08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

2016.08.24 - tiszatáj

KÜLÖNÖS TEST(-)DISKURZUSOK KOSZTOLÁNYI SZÍNHÁZI SZÖVEGEIBEN
A 19. században és a 20. század elején a korábbinál jóval nagyobb piaca volt az egzotikusnak és különösnek beállított testek mutogatásának. Freak show-k, néprajzi kiállítások, távoli országok vendégelőadásai árasztották el Európát és az Egyesült Államokat, láthatóvá téve a nyugati emberek számára törpe, óriás, összenőtt és színes testeket. A korábbihoz képest váratlan lendület mögött számtalan gazdasági, történeti, politikai ok állt, így például a nyugati fölény érzékeltethető volt a kontextusukból kiragadott, kiállított őslakosok felett […]

>>>
Címke: , , , , ,
2016.03.29 - tiszatáj

EGY BALASSA ARMINHOZ ÍROTT LEVÉLRŐL (1916)
Egy fiatal, induló író-költő számára kiemelt fontosságúak a publikációs lehetőségek. Minden művész bevallottan vagy anélkül a világ meghódítására készül, és aki eleinte csak magának ír, egy idő múlva nem elégszik meg azzal, hogy a legközelebbi barátainak megmutassa, előbb-utóbb nyilvánosságot szeretne. Ezért is nagyon nem mellékes, ki hogy és hol indul […]

>>>
Címke: , , , ,
2016.03.29 - tiszatáj

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÉNEK A SEMMIRŐL
Ha Kosztolányi utolsó kötetét lapozgatjuk, nem vonhatjuk kétségbe Propertius talányos mondatát: a semmiből sokszor születik hatalmas legenda. Csakugyan, ez a szó nem csak a filozófiában fűti a képzeletet, hanem többnyire a költészetben is a legsúlyosabb – az utolsó szavak erejével felérő – jelentést ölthet magára, akár képesek vagyunk jelentését szűkíteni, pontosítani, fogalmainkhoz közelebb csábítani, akár nem […]

>>>
Címke: , , , ,
2014.01.27 - tiszatáj

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ LEVELEZÉSE I. 1901–1907.
Az Írók boltjában teltházas érdeklődés kísérte január 16-án a Kosztolányi Kritikai Kiadás sorozat újabb, hetedik darabjának, a levelezések első kötetének bemutatását. Mészáros Sándor, a sorozatot gondozó Kalligram Kiadó főszerkesztője beszélgetett Buda Attilával, Józan Ildikóval, Sárközi Évával és Veres Andrással. […]

>>>
Címke: , , , ,
2013.07.21 - tiszatáj

Kosztolányi a nyelv és a művészet kapcsán gyakran beszél szervességről, olyan szervesültségről, amely az egyes építőelemeket egységes egésszé kapcsolja, olyasféle hatóerőről vagy szellemről, amely áthatja és ezzel átlelkesíti a beszédet és műalkotást, tehát formát ad neki, sőt egyéni alkattá formálja át, miközben maga nem független lélek, hanem a hangokban, a betűk testében létezve tartalom és forma, test és lélek elválaszthatatlanságának, azaz szerves egységének záloga. Ebből a dialektikus jellegű mozgásból fakad Kosztolányi számára az a húszas évektől mindenképp jelenlévő igény, hogy a műalkotást molekuláira, atomjaira bontsa, a hangokig és betűkig, a ritmusig és rímig, ahogy Goethe versét elemezve írja: a természettudományos-kísérleti esztétika követelményei szerint haladva,[2] majd ezekből az elemekből, immár az alkotás lélektani folyamatait másolva-követve, de a befogadóban keltett hatást is mind jobban hangsúlyozva, újraalkossa a művet. A továbbiakban mégsem ezeket a kérdéseket szeretném előtérbe állítani, hanem egy általánosabb szempont, tapasztalat felől közelítek. Kosztolányi publicisztikájában ugyanis – közel sem egyedülálló módon […]

>>>
Címke: , , ,
2013.07.04 - tiszatáj

HÓZSA ÉVA: MELYIK KOSZTOLÁNYI(M)?
Hózsa Éva kötete – címéhez hűen – nem szokványos Kosztolányi-könyv. Ahogy a Kapcsolatformálódások alcím többféle értelmezési lehetősége közül az egyik sejtetni engedi: olyan portré, amely önarckép is. Egy irodalmár Kosztolányihoz fűződő viszonyának bemutatása nemcsak a jeles író sokarcúságát, életműve több úton történő megközelíthetőségét emeli ki […]

>>>
Címke: , , , ,
2012.04.03 - tiszatáj

A szabadkai Kosztolányi Dezső Napok vendége volt Gárdos Péter magyarországi filmrendező, akivel a Kosztolányi-művek filmes adaptációi kapcsán Erdélyi Eszter, a szegedi Deák Gimnázium magyartanárnője beszélgetett. Gárdos Kosztolányi egyik novelláját, a Tréfa címűt filmesítette meg, s mint elmondta, nem gondolkodott azon, hogy milyen adaptáció lesz, vagyis, hogy mennyire lesz hű a műhöz. Számára az volt a fontos, hogy Kosztolányi novelláiban olyan hihetetlen dráma van, amely szinte filmért kiált. – A Tréfa az egyik kedvenc novellám a hangulata, a drámai feszültsége miatt. Ez a drámai feszültség filmre való. Mindig is érdekelt a bezárt kamasztársadalom, az öntörvényű kamasztársadalom például egy bentlakásos iskolában. Ebből a novellából 15 évvel ezelőtt is szívesen csináltam volna filmet, ez egy pályázat útján 2009-ben valósult meg – hallottuk a rendezőtől, aki szerint színészi képessége az emberek java részének van, és örül, hogy felfedezte azt a világot, hogy az utca emberei közül választ szereplőket. Damián atya szerepére például az egyik […]

>>>
Címke: , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő