06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

2018.06.06 - tiszatáj

KI A RAVASZABB? A tartós kockáztatók nem voltak sokan, nyár volt, jöttek a csobánkai harangozóház kertjébe a pokrócra fekvő alakok, barátok. Odakint, a kerítésen kívül álltak a nagy fekete kocsik a forróságban. Bent heverészett a magyar ellenzék kemény magja a füvön, nem mondom, hogy tökéletes közönnyel hallgatva a kintről jövő zajokat, bár az a két Volga csendben volt, a motort is leállították. Négyen-négyen ültek mind a kettőben. Rádiótelefonon beszéltek a központjukkal. Kimentem és fölajánlottam egy kancsó vizet poharakkal: Biztosan szomjasak – erősködtem. Egyikük megszólalt: Köszönjük, nem kérünk, a szolgálat nem engedi. A felállás maradt, ők kinn, mi benn, valami rádióutasításra várnak, gondoltam. Ha csak leskelődnek, mivelhogy ismerik az arcokat, már régen bediktálhatták volna a vendégkoszorú nevét. Hat-nyolc fiatalember, akik között én voltam – negyvenen túl – a legidősebb. Nevetgéltünk, de a hangunk nem volt egészen fesztelen. Én közben, settenkedve, kéziratokat eldugtam még. Számoltam azzal, hogy az utolsó fejezet elveszhet. Szerencsére […]

>>>
Címke: , ,
2018.04.02 - tiszatáj

A KLIENS AKAR VALAMIT Most éppen Berlinben, a Neue Kantstrassen ültem be egy Amman nevű kávézóba, a környék tele van törökkel, arabbal, egy nagy bajuszos ember ül az ajtóban, és az ismerős vendégekkel kezet fog. A Kant utcának ez a szakasza elszínesedett, a kispénzű embereknek való boltok tarka sűrűsége a New York-i Chamber streetre emlékeztet, de ezt ellensúlyozza a 19. századvégi nemes épületállomány (Bausubstanz). Törekvő zsidók építtették és lakták valaha. Egy rokonom örökölt ebben az utcában egy bérházat (apja a budapesti gyémánttőzsde elnöke volt), a kilencszázötvenes években nyaggatták érte, hogy a lakbért állami csatornán át utaltassa be az országba, aztán fiatalon meghalt, nem volt elég erős a szíve. A tulajdonos, kopasz, mediterrán arc, kedvesen biccent a távozónak, így kezdődnek a kapcsolatok. Jurek Becker, „A hazudós Jákob” írója meghalt, Siegfried Unseld, a kiadója meglátogatta a halála előtt, látszott, hogy megadta magát a halálnak, mint egy vihar utáni táj, olyan volt az […]

>>>
Címke: , , ,
2018.04.01 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL
– Biztosan meséltem már a Pilinszkyt és a nővérét.
– Még nem.
– A János szobájába bejött a nővére hajnali egykor, beszélni akart az öccsével, szokatlanul viselkedett, és elég furcsán beszélt, majd nagyjából egy óra múlva leájult a székről. János rázta, de nem tudta magához téríteni. Két-három nappal később találkoztam vele, és azt mondta, mit csináltam volna, hát felhívtam az Aczélt. Fel lehet hívni hajnali fél négykor…

>>>
Címke: , , , , ,
2018.03.02 - tiszatáj

GYERE CSAK, GYERE Csengetnek: hajdani évfolyamtársnőm áll a kapuban hatalmas mosollyal. Az előadóteremben egymás mellett ültünk, hajlandó volt súgni-búgni, mindent kicsúfolni, és fegyelmezetten tűrni, hogy a combját markolom, úgy, hogy a padszomszédok ne lássák. Néha mormolt valami hízelgőt, hogy ne őrjítsem meg, öröm volt megbizonyosodni róla, hogy egyre gondolunk. Jó napjaimon lenyírom magamról a vágyakat és az érzékenységeket. Ahhoz, hogy a következő mondat ne legyen idétlen, percekre behunyom a szemem. Már csak kabátba bújva lődöröghetek a kertben, kis gömbökre szaggatott felhősáv alatt beleharapok a levegőbe. Felosztom magamat, elfogadva, hogy ellentétesen egymásba kapaszkodó részekből vagyok összerakva. Verekedjetek részeim, így heherészek kék rózsák között. Az atyával való együttlétért nem szükséges kapaszkodnom, elég észrevennem a jövetelét, és ha csenget, kinyitni az ajtót. Megtisztelő, hogy meglátogatott. Tegye kényelembe magát. Jó óráimban a világ hívásai olyanok, mint a madárcsicsergés. Ne siess, ne erőlködj, mondom magamnak, és a következő mondatra várva behunyom a szememet, amiből megint […]

>>>
Címke: , ,
2018.01.29 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL
A lakásunk az ötödik emeleten volt, az eredeti tulajdonost dr. Őze Lajosnak hívták, de összefolytak egymással a tulajdon és a bérleti viszonyok. Apám mindenesetre megvette ezt a lakást, két szoba hall volt, és egy kis cselédszoba. Akkoriban még benne lakott báró Kohner Viliné, és báró Natorp Tivadar is. Mellettünk lakott egy idős nagyon művelt bácsi, aki valami gyáros volt korábban. Volt egy pompázatos hölgy is, magas, olyan nyújtott derekú, sportos cipők és sportos harisnyák, sottis szoknya, festett szőke haj, erőteljes illat, kiskutya…

>>>
Címke: , , , ,
2017.11.29 - tiszatáj

A JÓ HÍR IS HÍR: A RENDES EMBEREKRŐL Ahogy az idő múlik, azt veszem észre, hogy nem szeretem a sajtó híreket, mert a jó hír nem hír, a rossz híreket pedig, amelyek a világ siralmas undokságát ecsetelik, nem kívánom mértéken felül. Nem érdekel jobban az a metrószerelvény, amelyet felrobbantanak, gázzal árasztanak el, amely elgázol egy elé lökött utast, amelyben lövöldözés támad, szóval nem érdekel jobban egy ilyen eseménydús metrószerelvény, mint az, amely baj nélkül elvisz innen-oda. A dühöngés nem ad se kenyeret, se tudást. Útközben nézhetjük békésen egymást az utastársakkal, derék férfiak, ti is mentek a mamához, a sógornőhöz, ti is mentek összekarolva a feleségetekkel, vezetitek az autót, a vendéglőben ő sört iszik, ti ásványvizet, a mai napba még beletuszkoltatok valami családiast, van még valaki, akihez ma okvetlenül el kell menni.   TÚL SŰRŰ A LEVEGŐ? HEGYTETŐRE MENNÉL? 1995. A fiúkkal kirándulunk, a Hűvösvölgyben még áll a hó a turista […]

>>>
Címke: , ,
2017.10.27 - tiszatáj

KI-MIT SZERET Nemcsak az érzelgős gyűlölet, de az érzelgős szeretet alól is igyekeztem felszabadítani magamat, és nem osztoztam a demokratikus hódolatban az úgynevezett tömegek iránt. Még ha a szabadság is a jelszó, akkor is gyanakszom, hogy mi rejlik mögötte, hogy mit fognak ezek kiabálni holnap, és kinek a fejére fognak halált kívánni. Nyugati utazásaim során gyakran otthontalannak éreztem magam, humorosan különös volt hosszasabban olyan helyen időznöm, ahol a polgári normarendszer nem szenvedett akkora törést, mint Kelet-Európában. Noha időnként visszavágytam a burzsoázia világába, a tetszetős és gondozott környezetbe, mégis állíthatom, hogy ház, javak kortársaimnál valamivel kevésbé foglalkoztattak, talán, mert már megvoltak valaha, és íme, nélkülük is megvagyok, és mert ami valóban kellett, az általában megvolt, és én abban a természetes hitben éltem, hogy meg is lesz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amire nem futotta, azt nem is kívántam meg. Autót, például, nem vásárolhattam volna, így aztán nem is vágytam rá, Jutka vett […]

>>>
Címke: , ,
2017.09.05 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL
Ma egy olyan témáról szeretnék beszélgetni veled, ami a magyar történelem egyik kulcskérdése. Milyen mintákat kell követnünk, kellenek-e igazodási pontok, s ha igen, akkor keleten vagy nyugaton kell azokat keresni, vagy létezik egy harmadik út? Szerinted mikor merült fel először ez a di-, vagy trilemma? […]

>>>
Címke: , , , ,
2017.08.04 - tiszatáj

KONRÁD GYÖRGY ÉS A DZSESSZ
A Hegymagasi Nyári Esték Jazz Napok sorozatában 2017. augusztus 2-án lépett fel a Gadó Gábor – Ávéd János – Bacsó Kristóf jazz trió. A koncert előtt Konrád György íróval a jazzel kapcsolatos emlékeiről, élményeiről Gyöngyössy Csaba beszélgetett.

>>>
Címke: , , , ,
2017.08.01 - tiszatáj

ANYÁM KÖTÖTT BUDAPESTHEZ Bekukkantok anyám szobájába, rendet csinált, beágyazott, szellőztet, mindent elvégzett a fürdőszobában egyedül, megkérdeztem, hogy jól van-e, friss hangon válaszolt, hogy igen, boldogul mindennel. Majd megéled, jön a tavasz és megerősödik, Májusban elmegy a nővéremhez New Yorkba, nyáron pedig megkapja a régi szobáját Hegymagason, és megint felgyülemlik benne egy kis élet. Kijött a fürdőszobából, felöltözött, megy ki a nagy lakáson át a konyhába, teát főz, és azon van, hogy ne legyen terhes nekem. Hazatelefonáltam, Jutkának is van most egy kis békéje, Zsuzsi alszik, Áron olvas, Józsi elment a barátjához, jön Edit. az anyai nagymama és sétálni viszi Áront. Jutka is szeretne egy kicsit egyedül lenni, és ő is észleli, hogy az anyáknak rész kell a gyerekek, unokák életéből. Minden bizonnyal így leszünk mi is, sértve leszünk, ha gyermekünk felénk se néz. Még és még, ezt kivánjuk, legyenek hozzánk kedvesek, gratuláljanak, ahogy én tettem az imént, a szép rendhez […]

>>>
Címke: , ,
2017.06.13 - tiszatáj

AZ ÁLLAMI EMBER ÉS A CENZÚRA A világ háromnegyedében nincsen demokrácia, ahol pedig nincsen demokrácia, ott cenzúra van, amely időnként könyvmáglyák körültáncolásával jár együtt. Zsarnokság, cenzúra és könyvégetés összetartoznak. Diktatúrákban az állam és a társadalom formális elkülönülése megszűnik. Kevés az államtól független egzisztencia, nincs semleges hely. A cenzúra a diktatúrának és az állami ember személyiségének meghatározó része. Az állami ember nem tesz, és nem mond olyat, amiért az állami állását elveszíthetné, és amivel kihívhatná maga ellen az illetékesek haragját. Az államkultúra a jellemmé vált cenzúra gyakorlása. Kemény diktatúrában a felügyelet támadó, és előírja, hogy az emberek mit mondjanak. Puha, vagy puhuló diktatúrák beérik azzal, ha az emberek nem mondanak, és nem írnak olyat, ami a felsőbbségnek utálatos. Diktatúrákban nemcsak a becstelenek, hanem a becsületesek is begyakorlottan hazudnak. A diktatúra megalapozása és előfeltétele az állandósított sértett neheztelés, a kollektív ressentiment kultúrája, amely a kortársakat barátokra és ellenségekre osztja fel. A cenzúra […]

>>>
Címke: ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő