INTERJÚ TASCHLER ANDREÁVAL
A közelmúlt magyar művészfilmjeinek nyomvonalán halad Bogdán Árpád új filmje, a Genezis, amivel kapcsolatban a rendező a film világpremierje előtt azt nyilatkozta, nem „cigányfilm”, és nem a 2008–2009-es magyarországi romagyilkosságokról szól, hanem egy általános emberi problémáról és arról a reményről, hogy minden tragédia után újra lehet építeni a gonosztól megvédő erkölcsi „tűzfalakat”. A film kapcsán Taschler Andreával, a film producerével beszélgettünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

BESZÉLGETÉS HEVESI JUDITTAL HOLNAP NE GYERE C. KÖTETE KAPCSÁN
Hevesi Judit második verseskötetének címe sajátos meghívásként is olvasható: holnap ne gyere, azaz a megszólított kap egy időben konkrét invitálást illetve annak kérését, hogy mindezt ne tegye meg. Izgalmas első kötete kollektív traumák továbbélését és továbbörökítését járta körül – nem egyszer éppen a körpanoráma eszközeivel. A Holnap ne gyere modalitásában és szándékában is újabb, másik lépés… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

INTERJÚ TURI TÍMEÁVAL
Anna Karenina visszafordul a peronról, Emma Bovary a tenyészvásáron a férfiakat méregeti, Solvejg megunja a várakozást, és elköltözik. Turi Tímea verseskötete irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők történetein keresztül vizsgálja a nemek közötti munkamegosztás konfliktusait. A férfi-nő kapcsolatok dialektikája a maga összetettségében jelenik meg a versekben, csakúgy, mint a felnőtt élet játszmái: ugyanazok a mozzanatok tűnhetnek megalkuvónak és bölcsnek is… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

INTERJÚ POTOZKY LÁSZLÓVAL ÉGÉSTERMÉK C. REGÉNYE KAPCSÁN
A nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is elszáll… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

INTERJÚ SCHILLING ÁRPÁDDAL
A színház mindenképpen politikai. Ha beül az ember egy szerelmes musicalre, akkor is megjelenik a politika. A nézők egy közös térben találkoznak, látják egymást, ki hogyan öltözött, hogyan társalog, honnan jött. Ez a mustra már egy társadalmi, ha tetszik szociális aktus. Mivel minden a jelenben zajlik, több száz ember részvételével, mindenképpen megjelenik a politika, vagyis a közéleti aspektus […]

INTERJÚ TÓTH KINGÁVAL HOLDVILÁGKÉPŰEK C. KÖTETE KAPCSÁN
A Holdvilágképűek autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény, amely a betegségtudattal, a betegség a hétköznapokban, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkozik szintén nem megszokott nézőpontból. Az emberi test működése, funkciója felől közelít: a test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos, a működés alacsony vagy túlzott. A személyes és közeli képeket törekszik pontos, szakszerű és funkcióközpontú láttatással ábrázolni. A kisprózák egy-egy „képből” állnak, ezek a képek illeszkednek egymáshoz, változnak, módosulnak a történet folyamán… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

SIRBIK ATTILA: ST. EUPHEMIA
A ’90-es évek délszláv háborújának nyomasztó hangulata nyomja rá a bélyegét Sirbik Attila St. Euphemia című, első regényére, amely egy fiatal férfivé érő vajdasági fiú szemén keresztül mutatja meg a nem is olyan régen véget ért háború borzalmait és annak az egyénre gyakorolt, visszafordíthatatlan hatását. A kötet amellett, hogy a szóban forgó események feldolgozhatatlanságának, a frontvonalon sínylődő férfi megpróbáltatásainak érzékeltetésével a traumairodalom hiánypótló darabja… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

INTERJÚ KUN ÁRPÁDDAL MEGINT HAZAVÁRUNK C. REGÉNYE KAPCSÁN
2006 ​októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a „boldog északon”. Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

BESZÉLGETÉS SZILASI LÁSZLÓVAL AMÍG MÁSOKKAL VOLTUNK C. REGÉNYE KAPCSÁN
A számkivetettség olyan állapot, amely kivet bennünket azokból az időkből és helyekből, amikor és ahol a számunkra igazán fontos dolgok történtek. Regényemben Mihálynak nem Budapest hiányzik, hanem a Négyesy-szeminárium, Móricznak nem a főváros, hanem 1848. március 15., Györgynek pedig nem Bécs, hanem Mária Terézia udvara és annak csatolt részei. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a hősök ezen bázisaik elvesztésétől rettegnek – ahogy az is egyértelmű, hogy éppen ezek a bázisok, ezek a bázistapasztalatok tartják őket másutt is életben… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

SIRBIK ATTILA INTERJÚJA HIDAS JUDITTAL SEB CÍMŰ REGÉNYE KAPCSÁN
…engem az érdekel, milyen bűnök, kisiklások, tévedések, félreértések működnek bennünk a hétköznapok szintjén. Azt gondolom, ezek az elsőre aprónak látszó emberi hibák vezetnek el a legnagyobb rosszig is, adott esetben. És mindez fordítva is igaz, a nagy bűnöket úgy tudjuk igazán megérteni, ha megtaláljuk, hol gyökereznek a mi egyéni kis életünkben, egyébként mindig csak tőlünk távoli, idegen tettekként tekintünk rájuk, amelyekhez végső soron semmi közünk sem lesz […]