12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

2018.10.30 - tiszatáj

SOPOTNIK ZOLTÁN: MOSZKVICS
Moszkvics. Autómárka azoknak, akik még abban az időben születtek, másoknak inkább egy nyelvtörő emléke, és biztos akadnak olyanok is, akiknek egy korszak szimbólumával egyenlő. Annak azonban, aki kortárs költészetet olvas Sopotnik Zoltán legújabb verseskötetét jelenti. A cím pedig nem árul zsákbamacskát, a Moszkvics szimbólumként egy korszakot, egy kultúrát, egy nyelvet és egy helyet, Kelet-Európát, jelöli… – GOROVE ESZTER KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2017.11.22 - tiszatáj

SOPOTNIK ZOLTÁN: MOSZKVICS
Sopotnik Zoltán új verskötete egy nemzedék mentális tér­képé­nek megrajzolásához kínál biztos tájékozódási pontokat. A hajdani államszocializmusba beleszületett gene­ráció nevelődési regényéből kapunk látványos, harsány mozaikdarabokat, miközben paradox módon éppen a kelet-európai létezés esztétikájának színtelen összképe rajzolódik elénk. E létesztétika alapérzete a hiánytudat, mely a vi­szony­lagosság intézményesülésének éppúgy következmé­nye, mint az árnyékkultúra kontúrtalanságának… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2016.11.17 - tiszatáj

Mi van itt? Kik ezek? Ékezetek,
csak ékezetek. Halványodnak a hidak,
már nem tudok olvasni a Dunából sem.
Hideg. Levegő. Kidobott karácsonyfát visz
a víz, sodródik a hullámok vállainak ütközve
kicsit. Még nincs karácsony. Ki díszít fel egy fát
az ünnepek előtt, és dobja ki a vízbe az ünnepek
előtt. Miféle szertartás rendje ez?
[…]

>>>
Címke: , ,
2016.03.06 - tiszatáj

Feljön a Duna, egészen a házig,
besuttog a lépcsőházba, tördeli a
postaládákat, sziszegő kígyó,
viszi a neveket el, s a sorsokat is
talán, az én nevem nem úszik, nem,
nem engedem, az én nevem igazi kígyót
eszik, medreket kotor, visszaszögeli
a ládákat, visszahúzza a vizet, a
helyére, megmosakszom hangjában,
felöltözöm, komának, bakának […]

>>>
Címke: , ,
2015.03.30 - tiszatáj

HATÁR Állítólag a rendszerváltás környékén húzták meg a határt. Azt a határt. Vagyis akkor kezdték el. Hogy kik, nem tudni pontosan, lehet, hogy nem is egyes személyekben indult el a határok húzogatása, hanem a közös tudatban, lélekben, ha tetszik. Nánditól hallottam ezt először, azt mondta, mint egy belső Trianon, olyan. Azt gondoltam, hülye részeges ez a Nándi, ráadásul szellemeket lát a Klári néni kisboltja előtt. Bent mindig három lépéssel megáll a pult előtt, Klári néni szinte úgy dobja neki oda az italt, Nándi három lépés távolságot tart a pulttal, szóval, nem normális, hogy ilyeneket mond, de aztán arra is gondoltam, az az ember, aki munkásőrből lett biztonsági őr, mégiscsak tudhat valamit. Munkásőr nekem ne beszéljen Trianonról mégse. De beleültette a bogarat a fülembe, ami rág azóta is valamit. Nógrád megyénél húzta meg saját magát az az időhatár, teljesen megdöbbentő volt, és még ma is az, ahogy a szocializmusból átlép az […]

>>>
Címke: , ,
2015.03.08 - tiszatáj

SORSLEVÉL Olyan, hogy sors, nincsen, mondta mosolyogva nagymamám, miközben taposta a savanyú káposztát a hordóba – mondhatni, kitaposta a káposzta lelkét, és a magáét természetesen – csak valami sokkal mélyebb dolog van, aminek még nem adtak nevet. Igaz, ember nem is tud neki nevet adni, tette hozzá, amitől kivert a hideg verejték, pedig még csak gyerek voltam. Lehet, hogy pont azért. Nagyapával éppen sakkoztunk a szobában, és ő csak hümmögött hozzá. Egész életében hümmögött nagymamám kijelentéseihez. Hol szűkebben mérte őket, hol áradón zengette, akár egy kántor – valamiféle mindent és mindenkit kizáró párbeszédet folytattak egymással ilyenkor; jobb helyeken vallást vagy pártot alapítanak az ilyen hümmögésekre, mondom most legalább huszonöt év távlatából – én így beszélek vissza. Erkölcsi súlya, no meg tétje volt azoknak a nagymamám mondataira válaszoló vagy azokkal vitatkozó hümmögéseknek, azt hiszem. Nagyapával furcsa sakkjátszmáink voltak, mindketten saját szabályaink szerint játszottunk, és ő soha nem akart megtanítani igazán játszani, […]

>>>
Címke: , ,
2014.12.07 - tiszatáj

Ki kellene sétálnia a kertbe, leszedni a cseresznyét a fáról, szögelni valamit a kamrában, nem baj, ha nincsen, elszundítani közben, kicsit megütni az ujját kalapáccsal, ahogy az istenek szokták, így emlékezni fontos dolgokra, amik foltot hagynak a röntgenképen, szétszálazni a sápadt elmét, gereblyézni a fakéreg-felhőket, mosolyogni, na, igen, tejet önteni a vidám macskának […]

>>>
Címke: , ,
2014.10.01 - tiszatáj

KÉTELYSZÓTÁR Mamikán és Apóson kívül még Csirke bácsi, a szelíd bakter beszélt nekem sokat a kételyről, meg arról, hogy igaz ember leginkább önmaga tükrének használja; bár, azt, hogy milyen is az igaz ember, az elmúlt negyven évem alatt nem tudtam örökérvényűen megfogalmazni magamnak, de másnak sem. Csirke bácsi tudta, ez nekem elég. Tudta, bár nem biztos, hogy egyetértenék az ő definíciójával – pont ez a lényeg. Megnéztem, a Palócok Nagykönyve tekintélyes hosszúságban tárgyalja és részletesen írja le azt a személyiség-szerkezetet, amely a kételyt önmagára nem érvényesítő ember sajátja. A lelki arzén őrzője, ha jól emlékszem ez az idevágó fejezet címe. A mai ember legfőbb hibája, hogy hiányzik belőle a kétely, mármint annak az önmagára való vetítése, önmaga megfürdetése a kételyben. A mindent átható és mindentudó Én annyira eluralkodott a világon, és az emberen, hogy csaknem megszüntette ezt a képességét, amely pedig Szókratész óta köztudottan az egyik legfőbb tulajdonságok egyike – […]

>>>
Címke: , ,
2014.09.28 - tiszatáj

A kávé és unikum mögött
felsorakoztak az évek,
majd Tündi, Cappa
élettársa váratlanul megőrült.
Semmi különös, szimpla
eljárása az agynak.
Gyógyszert, meg levegőt
lehet venni rá.
[…]

>>>
Címke: , , , ,
2014.08.30 - tiszatáj

(DÍZEL BOGARAI) Sokat gondoltam arra, hogy Dízel, a dobosunk, valójában tömeggyilkos, vagy ilyesmi. Az a szelíd, kicsit fogyatékos srác, aki az egyik orrlyukán feldugja a drótot, a másikon kihúzza és élvezi, hogy mindenki kiröhögi a kocsmában, a csajok meg elájulnak, pontosabban leájulnak a kocsmapadlóra, valójában embereket darabol a garázsban, már amikor éppen nem próbálunk ott. Túl szelíd volt, azért gondoltam ezt. Mert a túl szelíd emberek mindig gyanúsak. Aki hatványozottan szelíd, az hatalmas poklokat fojt el vagy le, nagy példamutató magánpoklokat, amelyek aztán szétzúzzák, pozdorjává törik a személyiségét, és elkezdi a darabolást, először legyekkel, meg bogarakkal. Néha saját testét csonkítja meg, kicsit a lelkifurdalás miatt, de csak annyira, amit még meg lehet magyarázni, majd jönnek az emberek. Ilyeneket gondoltam szegényről, miközben énekeltem, hogy a büdös picsába mindenkivel, meg ha részegnek nézik az embert, mindjárt tántorogni kezd, ne röhögj a pofámba, mert a fejedbe verek. Garfield írta, pont olyan idétlen volt, […]

>>>
Címke: , ,
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A Vásárhelyi Őszi Tárlat is egy metszet, a kortárs képzőművészet metszete. A napos oldalt mutatja, a festészet megújuló hagyományát, az inspirációkat, a kapcsolódásokat elődökhöz, kortársakhoz. A VÖT története jövőre is folytatódni fog. Nem is az eddig múlt jogán, hanem inkább a mindenkori kortárs képviselete miatt. Hogy képben legyünk. Vásárhelyen is. A világ itt sem ér véget, igaz, hogy nem is itt kezdődik. Csak folytatódik. Sodrásban…

>>>
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2018.11.08 - tiszatáj

A NÉMA FORRADALOM
A német filmgyártásban immár tekintélyes nevet kivívó olasz származású Lars Kraume újfent történelmi drámával gazdagította a Németország közelmúltját feldolgozó filmek jelenkori sorozatát. A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) címet viselő egészestés alkotás cselekménye megtörtént eseményeken alapul, s markáns magyar vonatkozással bír, ugyanis 1956 őszén játszódó története egy iskolai osztály magyar forradalom melletti kiállását és az abból származó bonyodalmakat fogalmazza vászonra… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő