AZ MTA SZAB FOTÓMŰVÉSZETI MUNKABIZOTTSÁGÁNAK ELŐADÁSAI
Május 8-án, a Szent-Györgyi Albert Agórában az MTA SZAB Fotóművészeti Munkabizottságának előadásait lehetett meghallgatni. A fotós délutánt Dusha Béla fotóművész rövid beszéde nyitotta meg, illetve a továbbiakban is ő játszotta a házigazda szerepét. A közönség soraiban többnyire fotóművészek töltötték fel, de persze néhány amatőr érdeklődő is akadt… – RÓKA STEFÁNIA BESZÁMOLÓJA

KECSKÉS ÁGNES KIÁLLÍTÁSA A VÁRNEGYED GALÉRIÁBAN
A következetesség, a saját úton járás: a hitelesség záloga. A divatos megoldások elkerülése, a tradicionális forma minőségi megtartása: a szakmai tisztességé. A hagyomány tisztelete anakronizmus nélkül: múltban gyökerező korszerűség. A gondolati tartalmak, ítéletek vállalása: a morális helytállás alapja. A hightech évtizedeiben klasszikus gobelin technikával a fine art magasságait bejárni: bátorság és ihletett tehetség társulása. S a választott szellemi határmezsgyén belüli szabadságot megélni, szuverenitást felmutatni: az művészi autonómia… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

FREUND ÉVA KIÁLLÍTÁSA
Pincében, vízjegyű kiállítótérben lebegő, plafonról be-lengő, belassítva rezgő amorf üveg-darabok, pszicho-grafikus ráírások, és azok finoman, rétegződően átvilágított árnyék-kivetülései fogadják az alámerülő látogatókat… Plazmák, medúza-formák, vibrálások, alfa-állapot látományok, összeforrt, illetve szét-szétnyíló, megbomló vetület-csápok, árnyék-lelkeken való átjárások… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

INTERJÚ MARTON ÁKOSSAL
próbálok egy olyan koncepciót kialakítani, amiben az elmúlt évek képeit, több korszak alkotásait, idősíkjait állítom ki. Lesz egy steril fal, egy nagyon színes, és egy, ahol nagy emberi alakok ábrázolásai sorakoznak – három teljesen külön álló világ. Erre építettem most a TIK-ben is: szembeállítani egymással a különböző alkotásokat. Ha nem lenne kint a nevem a képek alatt, azt gondolná az ember, hogy a képeket több ember festette… – PLANK ANDREA INTERJÚJA

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása. Ismérve, hogy szándékosan egy élő vagy már nem élő személy arcmásának készül. Arcmás, más arc. Sztárfotográfia (egyben reklám és divatfotó) az 1960-, 1970-es években, Amerikában jelent meg először. A legjelentősebb sztárfotográfusok Diane Arbus, Richard Avedon, Annie Leibovitz. Amit a hétköznapi ember nem láthat, de látnia kell. Extrém kitárulkozás, az intimitás megőrzése, a kukkolás izgalma…

A. FEHÉR VERA KIÁLLÍTÁSA
Átélt látleletek. Szövődmények, szinte hangtalan, neszező tépelődések, tépődött eszmék, vázlatos esszék, evődő esemény-töredékek, varratok, átélt eredmények…
Ember-tájak, ember-lények, elmélet-terek belső térképei, érték-határ töltődések, elvarrrrrrrrrrrrrrrrt, túlélt, átgondolt, tovább absztrahált emlék (át)vetülések… Szövet-pixeleken túli, hívásokon, elhíváson, hivatáson, várakozás- és vágyakozás-átéléseken inneni, fixíreken, meta-textúrákon onnani, lírikus, konkrét elv(v)etülések, vegyes technikákkal oldott, érzelmi szférákba (el)engedett fabulák, meglengetett, játékos intrikák feloldásait indukáló „szabad kötődések”…

BESZÉLGETÉS EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSSZEL
Ha esztétikai szempontból nézzük, a szépséget nem csak a 18 éves szépségkirálynő hordozza. A kertész körme alatt feketéllő föld is lehet szép. Nem az ápolatlanságot juttatja a néző eszébe, hanem azt, hogy ez a kéz dolgozik, teremt, alkot. A kép ereje, nem a szépelgő stílusban megfogalmazott előadásmódban van. Nem szépelegni kell, hanem valamit bizonyos megvilágításban kiemelve láttatni… – PACSIKA EMÍLIA INTERJÚJA

KIÁLLÍTÁS A NÉPSZABADSÁG ÉS A SZILVESZTERI NÉPSZABI KARIKATÚRÁIBÓL
Bár számos olyan darab található a kiállításon is, amely inkább tetszik az 1956–1988-as időszakban regnáló politikai elit által zöld utat kapott tét nélküli viccelődésnek, azért találhatóak egészen más regiszteren mozgó, üdítően kritikus darabok is. Fontos a befogadás szempontjából, hogy emlékezzünk: Magyarországon ezekben az években azért a politikai szatíra sem úgy működött, ahogyan kellett volna… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

VÁLOGATÁS A 4. NEMZETKÖZI KISGRAFIKAI BIENNÁLÉ ANYAGÁBÓL
A kiállítás alapjaként szolgáló Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé eredete egészen 1980-ig nyúlik vissza. A temesvári grafikai műhely fiatal, helyben végzett romániai és környékbeli művészeknek adott lehetőséget az alkotásra. Az így készült anyagokból született kiállítások sikerei arra buzdították a szervezőket, hogy szélesítsék az alkotói közösséget. A 2017-es biennálé már több mint 400 pályaművet számlált, a legkülönbözőbb székhelyű alkotóktól, Európától, Ázsián át, egészen az Amerikai kontinensekig. A Fischer Galériában mindebből egy kisebb léptékű reprezentatív válogatást láthatunk.

A Kossuth Kiadó gondozásában a művész 65. születésnapjára megjelent ünnepi és kiválóan kivitelezett kötet nem retrospektív összefoglalója az eddigi életműnek, hanem – a kiállításhoz hasonlóan – új művek bemutatója. Fehér László Emléknyomatok című kötete a 2015-2017 között keletkezett alkotások gyűjteménye, melyhez Forgács Éva írt jeles tanulmányt… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

T. HORVÁTH ÉVA KÉPZŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA
„Befele.” Ez a címe T. Horváth Éva képzőművész kiállításának a budapesti Újlipótvárosi Klub-Galériában. Ízlelgethetjük a plakátra nyomtatott határozószót, mit is jelent? Behatolási szándékot? A dolgok belseje felé való törekvést? Ilyenekre is gondolhatunk, de ha belelapozunk az alkotó kiállított „művészkönyveibe, be kukucskálunk térplasztikája mögé, végigbogarásszuk a falon sorakozó kollázs képeit, úgy vélhetjük: a címadással a művész saját jelenbeli magatartásáról kíván jelenteni nekünk… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA