09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
09.09.
| Duda Éva Társulat – „Újra lendületben! ” >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

2020.04.11 - tiszatáj

Annus Gábor Markó Béla versét ajánlja. Az erdélyi költő először 1975-ben közölt a Tiszatájban, 2009-től rendszeres szerzőnknek számít. Éhség című – Baudelaire-re emlékeztetően naturálisan szimbolista – verse, mely Frida Kahlo budapesti kiállításának költői kritikája, a Tiszatáj 2019 áprilisi számában jelent meg.

>>>
Címke: , , , , ,
2015.06.08 - tiszatáj

KÁLNAY ADÉL: RÉGI KÉPEK
Kálnay Adél írónőt Annus Gábor, a Tiszatáj irodalmi folyóirat művészeti szerkesztője kérdezte, a 86. Ünnepi Könyvhéten, a Tiszatáj könyvek sorozat legújabb kötetéről, a Régi képek című műről […]

>>>
Címke: , , , , , ,
2012.09.23 - tiszatáj

A TISZATÁJ-„VITA” MARGÓJÁRA
A helyi napilapban olvasói levélként jelent meg Péter László írása, amely kisebb vihart, nagyobb vitát kavart. Válaszcikk is született, majd válasz a válaszra, megszólalt a Facebook-közönsége is, vannak, akik már újabb Tiszatáj-botrányról beszélnek, s furcsállják, hogy a szerkesztők nem akarnak megszólalni ezügyben […]

>>>
Címke: , , , , , , ,
2012.05.24 - tiszatáj

MIKSZÁTH KÁLMÁN Nyilasy Sándor festményéről nem a megszokott, joviális pipás Mikszáth néz reánk, hanem egy pirospozsgás, tetterős fiatalember. Kezében kalapot, botot tart, mint Arany János: “Menni csak egy készűl: útja van: ez leszek én!” Ilyen volt, ilyen lehetett Mikszáth szegedi évei alatt, után, amikor visszaindult innen a fővárosba, a Pesti Hírlaphoz. De nem volt ilyen tetterős, amikor Szegedre került. A Szegedi Napló alapítója, Enyedi Lukács és Gelléri Mór (hívjuk segítségül az ő visszaemlékezését) ment fel Budapestre, hogy egy fővárosi “zsurnalistát” keressenek, mert Szegeden már akkor is nagyobb becsülete volt az importált íróknak (nem változnak az idők…).  Pesten felkeresték Borostyány Nándort, a szegedi származású szerkesztőt, aki először egy kiváló publicistát, fegyelmezett, kötelességtudó, pontos és lelkiismeretes újságírót ajánlott nekik, mire a két szegedi redaktor összenézett: – Menjünk tovább! Másodikként olyat ajánlott Borostyány, aki ugyan nem mindig pontos, nem is fegyelmezett, inkább bohém természetű, kissé elhagyatott, beteges, de egy kis vidéki rekreáció talpra segítené. Ő volt Mikszáth Kálmán. […]

>>>
Címke: ,
2012.03.20 - tiszatáj

Egyetlen „hazai” Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert 75 évvel ezelőtt szegedi kutatásaiért vehette át a legmagasabb tudományos díjat. A legenda szerint a Nobel-díjat azért kaphatta meg, mert nem szerette a paprikát.  Felesége az esti vacsorához egy zöldpaprikát is a tányérra tett, amit a tudós – hogy ne kelljen megennie – köpenye zsebébe csúsztatott. Késő este a laboratóriumában akadt újra a kezébe, és sok gyümölccsel és zöldséggel végzett sikertelen kísérlet után, minden-mindegy alapon megvizsgálta a paprikát is. Ez volt a C-vitamin „születésének” éjszakája. Azé a vitaminé, amely világhírűvé tette Szent-Györgyit, Szegedet és a szegedi paprikát. A kalocsai paprikatermelők célozgattak is rá, hogy a szegedi paprikások biztosan sokat fizettek a tudósnak ezért! A második világháború után Szent-Györgyi Albert teljes erejével, tekintélyével részt vett egy új, demokratikus Magyarország felépítésében, de 1947-ben, mikor hírét vette, hogy barátját, Zilahy Lajost letartóztatták, nem tért vissza svájci nyaralásából. Az Egyesült Államokban telepedett le, de igazán sohasem szakadt el hazájától és Szegedtől. […]

>>>
Címke: ,
2012.03.12 - tiszatáj

Ezerkilencszáznyolcvanvalahány márciusának végén mutatott osztályfőnököm a mellemen lévő kokárdára, „Gábor, azt talán már le kellene venni!”, mire én a tinédzserek magabiztosságával: „Miért, tanár úr, még Forradalmi Ifjúsági Napok vannak!” Ezzel próbálták akkoriban összemosni 1848, 1919 és 1945 nem igazán egyenértékű emlékét, eszméjét. Március 15-től április 4-ig szinte folyamatosan szabadtéri rendezvények, koncertek voltak szerte az országban. Ahogyan Tóth Béla, a Somogyi-könyvtár akkori igazgatója mondta: „a forradalmi ifjúság mög mégin’ végighányta a Stefániát”, amit persze akkor, nem így hívtak, hanem Magyar Tanácsköztársaság útjának, és nem Erzsébet királyné szobra állt ott, hanem a Libás Manci, a Tanácsköztársaság emlékműve. Így voltam én nagy ellenálló a nyolcvanas években. Egészen április 4-ig, sőt néha – nagy bátran – még utána is pár napig hordtam a kokárdát. Már előtte napokkal feltűztük, s nagy naivan azon nevetgéltünk a barátokkal, hogy mennyire is aktuális a 12 pont, hogy a „sajtó szabadságát”, meg a „külföldieket vigyék el tőlünk” meg persze […]

>>>
Címke: ,
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
2020.09.13 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL 
Érdekes kérdés, hogy kit számítunk zsidónak. Hallottam erről egy anekdotát Izraelben, amely szerint mondták Ben-Gúriónnak, aki megalapította Izrael államot, és az első miniszterelnöke is volt, hogy sokan jönnek a Szovjetunióból olyan zsidók, akikről nem lehet tudni, hogy valójában azok-e. Erre azt válaszolta, ha valaki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, akkor zsidó…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő