| | Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>> |
| | Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>> |
| | Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>> |
| | Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>> |
| | Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>> |
| | ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>> |
| | A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>> |
| | Indul az e-Trafó online programsorozat >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>> |
| | Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>> |
NAPI TANDORI |
| | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
| | Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>> |
| | A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>> |
| | Swimathon Pécs 2020 >>> |
![]() |
Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei „Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában) Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya >>> |
![]() |
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA
BARTÓK IMRE JERIKÓ ÉPÜL CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Ennél sötétebb metafizikát kortárs regény aligha tudna olvasói elé tárni. Milyen jó, hogy az olvasó is hozzáteheti, sőt, talán szükségszerűen hozzá is kell, hogy tegye a maga (pusztán) értelmezői, mégsem passzív aktusát a regényhez azzal, hogy a Jerikó épül szövegegységeit nem egyszerűen hibrid szövegekként, hanem a meg‑nem‑írt versek előszavaként vagy hiányának körvonalaiként is olvassa. Abban az értelemben teszem ezt, hogy mindeközben folyamatában és szünet nélkül feltételezem, hogy ez a regény abból a hitből és indulatból született, hogy a személyes élet költészete is lehet irodalom […]
Az egyik kedvenc filmem a Foglalkozása: riporter Michelangelo Antonionitól. Legalább tízszer láttam, jó eséllyel többször, mint bármelyik másik filmet. Emlékszem a legelső alkalomra. Olyan huszonöt évvel ezelőtt lehetett. Otthon tévéztem, és elég későre járt, amikor egyszer csak elkezdődött egy film. Fogalmam sem volt róla, mi az, és arra készültem, hogy pár perc után úgyis kikapcsolom a tévét, és aludni térek, de aztán nem így alakult. Lekötött, és folyamatosan fenntartotta a figyelmem két órán keresztül, úgyhogy végül az egészet végignéztem… – BARTÓK IMRE FORDÍTÁSA
Tovább olvasom >>>Képesek vagyunk rá, hogy a szabadságról beszéljünk? És ha igen, miként? Milyen keretei vannak a beszédünknek vagy az írásunknak, mi teszi lehetővé, artikulálja és engedélyezi, hogy nyilvános kijelentéseket tegyünk róla, és ezeket a kijelentéseket mások is meghallják? Vajon a megelőlegezett szabadság, ami biztosítva van számunkra – az, ami nem sodor bajba, és ami semmiféle veszélyt nem jelent a polgári kényelmünkre és jólétünkre nézve –, vajon ez a megszokott szabadság szabadságnak nevezhető egyáltalán? Hogyan tudjuk felmérni, és leginkább: hogyan vagyunk képesek beszélni róla?
Tovább olvasom >>>Szabadság.
Nem kell költőnek lenni ahhoz, hogy leírjuk, tudjuk vagy elmondjuk, hogy ez a lenyűgöző szó egyúttal a legszebb szó, vagy még inkább: a legcsodálatosabb érzés a világon. Léteznek más szép szavak is, de ezek egyike sem fogható a szabadsághoz – ilyenek például a főnix vagy a szímurg. Talán azért nem foghatóak hozzá, mert ezek legendás, képzeletbeli, a tündérmesék világába tartozó madarak. De az is lehet, hogy talán a szabadság is azért varázslatos, elérhetetlen és gyönyörű, mert maga is inkább valami tündérmese vagy álom […]
BARTÓK IMRE: A KECSKE ÉVE
Bartók Imre trilógiájának első része – A patkány éve – 2013-ban jelent meg és heves reakciókat váltott ki a hazai irodalomkritikából. Egyesek paradigmaváltásról beszéltek, mások különböző zsánerekből összefércelt szörnykompozícióról, de voltak, akik olyan ezoterikus szövegnek ítélték, mely a befogadóknak csupán kis csoportja számára tárulkozik fel interpretálhatóként, azoknak, akik egyébként is ismerik a műfaji kontextust, miközben mindenki más számára érthetetlen és áthatolhatatlan marad a szöveg… – SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁN KRITIKÁJA
BARTÓK IMRE: LÁTTAM A KÖDNEK ORSZÁGÁT
Bartók Imre legújabb regényének olvasója olyan, mint a könyvesboltba betévedt főszereplő: egy szöveglabirintusban tapogatózik, számos beszédmód, műfaji mintázat, történetcsíra között próbál tájékozódni anélkül, hogy egymásba futó ösvények közül megtalálná azt, amelyik kivezet belőle. Vagy már ezzel is túl sokat mondtam? – BALAJTHY ÁGNES KRITIKÁJA
Lassan tipegünk a berlini utcákon, egymás mellett, vagy talán egyedül, igen, ha jobban meggondolom, egyedül érkezem, és csak a bejárat előtt találkozunk. Felsegítem rá a kabátot, amit a karjában tart, noha esik a hó. Eltelik néhány perc, megülnek a kristályok a vállán, aztán felmegyünk azon a néhány lépcsőfokon. Ahogy belépünk, lesegítem róla a kabátot, érzem, hogy átnedvesedett a szőrme. Jegy kellene az állandó tárlatra, nincsen […]
Tovább olvasom >>>BARTÓK IMRE: A KECSKE ÉVE
Kora este, szabad ég alatt, fröccsök és sörök mellett üldögélve a Rácskertben mutatja be A kecske évét, Bartók Imre trilógiájának befejező részét Nemes Z. Márió és Vári György. A beszélgetés kicsit nosztalgikus is, hiszen elkerülhetetlen az előző két könyvre való visszatekintés […]
„A corpus nem beszéd, és ez nem egy elbeszélés. Egy corpusnak kellene tehát itt lennie.” – írja egy ponton a szerző. Már-pedig Nancy körkörös elbeszéléstechnikája, nem-szillogisztikus érvelése okán ellent-mondások rengetegén kell keresztülhatolnia annak, aki el akar érni a megígért corpus-hoz. Ahhoz a corpushoz, amely egyes szám első és harmadik személyben beszél, egyszerre kiszolgáltatva és elrejtve titkait […]
Tovább olvasom >>>