08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

2018.03.23 - tiszatáj

(RÉSZLET AZ ÁRAMSZÜNET CÍMŰ KÉSZÜLŐ REGÉNYBŐL)
Hosszan tépelődtem, vajon Tibivel tartsak-e. Ám végül odáig sem jutottam, hogy megvitassam Kírával a lehetőséget. Amint arra gondoltam, újra vándorolnom kell, rögvest olyan hevesen tört rám a halálfélelem, kis híján összeroppantott. – De nem, mégsem így volt. Nem jól fogalmazok. Nem halálfélelem volt ez, sokkal inkább az elkerülhetetlen halál tudata. Az a kíméletlen bizonyosság, hogy meghalok és a kezem nem mozdul többé, amikor mozdítanám, mert már az sem lesz, aki (vagy ami) mozgásra szeretné bírni. Görcsös elszántsággal ragaszkodtam a lelkemhez, olykor azonban belém mart az ördög, s mérge a kételyt keverte a vérembe…

>>>
Címke: , ,
2017.03.27 - tiszatáj

A nyestek motozása az agyára ment. Amint lehunyta a szemét, máris csak az aprócska lábak zaját hallotta. Tudta, hogy éppen a villanyvezetékeket rágják el. Mindig azokat. Hol a belső szobában, hol a konyhában, hol a vécében kellett sötétben matatnia, mert ezek a kis dögök rágtak, rágtak és rágtak. Bármit, amit csak értek, amit a szájukba tudtak venni, azt legott harapták, csócsálták. És még az áram sem vágta őket agyon. Ha maga elé képzelte azt az aranyos kis pofikájukat, csak még jobban fölbőszült. Fölült az ágyban, az éjjeli szekrényen addig tapogatózott, míg rá nem akadt a pakli cigire és a gyufára, rágyújtott […]

>>>
Címke: , ,
2017.02.16 - tiszatáj

SÁNDOR ZOLTÁN: J. K.
Kezdjük azzal (és még ki sem nyitottunk semmit!), hogy mi a csudára utalhat a J. K. mint cím? Josef K.-ra vajon? Vagy Jézus Krisztusra? Utóbbi például megmagyarázná a szaggatott vonallal fölvázolt glóriát… És miért a fölosztás, a fölső háromnegyed papírhatású textúrája, ám eget idéző kék színe és az alsó egynegyed ugyancsak papírra hajazó mintázata és a sívó homokét idéző színe? És miért, hogy a kopasz fej mind a két fertályhoz tartozik, a kopasz fejet nem szeli át a szaggatott vonal? Miféle világok közt képez hidat, átmenetet a tar koponya birtokosa? – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2016.11.13 - tiszatáj

Mikes Kelemen jelképes újratemetésére igyekeztünk Zágonba. Négyen ültünk a kis zöld VW Polóban, rekkenő augusztusi hőségben. Az egyik kanyar után egy csorda kellős közepén találtuk magunkat. Nem ritkaság ez arrafelé, nem is lepődtünk meg különösebben. Szemeztünk a jámbor tehenekkel, midőn be-betekintettek a szélvédőn. Még fényképeztük is őket, akárha nyugati turisták lennénk… – BENE ZOLTÁN ÍRÁSA

>>>
Címke: , , ,
2016.06.29 - tiszatáj

1986. június 2-án este a könnyeimmel küzdöttem. Tizenhárom éves voltam, s képtelen elviselni azt a megaláztatást. Dajka öngólja után, öt nullánál káromkodva kirohantam a tévé elől, be a szobámba, ültem a sötétben. Alejnyikov, Belanov, ezek a nevek örökre az emlékezetembe vésődtek. Az egész generációm emlékezetébe beleégett az a hat-nulla. Sokáig nem tudtam szabadulni attól a keserű szájíztől sem, amit a kudarc utáni szánalmas találgatások okoztak […]

>>>
Címke: , ,
2016.01.01 - tiszatáj

Lénárd arra ébred, hogy a nő a fején ül. Próbál szabadulni, keményen küzd, a teste tekereg, akár egy kíméletlen marok csapdájába esett sikló, a karjai kalimpálnak, lábával rugdalózik. Ettől fölfordul a gyomra, érzi, ahogy a hányás elindul fölfelé a nyelőcsövén, betör a szájüregébe, kitölti a cserepesre száradt odút, végül kibuggyan. Rókázás közben a nő már nem ül az arcán, a sarokban áll, rá mutogat vékony, hosszú, valószerűtlenül hosszú ujjával és önfeledten kacag […]

>>>
Címke: , ,
2015.12.06 - tiszatáj

Rendhagyó irodalmi találkozásnak lehettek szem- és fültanúi a Három hang, közös nyelv címmel rendezett est látogatói a szegedi Millenniumi Kávéház hangulatos klubhelyiségében. A Lengyel Írók Egyesülete és a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja három lengyel írónő bemutatkozását tette lehetővé a családias létszámban összegyűlt közönség számára […]

>>>
Címke: , , , , , , , ,
2015.05.18 - tiszatáj

Vass Tibinek Gyerekkoromban évente kétszer, háromszor, olykor többször is átszálltam Miskolcon. Már nem olyan értelemben, hogy átrepültem volna a város fölött – nem, én egyik vonatról szálltam a másikra a Tiszai pályaudvaron, mivel onnan indult az ózdi vicinális, ami megállt Dubicsányban, a nagymamámnál.  Egészen pontosan nem a nagymamámnál, persze, mert még vagy egy jó negyed órát gyalogolni kellett a állomástól a kicsike házig. Azaz nem is volt az annyira kicsike, csak mikor sok év múlva, felnőtt fejjel viszontláttam, tűnt annak. De mindez nem is tartozik ide, mert igazából arról van szó, hogy abban az időben, amikor én miskolci átszálló voltam, szégyenszemre nem tudtam, hogy Miskolcon él a kis Bibin, akiből egyszer majd Nagy Bibin lesz és jól összebarátkozunk. Akkoriban leginkább a vasúti herkentyűkre koncentráltam, egészen pontosan a herkentyűkirályra, aki féllábú és repülni is csak mankóval bír, meg aztán, az igazat megvallva, arra is erősen figyeltem, egyenesen ijesztő mennyiségű energiát pazaroltam […]

>>>
Címke: , ,
2014.10.21 - tiszatáj

A Szent Dömötörről elnevezett székesegyház előtt sártengerré duzzasztotta a port az őszi eső. Tavasszal még színes lobogók csattogtak és gondosan köszörült lándzsahegyeken csillant meg a napsugár, nyalka legények táncoltatták paripáikat, kunok szenderegtek mokány lovaikon, s álmukban meg-megpödörték a bajszukat, a ferences atyák kedvtelve imádkoztak a sokaságba vegyülve, s közben azon töprengtek, milyen füveket csomagoljanak a hadnak, ki ne felejtsenek egyetlen hasznos fajtát se. Az egész városban, de különösen a Palánkban hemzsegtek a katonák, akár kidobott kenyérhéjon a hangyák. A temesvári ispán hadi népe, a nándorfehérvári főkapitány emberei és az erdélyi vajda kísérete parádézott az utcákon föl s alá, hogy káprázott belé a polgárok szeme. A leányok arca folyvást pirosodott, ahogy lopva figyelték a délceg fegyvereseket. Egyik-másik dalia időnként leugrott a lováról, s szégyentelenül a bokrok meg a fák, sőt, olyik a házfalak tövébe vizelt, nemigen törődve szerszáma takargatásával – az erényes szegediek alig győzték a fehérnépet szobák mélyére zavarni, s […]

>>>
Címke: , ,
2014.03.15 - tiszatáj

Ritka szar, amikor az ember arra ébred, hogy nem ébred már semmire, suttogta Pósa a lány fülébe. A farka ugyan még áll reggelente, de már nincs benne köszönet. Negyven elmúltam, egy ideje az ötödik évtizedet taposom, legalább a kétharmadát lemorzsoltam már a kiszabott, kibaszott időmnek, ha nem többet, susogott tovább, innen már minden bizonnyal egyre csak szottyadok, szöttyedek, görnyedek. Egykettőre zsugorodni kezd majd mindenem: tüdőm, szívem, agyam, vesém, lépem […]

>>>
Címke: , ,
2014.03.07 - tiszatáj

BENE ZOLTÁN: FARKASCSERESZNYE
A huszonegyedik század olvasója az új évezred elején szívesen és bátran szembesül a múlttal. Ám most nem a kalandregény népszerűsítéséről van szó; inkább felidéződik a régi mondás: Historia est magistra vitae. Ez alatt azonban ezúttal nem a tanítómesterség értendő, hanem az a felismerés, hogy a jövő embere a múltra támaszkodva lesz a jelen hatékony cselekvőjévé […]

>>>
Címke: , , , ,
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.06 - tiszatáj

NYÁR
Noha Kirill Szerebrennyikov legújabb filmje beilleszthető volna a témáját politikai szemszögből vizsgáló szerzői darabok közé, a Nyár egyszerre laktatóan könnyed és rendkívül fajsúlyos alkotás. Bizonyos rétegeit akár fogyaszthatónak is nevezhetnénk, ha aztán a játékidő második felét nem uralná el a borongósabb tónus, az egyre jobban moralizáló hangvétel. Az idei Cannes-i Filmfesztiválon debütáló zenés ballada csaknem észrevétlen az itthoni mozikban, pedig meglepetésmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő