BESZÉLGETÉS KERESZTES ATTILÁVAL, A SZEGEDI PARASZTOPERA RENDEZŐJÉVEL
Liliom, Édes Anna, Hedda Gabler – csak néhány azok közül az előadások közül, amelyekkel Keresztes Attila vendégrendezőként nagy sikert aratott Szegeden az utóbbi évtizedben. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója, aki most szegedi és újvidéki színészekkel Pintér Béla Parasztoperáját próbálja a kisszínházban, azt mondja, a különbözőségek jól motiválják egymást… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

KERESZTES ATTILA RENDEZI PINTÉR BÉLA NÉPSZERŰ KRIMIBALLADÁJÁT
Az erdélyi Keresztes Attila rendezésében és az Újvidéki Színházzal koprodukcióban mutatja be márciusban a Szegedi Nemzeti Színház társulata Pintér Béla egyik legnépszerűbb, legtöbbször műsorra tűzött darabját, a Parasztoperát. A népies-zenés krimiballada olvasópróbáját kedden tartották a kisszínházban… HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

A JUBILEUMI BESZÉLGETÉSEKRŐL
Nem terveztem írni a Pintér Béla-társulat új előadásáról, hiszen a bemutatóhoz képest későn is néztem meg, a megtekintését pedig az eddig megjelent kritikákat olvasva részben amolyan kötelességnek fogtam fel: tudni kell róla. Nem gondoltam, hogy ez az előadás jó lesz, s nem is a hagyományos értelemben volt jó, ugyanis esztétikai értelemben nehéz elhelyezni a jó-rossz skálán. A szóban forgó Pintér-mű inkább szívfájdítóan tragikus, ugyanis a kortárs magyar kultúráról, egyetemesebben (és patetikusabban) szólva a kultúra globális helyzetéről és súlytalanná válásáról szól… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

PINTÉR BÉLA: DRÁMÁK
Pintér Béla 2013-ban megjelent kötetével kapcsolatban érdemes megvizsgálni, hogy a gyűjtemény milyen módon járul hozzá a színpadon töretlenül sikeres rendező irodalmi elismertségéhez, a szerzői imázs kialakításához. Megnézni azt, hogy az évek során mennyire sikerült megszabadulni attól a – számos színikritika által Pintérre aggatott, és később dramatizált – címkétől, miszerint „Pintér nem tud írni” […]

FÁCÁNTÁNC – PINTÉR BÉLA DARABJA A SZKÉNÉBEN
Pintér Béla legújabb darabja a Fácántánc: kompakt, tömör és zsúfolt. Kivételesen a díszlet is több, mint ebben a konstrukcióban szokott lenni. Az eddig látott Pintér Béla-darabok nekem mozaikosabbnak tűntek. Valószínűleg az egy helyszínen játszódó előadás ad szilárd keretet. Egyik nem túl régi interjújában mondta el a szerző, egy dologtól tart csak, hogy elfogy a mondanivalója. Ebből a darabból meggyőződhetünk, hogy szó sincs erről […]

Vége az énközpontú, lelki mélységeket és személyes problémákat terítékre tevő, de még inkább a formajátékban elmerülő alternatíváknak, az értelmes színház (mindegy, hogy kő-, vagy sem) ma csakis azokról a kérdésekről szólhat, amelyek nap mint nap, társadalmi méretekben hazugságokkal itatják át az életünket […]

PINTÉR BÉLA ÉS TÁRSULATA: TITKAINK
Pintér Béla tehetséges színház-művész. Nála csak az élet nagyobb dramaturg és rendező. Miközben a gondolkodó emberek jelentős része a címben feltett kérdésen töpreng jó ideje, megnézi a Titkaink c. darabot a Szkénében és elhűlve tapasztalja, hogy az élet még a színházi élményt is felülírhatja […]

PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT
Nem mértem az időt, mikor fagyott le a nevetés a nézők arcáról Pintér Béla A 42. hét című előadása közben, azt hiszem, úgy másfél óra telhetett el, amikor egyszer csak letörlődött a mosoly, mert kezdetét vette az arconcsapó végkifejlet.[…]