SZUBJEKTÍV A BUDAPESTI KÖNYVHÉTRŐL
Meglepő, rég nem tapasztalt tömeg volt szeptember 4-én, a Vörösmarty téren, a 92. Ünnepi Könyvhét harmadik napján. Meglepő, bár a kultúrafinanszírozás és a könyvkiadás nehéz helyzetében a könyvhetek akkor is sok érdeklődőt vonzó események voltak, amikor a vásárlásra, akciók ide vagy oda, kisebb keret jut(ott). Mégsem váratlan, ha onnan nézzük, hogy az elmúlt másfél év radikális életvezetési stratégiákat követelt meg mindenkitől. A kígyózó sorokat figyelve természetesnek tűnhet, hogy a találkozás minden lehetősége felértékelődött, más hangsúlyokat kapott… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

FÜZI LÁSZLÓ ÚJ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA KECSKEMÉTEN
A 92. Ünnepi Könyvhét kecskeméti programjai 2021. szeptember 2-án a Katona József Könyvtárban kezdődtek. A város könyvünnepe Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester megnyitóbeszédével és Füzi László irodalomtörténész, szerkesztő új kötete, A világ változása bemutatójával nyílt meg. Szeberényi az olvasás fontosságáról és ökonómikus hasznáról szóló expozéja után a Forrás folyóirat főszerkesztőjének friss könyvét a szerző mellett Bombitz Attila és Virág Zoltán szegedi irodalomtörténészek, valamint Kriskó János kecskeméti újságíró, tanár mutatták be… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

THE WORLD TO COME
Fastvold mozija akarva-akaratlanul kénytelen nemcsak esztétikai dimenziókban megméretni magát. Az LMBTQ-univerzum vizuális reprezentációja bonyolult kérdés: a kategória magában hordozza önmaga szubverziójának lehetőségét is. A teljesség igénye nélkül felvillantva a problémákat: a lesbian és a gay period drama külön nyelvvel és eszközkészlettel bír, evidens módon irodalmi és filmes közhelyeik és a korántsem egységes befogadó közösségek saját sztereotipikus elvárásai is mások… – KOVÁCS KRISZTINA ÍRÁSA

2021. április 3-án, 78 éves korában meghalt Fodor István régész, a Magyar Nemzeti Múzeum hajdani főigazgatója, a szegedi egyetem Régészeti Tanszékének egykori vezetője. Fodor István a magyar őstörténet és a honfoglaláskor kutatásának egyik legavatottabb hazai szakértője, megkerülhetetlen figurája, a magyar őshazakutatás egyik legfontosabb és a tájékozódni vágyó nagyközönség számára is ismert alakja volt… – KOVÁCS KRISZTINA NEKROLÓGJA

VÁRI ATTILA: TEJÜVEG MOZI
A felejtés a fő témája Vári Attila új kötetének, a felejtés, amely olykor a nyomasztó, nyugtalanító, boldogtalanná tevő hübriszként mutatja meg magát, mégis ez az egyetlen gyógyír a történelem és a sorsuk által megtépázott figurák számára. A protagonista, a valamikori értelmiségi, pártkáder nagymama így nem pusztán a történetek motorja… – KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA

TÓBIÁS KRISZTIÁN:
A MIKULÁS RAKÉTÁJA
A mikulás rakétája a mindenkori háború, ez esetben tudhatóan a délszláv háború, a közép-európai térség közelmúltjának legvéresebb és leghosszabb fegyveres konfliktusa hátországbéli hétköznapjait járja körbe. Könnyű lenne, persze Tóbiás Krisztián költészetét ismerve ez lenne a meglepő, a kézenfekvő módon kínálkozó gyereknarratívát a közhelyek irányába tolni… – KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA

ANEKDOTÁK A SZEGEDI NAGYÁRVÍZ TÖRTÉNETÉBŐL II.
A szegedi nagyárvíz történetei a város mítoszának legfontosabb identitásképző anekdotái. Kovács Krisztina helytörténeti írásában a várost minden tekintetben radikálisan átformáló árvíz emlékezetének kérdését járja körül. A második rész következik.

ANEKDOTÁK A SZEGEDI NAGYÁRVÍZ TÖRTÉNETÉBŐL I.
A szegedi nagyárvíz történetei a város mítoszának legfontosabb identitásképző anekdotái. Kovács Krisztina helytörténeti írásában a várost minden tekintetben radikálisan átformáló árvíz emlékezetének kérdését járja körül. Az első rész következik.

SZILASI LÁSZLÓ: KÉSEI HÁZASSÁG
Szilasi László ötödik regénye hálás alaphelyzetet állít középpontba. A kisvárosi közegben évtizedekig eltitkolt szerelmi történet drámája két pedagógus között zajlik: a sztori megfelelhetne divatos teóriák summázatainak. Hogy ebben a közegben bármit el lehet-e és egyáltalán meddig lehet eltitkolni, hogy a lokalitásuk kisszerűségéhez illeszkedő tragédiák kiábrándító másnaposságával ébrednek hőseink vagy nagy drámák purgatóriumában forognak némán és nemesen, ismerős poétikai választások, a modernitás egyik legkedveltebb témájának változatai… – KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]