IBSEN: BABAHÁZ (NÓRA) – JELES ANDRÁS RENDEZÉSÉBEN
Talán csak a nagyon fiatal nézők nem ismerik Ibsen sokat játszott darabját. Jelenleg is megy még legalább két színházban. Ez az előadás azonban képes meglepni azokat is, akik már többször többféleképp, akár lakásszínházi előadásban is látták. Ha azt állítom, hogy az előadás tele van zseniális ötlettel, nem leszek pontos, mert ez igaz ugyan, de nem öncélú ötletek halmaza a Babaház, hanem az ötletek egy szerves egésszé állnak össze, világlátássá… – FÜRTH ÉVA BESZÁMOLÓJA

PIELDNER JUDIT KÖNYVE BÓDYRÓL ÉS JELESRŐL Mi sem tanúsíthatná szemléletesebben a magyar neoavantgárd film kanonizációjának folyamatát – persze inkább a tudományos szférában, mintsem a közönség körében –, mint a témába vágó szakirodalmak exponenciálisan növekvő száma. Pieldner Judit, a Sapientia egyetemi oktatója egyszerre nyújtja Bódy Gábor és Jeles András filmes életművének komparatív vizsgálatát, valamint helyezi azokat sokrétű multimediális kontextusokba. Az, hogy Bódy Gábor mozgóképről szóló tanulmányait és cikkeit Egybegyűjtött filmművészeti írások (szerk. Zalán Vince, 2006) címmel az Akadémiai Kiadó kezdte kiadni, önmagában szimbolikus jelentéssel ruházható fel. Az akadémiák tudományos közegébe való befogadás ugyanis mindig a megkérdőjelezhetetlen kanonizálódás ígéretével kecsegtet, miközben az experimentális film formabontó természeténél fogva általában szemben áll az akadémizmus jólfésült világával, amely a kísérleti alkotásokat rendszerint csak jelentős fáziskésésekkel szokta elismerni. A magyar neoavantgárd (vagy kísérleti) film esetében azonban már a korabeli alternatív recepció hangsúlyozta az ide sorolható művek hagyománytöréseit, formanyelvi újításait, még ha ezek jelentősége, részint politikai okokból, […]

Vigyázni, tükörjég! (Ma reggel úgy bebasztam a fejem az elegáns francia rezidencia közelében a Csaba utcán, hogy a csattanásra minden felől körbevettek a népek, és aggodalmas hangon a várható komplikációkat kezdték sorra venni, s csak attól maradt félbe a dolog, mert szép lassan a teljes kollekció – iskolás kispajtásokkal súlyosbítva – kezdett álomszerű tempóban, úgy, amint volt, csúszni lefele, a cukrászda irányába.) * álmodtam évekkel ezelőtt egy Jancsó-filmet: apró gyöngy-szín csónakok, hagymahéjak képezték a vetítővásznat és a telehold adta a vetítéshez szolgáló fénynyalábot. maga a film valahogy elsikkadt, csak ez az effekt maradt meg. még az álom idején elképedtem a tömény szépség láttán (és ezt morogtam: „ez jellemző, a Miklós mindenkit beelőz”… és ez azt próbálta kifejezni, hogy nagyszerű gondolatnak tartom, hogy nem a felvett anyag, hanem a vetítési körülmények színházias manipulálása az új irány stb.) * A Csillagosok forgatásáról van a Maár Gyuszinak egy werkfilmje, azt én még egyetemista […]

KÍSÉRTETIES VITALITÁS A MAGYAR NEOAVANTGÁRD FILMEKBEN
Tanulmányomban a ’70-es évek magyar neovantgárd filmtörténeti korszakának (különösképp a Balázs Béla Filmstúdió filmjeinek) elméleti implikációival, kiemelten Jeles András művészetével foglalkozom, (anti)esztétikájának dekonstruktív jegyeit vizsgálom különös tekintettel a filmes perszonázs köztes, kísérteties ontológiájára […]

MÉG EGYSZER A NÉMET MEGSZÁLLÁSI EMLÉKMŰRŐL A vidéki zsidók deportálásának napjaiban Bethlen István Horthyhoz írott levelében a Sztójay-kormány azonnali eltávolítását sürgeti. „A harmadik feladata az új kormánynak az lenne, hogy véget vessen annak az embertelen, ostoba és a magyar jellemhez nem illő kegyetlen zsidóüldözésnek, amellyel a jelenlegi kormány a magyar nevet bemocskolta a világ szemében, és amely a legfertelmesebb korrupció, rablás és tolvajlásnak vált kútforrásává, és, amelybe, sajnos, a magyar intelligenciának is tekintélyes része belesodródott. Ezt a szégyenfoltot jó hírnevünkről letörölni már aligha lesz lehetséges, de véget kell vetni ezeknek a barbárságoknak, mert különben maga a keresztény magyar társadalom fertőződik meg gyógyíthatatlanul.” * A magyar rendőrség elfogta és összegyűjtötte a zsidókat, és Ferenczy László közvetlen utasítására vagonba terelték őket. Hadd tegyek itt egy kis kitérőt: Ferenczy régi földbirtokos család sarja. Egyszer meghívott a birtokára, ahol tábortűznél szalonnát és hagymát sütöttünk, ehhez saját borát ittuk. Azóta olvastam, hogy 1945 után felakasztották. […]