BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

ASZTALI BESZÉLGETÉSEK FABINY TIBORRAL ÉS NÁDASDY ÁDÁMMAL
Hathatott-e Luther Márton teológiai látása William Shakespeare művészetére? Igaz-e az az állítás, miszerint Hamlet a lutheri tanok értelmében is wittenbergi diák volt? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat az Asztali beszélgetések sorozat tizenharmadik évadának záródisputáján a meghívott vendégek, Fabiny Tibor és Nádasdy Ádám… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

BESZÉLGETÉS MARTINKOVICS MÁTÉVAL AZ IZLAND–MAGYARORSZÁGRÓL
Ritka, hogy egy előadásban ennyire nyíltan beszélnek a politikáról. Érezni is lehet a megszeppenést, amikor először elhangzik, hogy Fidesz, vagy Orbán Viktor. Érdekes, hogy Szerbiába, például ez a fajta direktebb politizálásnak van hagyománya, itt inkább maximum áthallásos előadások készülnek. Ezzel együtt, azt érzem, mi nem foglalunk állást politikailag, inkább a kivándorlás okait és egy új kultúrába való beilleszkedést boncolgatjuk…

SASS SYLVIA SZEGEDEN TANÍTOTT
A múlt század egyik legnagyobb hatású magyar operaénekese volt Sass Sylvia. A Zeneakadémia elvégzése után nyomban a Magyar Állami Operaház tagja, több nagy nemzetközi énekversenyt is megnyer, 1975-ben A lombardok Giseldáját énekeli a londoni Covent Gardenben. Ezek után megindul nemzetközi karrierje, többek között Milánói Scalában, a New York-i Metropolitanban, Bécsben, Párizsban, Hamburgban lép föl, több lemezt is készít többek között Solti Györggyel vagy Lamberto Gardellivel… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATA
A beszélő köntös című kisregény ötletét Mikszáth Kálmán krónikákból merítette, története a kurucok, labancok, törökök által feldúlt Magyarországon játszódik, az író mégis úgy vélte: a történelmi események csak színek, művében a mese a fő. A 19. századvégi klasszikus elbeszélést Zalán Tibor dramaturg dolgozta át színpadra, a Békéscsabai Jókai Színház április 9-ei ősbemutatóját Halasi Imre rendezte […]

MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEME
Álom és valóság a művészetben címmel tartotta Gyenge Zoltán professzor április 9-én este a Mindentudás Színházi Egyeteme idei évadjának utolsó előadását Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A professzor két görög festő, Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedésén és még számos képzőművészeti példán keresztül fejtegette hallgatóságának, hogy a kép vagy a valóság a tökéletesebb, és létezik-e egyáltalán objektív valóság, vagy amit annak hiszünk, csak álom […]

A REÖK palota aprócska pódiumszínpadán nehéz színházi előadást létrehozni. Ez a már-már a lehetetlenséget súroló nehézség meglátszott az általam nemrég látott Tartuffe-előadáson is, főként addig, amíg a darab igazából „be nem indult”. A két részben játszott mű első felében a térszűke, a számomra riasztó jelmezek és a szöveg atrocitásai beárnyékolták „befogadói élményemet”… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

BELLINI NORMÁJA DEBRECENBEN
Bellini Normája a világ operaszínpadainak egyik slágere. Ennek ellenére mifelénk nagyon keveset játsszák. A XX.-XXI. században csak néhányszor került színre Budapesten, egyszer, 1965-ben Szegeden, most pedig Debrecenben. Vajon miért? – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

BESZÉLGETÉS BARNÁK LÁSZLÓVAL
Februárban új főigazgatót választott a Szegedi Nemzeti Színház élére a város közgyűlése. Barnák László 10 éve tagja a társulatnak, eddig színészként és rendezőként dolgozott. Kinevezése július 1-től érvényes, addig Gyüdi Sándor van hivatalban. A régi és az új igazgató a döntés óta együtt dolgoznak a zavartalan átmenet érdekében… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

Apám, Horváth Jenő rendező – akit a színházi szakma a „gonosz” előnévvel illetett – egy próbán nem találta a jelenet megoldását a színészeivel. Próbálták így, úgy, amúgy, törték a fejüket, amikor a nézőtér sötétjéből megszólalt egy hang:
– Elnézést, rendező úr, beleszólhatok?
Mindenki a hang irányába fordult.
A nézőtéri széksorok mellett lapáttal, partvissal a kezében egy takarítónő állt.
Apám válaszolt neki:
– Hogyne szólhatna bele, Mancika, hiszen ez csak színház…