Gazdag Ági: Sublime álom
Olyannak látlak, mint senki más nem. Arcodon a rá vetülő árnyékot, hívjuk jelenségnek, szépnek, figyelem, ahogy borul, majd összébb megy, pupilla tágul fénytől. A kezed nézem, nem feltűnően, megint. Elmesélem. Hogy találkoztunk egy ismerős, nem létező helyen. [...]