Tandori Dezső esszéírói pályája, mely sosem volt egyéb irodalmi tevékenységei egyszerű kísérőjelensége, korszakosnak bizonyuló költészeti és prózaírói teljesítményével párhuzamosan bontakozott ki. 1977-ben megjelent A zsalu sarokvasa című kötete darabjaitól Tandori esszéi mást sem tesznek, mint betekintést nyújtanak írói műhelyébe, a keletkező mű kulisszái közé, s ezzel versben-regényben rögzült világát, az óvott-védett individualitás terét bővítik. Az európai modernség nagy nemzedékét példázó Kafka, Kraus, Musil vagy Bernhard életműve éppúgy megjelenik és mély megértésre talál ebben az esszéisztikában, mint ahogyan a magyar befogadásban mindig kisebb hajlandósággal követett angolszász és amerikai „regényvonal” vagy a francia regénytörténet egy kallódó, […]

TANDORI DEZSŐRŐL,
78. SZÜLETÉSNAPJÁN
Ha Ady Endre – teljes joggal – jelenthette ki életének egy bizonyos szakaszában, hogy a magyarságnak talán még sosem volt olyan „exponens valakije”, mint ő, s vezethette le e kiválasztottság tényéből pályája megannyi megpróbáltatását, akkor Tandori Dezső is joggal közölhetné életművének bármely pontján, hogy az írásnak, az írott szónak még sosem volt talán ilyen „exponens valakije” nálunk, mint ő… – TÓTH ÁKOS ÍRÁSA

Ma van a névnapom,
Evidenciusz napja.
Embernek ezt nagyon
megadja anyja-apja.
De ha így sincs egésze,
ott van a felesége.
Többjét a világ hozná,
bár jó-mi-köze hozzá.

TANDORI DEZSŐ: GALAMBOCSKÁM
Tandori Dezsőnek a Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelent Galambocskám című, kettős alcímmel, az egyik Tőrmellék – így, hosszú ő-vel és dupla l-el -, a másik Tandori Dezső összegyűjtött műveiből megjelent könyve állítólag, erre utal a fülszöveg, lapozgatásra, előre-hátra utazni a szövegben, újra meg újra itt-ott felütni, arra való. A fülszöveg – szintén Tandori írása – azt mondja „A Galambocskám – Tőrmellék nem végigolvasásra van okvetlenül. Így nem okvetetlenkedik.”

KÖLTŐI UTAZÁS/UTAZÓ A XIX. ÉS A XX. SZÁZADBÓL
Tandori – szerencsére – gyarapodó életművébe beletekintéskor nem pusztán az „ismétlés”-ek tetszenek föl, hanem az „ismétlések” ilyen-olyan tudomásul vételekor a belső összefüggések, a még oly távolinak hitt művek, műrészletek, gondolatmenetek egymásra vonatkozásai. A Tandori-életmű így állandó készültséget igényel, mert ezek az intratextuális mozzanatok nem feltétlenül látványos költői cselekvések során szerveződnek poétikai alakzattá, inkább az életmű fokozatosan kiépülő – belső – „törvényszerűségei” igénylik az összeolvasást, amelyre olykor felhív a művek beszélője, olykor éppen ellenkezőleg […]

Mely végtelen végakarat
vég-akarattalanja,
hogy ez vagy önmagad, s mi ad,
téphetik már, nem adja.

Könyök törése, válltörés,
ha nem forr össze, ha
nem forrsz össze, a kétkedés
a fájdalom soka.

Záporaid, Örök-Soha,
helye-nincs zuhatag-foka!
[…]

(RÉSZLET)
A hátépét minden hónapban megteremteni, olykor napi tíz levelet megírni – két szerződés, egy nyomtatványküldés, egy könyvküldemény, két levonat vissza, beszámoló a bajnokság állásáról, két válasz beteg ismerősömnek, egy érdeklődés, hogy hol a pénz, hátépé –, kibírni Ikszet és Ipszilont (nem a költőket), mindegy, kit… felhíztam, Iksz-Ipszilon-os méretet hordok […]