CSAK REALITY – POP-UP KIÁLLÍTÁS ÉS PERFROMANSZ
Szeptember 11-én már este hat előtt fél órával is késő megérkezni azoknak, akik csak a szokásos hétvégi alapozást kezdték volna meg a Nyugi kertjében, de azoknak sem egyszerű ülőhelyet találni (előzetes foglalás híján), akik a Csak Reality performansz miatt jöttek… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

BEIN KLÁRA KIÁLLÍTÁSA A KULTÚRKÚRIÁBAN
A Ferenczy Noémi-díjas textilművész ruhái többet tudnak, mint becsomagolni egy női testet. Ezek úgy működnek, mint a „második bőr”, s nem csak szervesülnek a testhez, de a személyiséget is képesek felöltöztetni. Mint kiállítási tárgyak is kiválóan működnek, koncepcióba helyezve megmutathatják a művész alkotó-rendezői elgondolását. Bein Klára a budapesti Kultúrkúriában bemutatott kiállításának címe: Ellenpontok… – PACSIKA EMÍLIA KRITIKÁJA

A CSONGRÁDI NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR KIÁLLÍTÁSA
Idén tanárok és tanítványok dolgoztak itt együtt, találunk köztük lengyelt, románt, szerbet, németet, litvánt, de még némethonba települt argentint is, az idei telepen is részt vettek romániai, vajdasági magyarok, és természetesen hazai alkotók is. Nemrég a művésztelepen készült művekből nyílt kiállítás a Szegedi Akadémiai Bizottság székházának galériájában és e tárlat arról árulkodik, hogy – bár a művek egymástól függetlenül szuverén életet élnek – van közös jellemzőjük, ez pedig az elengedettség… – PACSIKA EMÍLIA KRITIKÁJA

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Mintha egy posztmodern anatómia-színház előadásán lennék, ahol egyszerre szembesülök a testiséggel, az élve boncolással, a rendszerváltással mint a vezeklések korával, valamint a mindkettőhöz kapcsolható pszichoszomatikus látomásokkal, a szubjektum materialitásával és hiányával, a test fenyegető kinézetével. Igen, látomásokkal, mert látomásos, a létezés, az önmegismerés iránti áhítatot és kételyt, fájdalmat, veszélyérzetet kifejező szobrokat látunk […]

A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM VÁNDORKIÁLLÍTÁSA
E kevésbé ismert képzőművészeti gyűjtemény az utóbbi hatvan év során adományozásokon és vásárlásokon keresztül növelte az állományát. Mindig is egy tudatos és nyitott muzeológiai politika ösztönözte arra az intézményt, hogy az erdélyi kortárs művészetnek a nemzetközi képzőművészet vérkeringésébe beilleszkedő műveit gyűjtse. Ebből következőleg a rendezők által felállított koncepció elsősorban arra törekedett, hogy egy erős és kvalitásos válogatás táruljon a közönség elé… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

BÉKÉSCSABA MŰVÉSZETÉNEK PROGRESSZÍV IRÁNYAI ÉS EREDMÉNYEI
Tér-idő átfedések, különbözőségek a szakrálisnak komolyan mondható térben, a kiállítóhelyként, impozáns és letisztult galériaként működő, felújított szolnoki zsinagógában.
Átjárások…
Ablakok nyílnak kifelé-befelé, távoli fények felé vagy éppen komor, kilátástalan-belátástalan falakra vetnek szorongó árny-rétegeket…
Átjárások, átlátások…
Műalkotások különböző stílusok és korok között… Változatosak, sokfélék…

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Előbb-utóbb megtörténik velünk. Hogy összedől a világ. Vagy úgy tűnik, hogy össze fog dőlni. Nem dől össze. Az idő fontos tényező. Sok múlik egy másodpercen is. A kvantumfizikában. Előtte még nem létezett valami, és egy másodperccel utóbb már igen. Mintha azt mondanánk, hogy a baj előtt egy perccel még nem volt semmi baj. Wurmtól virtuális műveket látunk. Mint amikor félkészen veszünk át egy lakást, és nekünk kell azt befejezni. Nincs megállás […]

BENCZÚR EMESE KIÁLLÍTÁSA A MODEM-BEN
Játék, (ön)irónia, szembesítés, az igazság keresése vagy mindezek egyszerre? A Munkácsy-díjas képzőművész reprezentatív kiállítása az értelmezés, látszat és valóság kérdését helyezi a középpontba… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

BESZÉLGETÉS ANDREI ROSETTIVEL
Szeptember 22-ig még megtekinthető a NOIMA15 nevű művészeti csoport tárlata a Román Kulturális Intézet kiállító termeiben. A csoport összes tagja főiskolát végzett képzőművész, szinte mindegyikük egy eltérő nyelvezetet beszél: a plen-air látásmódot használják, viszont számukra a nyitott tér vizsgálata nemcsak a színekre, hanem a színspektrumokra, a régi mesterek munkáinak, technikáinak vizsgálatára, az alapvető jellegzetességeik felhasználására is kiterjed… – JUHÁSZ BÁLINT INTERJÚJA

(1941–1947)
Annak ellenére, hogy Gábor Jenő majd hat évig Szeged képzőművészeti életének fontos és aktív szereplője volt, a későbbi helyi művészettörténet-írás szinte teljesen elfelejtette, nem vette számításba a városban létrejött munkásságát, illetve a kollektív emlékezet sem igen őrzi itteni aktivitásának emlékét. Az 1958-ban a Móra Ferenc Múzeumban rendezett szegedi képzőművészek retrospektív kiállításán, amely 1945-től mutatta be az említett korszakot például egyetlen művével sem szerepelt […]

KIÁLLÍTÁS A CSONGRÁDI VÁROSI GALÉRIÁBAN
A kiállítás is egy műfaj. Művészeti alkotások társulása, időleges kapcsolódása egy kiválasztott térben. A művek – bár önálló életet élnek – egymás társaságában való közös hatásuk is fontos. Ha több alkotó munkáit kell kontextusba helyezni, megtörténhet, hogy a művek egymás erejét gyengítik. Csongrádon a Városi Galériában Aranyi Sándor, Sejben Lajos és Popovics Lőrinc Fényszögek című kiállításán ennek épp ellenkezője történt, festmények, fotók, kisplasztikák együttállása különös hatást generált… – PACSIKA EMÍLIA KRITIKÁJA

CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEP
Van egy kis utca Cereden, aminek nincs neve. Mintha nem is létezne, pedig a község fő utcájából, a Kossuth Lajos utcából kanyarodik ki. A nincs neve utca sarkán áll a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep tájháza, amit tavaly vásároltak meg, teljesen lerobbant állapotban, de már a tavaly annyira rendbe tették, hogy abban az évben ott is sor kerülhetett kiállításra. Még sok a tennivaló az épületen… – ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS BESZÁMOLÓJA