HUMAN ANIMALS
(Drégely Imre, Haid Attila, Herendi Péter és Molnár Zoltán kiállítása)
Természetünket, kultúránkat végigkísérik az állatokkal kapcsolatos mítoszaink, félelmeink és egymásra utaltságunk alakítják tudatunkat.
Ahogyan a kultúrtörténet során mindvégig jelen van az állatvilág motívuma, úgy tárgyiasult, szimbolikus vagy dekoratív mintákban megjelenik a képző-és iparművészetben és a kezdetektől fogva a filmművészetben és a fotográfiában is […]

HATÁRON TÚLI ELŐADÁSOK
A SZEGEDI SZÍNHÁZBAN
Rendkívül örömteli, hogy a Barnák László igazgatta intézmény egy teljesen új arculatú regionális színházi fesztivált indít, amelynek a szegedi színház április 8. és április 13. között fog otthont adni. Öt előadás érkezik Szegedre, köztük talán a legerősebb produkció, az Újvidéki Színház Danilo Kiš-adaptációja, a Borisz Davidovics síremléke is látható lesz Alekszandar Popovszki rendezésében… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

THE MAN WHO KILLED DON QUIXOTE
Valószínűleg egyetlen fejlesztési pokolban (development hell) hánykolódó projekt köré sem szövődött akkora mítosz, mint amilyet Terry Gilliam 1989 óta tervezett Don Quijote-adaptációja generált. Neves színészek tömkelegét kapcsolták a reménybeli alkotáshoz, egyén kontra társadalom, illetve az őrület témáinak villantása révén, de leginkább az embertelen huzavona és a direktor neve miatt óhatatlanul is egy felülbírálhatatlan remekművet vizionált önmaga előtt a mozi létrejöttéig tehetetlenül centit nyeső publikum… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

JURONICS TAMÁS: CREDO – SZEGEDI KORTÁRS BALETT (ÉRTELMEZÉSI KÍSÉRLET)
Nagyívű és hatalmas táncdrámával – na azt nem mondhatnám azért, hogy meglepett bennünket az 50 éves Juronics Tamás. Aki ismeri, követte pályafutását, az éppen ilyen formátumú alkotást sejtett tőle a jelentős jubileumra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

Ferikém! Most állítottam össze az anyagot. Néhány képet küldök. A kis fekete illusztrációkból tíz lesz. A nagy fekete tekercs pasztell tíz méteres kilencelfér belőle. Általában a két részesek mint ezek közöütt a kék növényes két 150×100-as vászonra készült. Két litoráfia is lesz. Ölellek: Árpád ps. elnézést, hogy ilyen kurtán írok, de lezuhant a fehérvérsejt számom és nagyongyönge vagyok. Á.

SZAJKI PÉTER FILMJE
A Most van most című filmet a közönség talán azért helyezi el nehezen, mert nyilvánvalóan vígjátékról van szó, de az amúgy is sokszínű műfaj kevéssé tiszta megvalósulását képviseli – mulatságos jelenetek sorából rakódik össze, de rengeteg benne az őrült komédiákból ismerős megoldás, miközben az egész tulajdonképpen folyamatos lelkizésre alapszik… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

BESZÉLGETÉS NESZLÁR SÁNDORRAL
Neszlár Sándor Egy ács nevelt fiának lenni című kötete izgalmas kísérleti próza: a szerző minden lefutott kilométerhez ír egy mondatot. Ezekből a mondatokból áll össze a regény, amelyet a futó hol koncentrált, hol szabadon áramló gondolatai és képzettársításai töltenek meg élettel. Mondatai is különlegesek: szinte mind személytelen, elfedni próbálja elbeszélőjét. A futóírás kísérlete meglepő eredménnyel zárul. A személytelen megfogalmazás végletesen személyessé teszi a szöveget… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

KÁRPÁTI GYÖRGY MÓR FILMJE
Az úgynevezett történelmi filmekről régóta zajlik a vita nálunk – most itt van egy, nagyon szépen az ünnepre időzítve: közvetlenül március 15-e előtt mutatták be Kárpáti György Mór Guerilláját… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

GALLAI JUDIT ÁGNES KIÁLLÍTÁSA
Görög és hindu mitológiai mintázatokat kisajátítva szabadul ki a lekötöttségekből Gallai Judit Ágnes testképe Káli nyelve című kiállításában, hogy női identitásának keresése közben saját mítoszt keltsen életre… – SZABÓ ANNAMÁRIA KRITIKÁJA