11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.17.
| Háború utáni és kortárs művekből rendez aukciót a Virág Judit Galéria >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

2015.01.02 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: A NYÚL ÉVE

Egy évvel A patkány éve megjelenése és megosztó kritikai fogadtatása után a Libri jóvoltából most kézbe vehetjük a folytatást, Bartók Imre trilógiájának középső darabját, A nyúl évét. Ez a sorozat – talán írhatom, hogy vitán felül – bátor vállalkozás a kortárs magyar prózában, ez már az első kötet megjelenésekor nyilvánvalóvá vált […]

>>>
Címke: , , , ,
2014.12.11 - tiszatáj

A lány vörös, kisírt szemére figyeltem fel először. Vagy talán a sírás ütötte meg hamarabb a fülemet és ezért néztem rá, nem tudom. Hazafelé tartottam, fáradtan sétáltam át a Belvárosi hídon Újszegedre. Az újszegedi hídfőnél, a lépcsőlejáró melletti kiszélesedő, kör alakú részen állt a pár. A srác derekával a korlátnak támaszkodott, testtartása laza, egyik keze zsebrevágva farmerében. A tekintete viszont kissé feszültnek tűnt, idegesen nézett az út vagy a mögötte lévő folyó felé, láthatóan kényelmetlen volt számára a másik sírása. A lány vállai előre estek, kissé görnyedten a fiú felé fordult, aki testével félig, a fejével pedig egészen tőle el. – Most mi a baj? Ez az igazság – mondta félszegen, hangja nem volt vigasztaló. (Pilátusi kérdés) Nem tudom, ezen kívül mást nem hallottam. Lementem a lépcsőn és átvágtam a parkolón. Hazafelé gondolataimba merülve a saját házam táján söprögettem. Volt mit. Ez az igazság. Ez volt az igazság, noha ez […]

>>>
Címke: , ,
2014.11.20 - tiszatáj

Cigarettafüst és némi alkohol egy bárban. Időnként esett az eső – ez volt az én minimalista noir hangulatom Nápolyban, amit az egyedüllét tett teljessé. Ez a város még télen sem ideális helyszíne a zsánernek, hiába a bűnözés. A mediterrán hangulat valahogyan hiteltelenné teszi az egészet. Mindenkivel beszéltem már az otthoniak közül, akivel tudtam. Mégis hiányérzetem volt. Időnként jól esik az egyedüllét, máskor viszont elviselhetetlen. Váratlanul tört rám és különös módokon csapódott le bennem. / A feleségem hiánya volt a legfájóbb, annak ellenére, hogy minden nap Skype-on keresztül beszéltünk és láthattuk egymást. Hogy láttam és hallottam, csak nyilvánvalóvá tette a köztünk lévő távolságot, a fizikai közelség lehetetlenségét, az együtt cselekvés gondolatának teljes abszurditását. Hiányzott a származási családom és a barátaim is. Velük is rendszeresen tartottam a kapcsolatot valamilyen módon. Ám azt, hogy valóban elszigetelt vagyok, nem az ő hiányukon keresztül tapasztaltam meg. / Van egy barátom, nevezzük Csőkepistinek. Nem ő a […]

>>>
Címke: , ,
2014.11.10 - tiszatáj

Lanczkor Gábor nem csak prózaíró, de költő és zenész is. Ezek a tények a szövegen is rajta hagyják a bélyegüket. A már említett gyakori zenei hivatkozások mellett a Folyamisten maga is muzikális, a történetvezetésben felfedezhető egyfajta ritmika, mely örvényszerűen, egyre gyorsuló ütemben viszi az olvasót a zenei, filmes, irodalmi utalások és az ezek köré, illetve ezek segítségével felépülő folyószimbólumok mélyére […]

>>>
Címke: , , , , , ,
2014.09.24 - tiszatáj

Képzeljünk el egy kupac kockacukrot. Ha ebből a kupacból elveszek egyet, az még kupac marad? Nyilvánvalóan, igen, hiszen egyetlen elem elmozdítása még nem teszi a kupacot nem-kupaccá. Vegyünk el még egyet és még mindig kupac marad. Ártalmatlan kis dolognak tűnik, de a folytatás végül ahhoz a konklúzióhoz vezet, hogy akár egyetlen kockacukor is kupacot alkot. Nézzünk egy másik esetet. Egy színskálát szemlélünk egy olyan szemüvegen keresztül, amelyen csupán egy-egy vékony rés van a szemüveg egy-egy lencséjén. A spektrumot elég közelről szemléljük ahhoz, hogy a réseken keresztül látott színek egyformának tűnnek. Ezután úgy nézzük végig a skálát balról jobbra haladva, hogy az eddig jobb oldali résben látható szín éppen a bal oldali réshez kerüljön, a jobb oldaliba pedig a következő árnyalat. Mi fog történni? A sor elején nem tudjuk megállapítani a különbséget a két – mondjuk – piros árnyalat között, hiszen szemünknek észrevehetetlen az eltérés. Minden új pozíció felvételével annyira kicsi […]

>>>
Címke: , ,
2014.08.25 - tiszatáj

Gyerekkoromban nagyon szerettem a tűzijátékot. Gondolom azért, mert hangos és fényes. Minden augusztus 19-én megnéztem a szüleimmel, később pedig a barátaimmal. Nem tévedés: 19-én. Törökszentmiklóson – ahol gyermekéveimet töltöttem – a mai napig az a szokás, hogy egy nappal hamarabb kezdődnek az Államalapítás Ünnepére rendezett programok, és a tűzijátékot is 19-én, este kilenckor láthatjuk. Az ok egyszerű: a városnak így van saját tűzijátéka, amit megtekinthetnek a lakosok, másnap pedig elmehetnek a megyeszékhely Szolnokra vagy Budapestre és láthatják az ottani programot is. A tűzijáték mellett 20. a névnapi köszöntéseim napja is, mióta az eszemet tudom. Persze valójában decemberben tartom. Nem a király, hanem az első mártír után neveztek el – szoktam mondani az augusztusi köszöntések alkalmával. Jellemző – kapom a választ általában barátaimtól. Decemberben – a valódi névnapomon – negyed annyian köszöntenek, mint augusztusban. Ma már nem szeretem a tűzijátékot. Gondolom azért, mert hangos és fényes. Nem rühellem, de nem is […]

>>>
Címke: , ,
2014.08.11 - tiszatáj

GYENGE ZOLTÁN: KÉP ÉS MÍTOSZ – A MITOLÓGIA ESZTÉTIKÁJA
A megfordult világ című Pszeudo Kierkegaard kézirat „közreadása” után Gyenge Zoltán ezúttal is egy rendhagyónak tekinthető vállalkozással állt elő. A Kép és mítosz – a mitológia esztétikája első pillantásra egy hagyományos monografikus kötetnek tűnik, amely a címben említett két fogalom nem nyilvánvaló, ám annál alapvetőbb kapcsolatának feltárását célozza meg […]

>>>
Címke: , , , ,
2014.08.10 - tiszatáj

Rátaláltam egy oldalra az interneten. Regisztráció után kérésre a rendszer egy vadidegen levelezési címét meg adja nekünk, mi pedig postai úton képeslapot küldhetünk neki. Cserébe valaki más nekünk küld a Föld valamelyik pontjáról képeslapot. Pofonegyszerű és érdekes ötlet, nem is részletezem tovább. Az oldalon sokan regisztrálnak olyanok, akik gyűjtik a képeslapokat, a borítékokat vagy épp a bélyegeket. Furcsa állat az ember, legtöbb példánya meg van áldva (vagy átkozva) valamilyen gyűjtőszenvedéllyel. Valaki szalvétákat gyűjt, bizonyos arab olajsejkek gyermekei pedig autókat. Egyesek maketteket, mások babákat. És van olyan, aki vonatokat fényképez. Egyetemista korunkban viszonylagos rendszerességgel szerepjátékoztunk egy társasággal Szegeden. Akkoriban még hetente, kéthetente hazajártunk a szülői házba. Jellemzően vonattal. Az játékülések előtt minden alkalommal megbeszéltük, hogy mi történt velünk a legutóbbi találkozás óta. Egy alkalommal valamelyikünk elmesélte, hogy pénteken hazafelé tartva, a vasútállomáson valami különös dologra lett figyelmes. Egy huszonéves figura az egyik mozdonyt fényképezi különböző szögekből. Öltözéke alapján civil, nem a […]

>>>
Címke: , ,
2014.06.29 - tiszatáj

Nem értek a focihoz (lásd az előzőekben). Csupán a nagytornákat figyelem: az EB-t és a VB-t. Ilyenkor annyi meccset látok, ami két évre biztosítja a dózisomat. Ha viszont a magyar szakértő a két félidő közötti szünetben mondhat olyasmit, hogy ő más taktikát választott volna Vicente del Bosque (a spanyol szövetségi kapitány) vagy éppen Luiz Felipe Scolari (a brazil szövetségi kapitány) helyében – amit egyébként készséggel elhiszek – akkor miért ne írhatnám le én is a benyomásaimat? Ezek a tornák persze nem csak a fociról szólnak. A belvárosban sétálok a délutáni meccs előtt. Minden söröző, minden terasz megtelt vendégekkel. A tévéképernyők, kivetítők elrendezési elve a lehető legökonomikusabb: ne lehessen olyan helyre ülni, ahonnan nem látni a mérkőzést. Brazíliában tüntettek a világbajnokság elvállalt megszervezése ellen, mondván, hogy óriási pénzeket emésztenek fel az építkezések és bár az ország idegenforgalmának tagadhatatlanul jót tesz az esemény, a stadionokat fenn is kell tartani, hosszú távon pedig […]

>>>
Címke: , ,
2014.06.01 - tiszatáj

Szeretem az e-könyv olvasóm. Mióta használom, átalakultak az olvasási szokásaim. Valamivel többet olvasok, ami annak köszönhető, hogy bárhová könnyebb magammal vinni egy néhány dekás, keskeny eszközt, mint egy vaskos, keményfedeles kötetet. Nem kell tartanom tőle, hogy szamárfüles lesz és a szememet sem veszi jobban igénybe, mint egy „valódi” könyv. Az elmúlt hónapokban Nápolyban nem is volt túl sok lehetőségem arra, hogy ne ezen az eszközön olvassak. Hozzászoktam. Aztán megszerettem a praktikusságát. Jegyzetelni, margináliákat készíteni és a könyvekben keresni is egyszerű. Miután hazajöttem, újra papír könyv került a kezembe. Csak ekkor tűnt fel, hogy valójában mennyire hiányzott a lapok egyértelmű fizikalitása és minden, ami ezzel jár. Az olvasott szövegtől független, olyan mellékes jellemzők, mint egy vastag könyv becsukásának tompa zaja, a felütött kötet illata vagy a papír tapintása. Ezek a tartalom szempontjából mind lényegtelen, elhagyható tényezők, amelyeknek már a megemlítése is szentimentálisnak tűnik. Ugyanakkor nagyon is részei az olvasmányélménynek. Az enyémnek […]

>>>
Címke: , ,
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

OLOSZ ELLA TEXTILMŰVÉSZ ALKOTÁSAIBÓL NYÍLT EMLÉKKIÁLLÍTÁS
A kedvencemmé lett egy fénykép Olosz Elláról: az, amelyiken a művész egyik geometrikus rendbe zárt szőttese előtt áll, karba font kézzel egy finoman csíkozott blézerben. A törékeny alak mintha maga is a mögötte látható mű szerves része lenne. Azt hiszem, ez egy jellemző kép róla, ez a nagyszerű asszony testileg, lelkileg azonosult művészetével. Ez az autentikusság átsüt a szövedékeken, leragyog a szőnyegekről, a ránk hagyott életművéből személyisége pontosan kiolvasható… – PACSIKA LIA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

ÁLOM DOKTOR
Járgány motor nélkül. Stephen King legendás Kubrick-kritikája szerint ilyen adaptációt csiszolt 1977-es bestselleréből a híresen perfekcionista direktor. Rögtön ki is ütközik a különbség: az író csupán populáris paneleket tologat, míg a 2001 és a Mechanikus narancs adaptőre szerzői hangütéssel közelít a témához, vagyis darabokra szed, analizál, újra összerak, és valami egyedit teremt. Mike Flanagan misztikus horrorja – vagyis egyszerre a Ragyogás című regény és film folytatása – után még tágabbra nyílik a könyv és mozi közötti rés… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.09 - tiszatáj

KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
Tizenöt éves koromban, konfirmációi előkészítőn a lelkészünk azt a kérdést tette fel nekünk, mihez kezdenénk, ha megtudnánk, hogy 24 óra van már csak hátra az életünkből, és jön a világvége. A többség nagy része szendén megadta a pc választ: kibékülnék a haragosaimmal, elmondanám a szeretteimnek, mennyire fontosak nekem, rendbe tenném a dolgaimat, imádkoznék Istenhez stb. Egy lány volt csak közöttünk, aki ki merte mondani a frankót, én bizony kipróbálnám a kábítószert és a szexet, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egyikben sem volt részem… – ISTÓK ANNA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.07 - tiszatáj

A XXIX. PLEIN AIR NEMZETKÖZI ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Tudjuk, hogy egy művésztelepet elindítani és működtetni nem egyszerű dolog. Munka van vele. Sokba kerül. Akkor mégis miért szeretne Csongrád városa művésztelepet magának – Európa és Magyarország sok más településével együtt? Talán azért, mert csupán a művészet képes időtállóan és hitelesen dokumentálni egy időszakot, egy kort. Hogy a művészet maradéktalanul tiszta, romlatlan és igazmondó lenne? Szó sincs róla. De még mindig ez a legjobb megoldás. Ahogyan a demokrácia… – GYARMATI GABRIELLA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.03 - tiszatáj

INTERJÚ A HOMO LUDENS PROJECT ALKOTÓIVAL
A Homo Ludens Project kompániájáról nehéz úgy beszélni, hogy ne személyes emlékek, tapasztalatok sora rohamozzon meg. Több elsőjénél ott voltam, és egészen felemelő látni, merre haladnak. Ahogy ott ülök a megbeszélt helyünkön Benkő Imolára és Szilágyi Szabolcsra várva, az jut eszembe, hogy ők is olyan emberek, akikkel ott tudom felvenni a beszélgetés fonalát, ahol leejtettük. Két folyton mozgó figura, akik folyamatosan feszegetik a határaikat, ezzel bevállalva olyan élethelyzeteket akár szakmai téren, akár civil életükben, amelyekre lehet, hogy ők sem számítottak eddig… – TÓTH EMESE INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő